Manap állásfoglalás

Otthon Melege és a Manap

manap logoAz Otthon Melege Pályázat legutóbbi módosítása miatt sajtóközleményt jelenített meg a MANAP (MAgyar NAPelem Iparági Egyesület).

A pályázat módosítása alapján most már úgy is lehet kérni a támogatást, hogy a pályázó teljes mértékben kihagyja a felújításból a megújuló energia használatát. Az utóbbi időszak energetikai pályázatai és kedvezményes hitel lehetőségei vagy hátrányosan kezelték vagy kifejezetten tiltották a napelemek telepítését.

Az Otthon Melege pályázat után a következő példa a Magyar Fejlesztési Bank által meghirdetett, energetikai korszerűsítéshez és felújításhoz igénybe vehető 0%-os hitel. 115 milliárd Ft lett elkülönítve és több, mint 50 ezer lakás/családi ház lesz felújítva a segítségével. A magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek által igényelhető 0%-os hitel mire használható fel? Hőszigetelésére, fűtés vagy melegvíz-rendszer korszerűsítésre, vagy napkollektoros rendszer telepítésére. Napelem rendszerre NEM!

Miért? Nincs indoklás.

Igaz, hogy egyszerűsödött az igénylés, de a jelenlegi kormányzati álláspont szerint a megújuló energia egyre inkább háttérbe kerül.

Napelem termékdíj állásfoglalás

A napelem valóban jelentős szennyezést okozó termék?

2015 a napelemek számára elhozta a termékdíj kiterjesztését. A Földművelési Minisztérium a napelemet besorolta a “Jelentős szennyezést okozó termék” kategóriába. Ez teljes mértékben érthetetlen és erre reagálva az egyik beszállítónk hivatalos közleményt adott ki, melyet változtatás nélkül közlünk:

Stiebel Eltron LogoA Stiebel Eltron Kft. állásfoglalása a napelemek gyártásával és összetételével kapcsolatban

Budapest, 2015. január 16.

A Stiebel Eltron Kft. – a hazai napelem piac szereplőjeként – kijelenti, hogy a vállalat által Németországban gyártott, és többek között Magyarországon is forgalomba hozott napelemek megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek, nem tartalmaznak sem az egészségre, sem a környezetre ártalmas anyagokat.

A vállalat szeretné megnyugtatni ügyfeleit, potenciális vásárlóit és a magyar lakosságot, hogy a Stiebel Eltron napelemek gyártása során nem kerül felhasználásra sem nitrogén-trifluorid (NF3), sem egyéb káros anyag (kadmium, vagy gallium).
A vállalat által forgalmazott napelemek nem tartalmaznak más olyan nyersanyagot sem, mely indokolná a veszélyes hulladék besorolást.

A vállalat a napelemek élettartamával kapcsolatos tévhiteket is el