A Green Sweden program segítségével létrejött kezdeményezés célja, hogy nalunk is megismertesse a következő nemzedékkel a környezettudatos gondolkodást.
Ennek érdekében a Margitsziget északi részén kialakítottak egy öko-játszóteret. Ennek része, hogy a világítást napelemes lámpák oldják meg, az építkezés a környezetvédelmet minden szempontból kielégítő módon zajlott. Pl. a kitermelt földből épültek a játszódombok.
A játszótér egyik célkitűzése, hogy a természettől egyre inkább elszakadó városi gyerekek is megismerhessék a természet alapjait. Ilyenek a vízkörforgás, felhőjáték, újrahasznosítás…
A megnyitón Tarlós István főpolgármester és Karin Olofsdotter, Scédország magyarorszádi nagykövete is méltatta ezt a példamutató létesítményt.
Ég veled 60W-os izzó
Tovább lépett az izzólámpák tiltása.
Szeptembertől már a hagyományos izzók 60W-os vagy nagyobb teljesítményű változatait is kivonták a forgalomból. Természetesen, ha egy bolt kínálatában szerepel ilyen izzó, azt nem kell kidobni, de amint a raktárkészletek kifogynak, ez az izzótípus is a történelem része lesz.
Ez valóban fordulat a világítási piacon, hiszen a még forgalomban levő változatok, a 40W és kisebb teljesítményű izzók már nem alkalmasak valós otthoni és ipari világításra. Egy kis helység, pl. kamra, fürdőszoba világítását még megoldják, de az ott jellemző gyakori kapcsolgatás rövid idő -pár hónap- alatt úgyis kivégzi ezeket.
Ha valaki a “legyen a legolcsóbb csak világítson” megoldást keresi, annak ott van a halogén világítás (ami persze már középtávon is sokba kerül), aki már 1-2 évre előre néz a kompakt fénycsövet keresi, aki nem akar többé lámpát cserélni, és egyben a legtakarékosabbat keresi, az úgyis a LED-es világítást választja.
Mi előre kiszámítottuk, hogy átlagos használat mellett melyik mennyibe kerül. Érdemes tudni róla, hiszen a rezsi ma már mindenkinek számít.
Szerencsére az utóbbi pár évben a LED technika annyit lépett előre, hogy mellette a többi világítási módszer mind pazarlónak számít és lassan követi a hagyományos izzót a történelmi süllyesztő felé.
A német vasút szél- és napenergiára áll át
Azt eddig is tudtuk, hogy Németország elkötelezett a megújuló energiák előállítása és terjesztése terén, de ez a lépés ennél sokkal többet jelez.
A Deutsche Bahn a jelenlegi 20%-os megújuló energiafelhasználását 2050-re 100%-ra szeretné növelni, azaz teljes mértékben megújuló energiára állítják át a németországi “MÁV”-ot.
Ezzel több legyet is ütnek egy csapásra.
- Példát mutatnak azon országok számára, melyek még csak ismerkednek a megújuló energiával, hogy ekkora méretű céget is át lehet állítani környezetbarát, megújuló energiára.
- A Németországban erős zöldek (és az átlag utas) szemében nagyon sokat javul ezzel a vasút megítélése.
- Mivel Németország idén több atomerőművet is bezárt emiatt valamilyen megoldást egyébként is keresniük kellett az energiaellátás módosítására.
Egy nagyszerű és követendő ötletet is bemutattak ezzel a megoldással kapcsolatban:
Jelenleg Magyarországon is az egyik ellenérv a megújuló energiával kapcsolatban, hogy a meglevő villamosenergia rendszer nehezen változtatható és sokba kerül egy új távvezeték kiépítése, modernizálása az új -megújuló energiát termelő- erőművekhez.
Ezt az energiát a régi fejlesztési összegek töredékéért a Deutsche Bahn modernizált belső, nagyfeszültségű hálózatába töltik fel. Mivel a vasút ott is és Magyarországon is behálózza az országot, emiatt érdemes lenne nálunk is megfontolni, hogy ezt a már létező és működő rendszert hogyan tudnánk a környezetvédelem szolgálatába állítani.
Ugyanis, ha nem változtatunk hozzáállásunkon és a régi -ma már idejétmúlt- rendszerekhez ragaszkodunk, akkor a fejlődésnek és a haladásnak álljuk útját.
Áramellátás napelemmel és kókuszdióval
Az Új-Zélandhoz tartozó Tokelau szigetének vezetője, Foua Toloa nyilatkozata szerint 2012-re a szükséges elektromos áram igényük 93%-át napelemmel, a maradékot kókuszolajjal látják el.
Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megújuló energiára áll át ez a kis -három szigetből és 1500 emberből álló- miniállam.
Mivel a sziget legmagasabb pontja 5 méterrel emelkedik csak a tengerszint főlé, nekik egy globális felmelegedésből származó tengerszintemelkedés a alapjaiban ingatná meg életüket.
Estére és arra az esetre felkészülve, mikor nem süt a nap, akkumulátorokban tartalékolják az energiát. Vésztartaléknak pedig még ott vannak a kókuszolajjal működő generátorok.
Az egyik leggyorsabban fejlődő iparág.
A napelemek a világ egyik leggyorsabban fejlődő iparágát képviselik.
A JRC tizedik PV állapot jelentése szerint 2010-ben több mint duplájára nőtt a napelemek termelése, és a világ éves napelem termelése elérte a 23,5 GW-ot. Ennek a növekedésnek a motorja Európa, a világszerte telepített napelemek több mint 70%-a itt található.
1990-es adatokkal összevetve a növekedés több mint 500-szoros, és ezzel a napelem gyártás joggal lett napjaink egyik leggyorsabban fejlődő iparága.
Ezt a hatalmas arányú növekedést az is segítette, hogy az elmúlt 3 évben a napelemek ára majdnem 50%-al csökkent.
Még a mai nehéz gazdasági helyzetben is folyamatosan nő a napelemes telepítések száma.
Ennek egyik oka az, hogy egyre több cég akar a portfóliójában megújuló energiát, környezetvédelmet felmutatni, a másik oka a szinte mindenhol elérhető feed-in tariff. Ez a tarifa azt jelenti, hogy a hagyományos erőművekhez képest emeltebb áron vásárolja meg a szolgáltató a megújuló/zöld energiát. (Ez a lehetőség sajnos Magyarországon nem létezik.)
forrás: www.solardaily.com
Drágulhat az áram?
Még egy hónapja van a kormánynak, hogy döntsön.
Mint minden döntés, ez sem lesz egyszerű, de mi is a tét?
Ha benyújtja az Európai Bizottságnak az ingyenes szén-dioxid kibocsájtási kvótákról a kérelmet, akkor meg kell nevezni, hogy mely energiatermelők kapnak és mennyit kapnak ebből.
Ha egy energiatermelő belekekerül ebbe a kalapba, több milliárd forintot takarít meg. Ha nem kerül bele, át kell, hogy hárítsa ezt az összeget a fogyasztóira, egyébként csődbe megy.
Akkor meg miért nem kap mindenki végtelen mennyiségű kvótát és lesz olcsó az áram? Mert akkor kevés lesz vagy egyáltalán nem marad a kormánynak nemzetközileg eladható szén-dioxid kvóta. Ez viszont hatalmas érvágás lenne a költségvetésnek.
Európában (és régiónkban) így is magasnak számít a magyarországi áram ára. Ha erre még rájön ez a plusz 4-5% emelés, sokakat rosszul érintene.
Egy dolog viszont tény. Az ilyen jellegű “itt-ott támogatok egy kis ezt-azt-amazt, ilyen-olyan évente változó feltételekkel” mentalitás tette ennyire gazdaságtalanná, pazarlóvá a jelenlegi gazdaságunkat és így energiarendszerünket is.
Nem lesz tehát egyszerű a döntés, még akkor sem, ha tudjuk, hogy hosszú távon egyértelműen a valós árakra és az ilyen támogatások leépítésére tette le a voksát a kormány.
Mert addig is az egyik ujjunkat mindenképpen meg kell harapni.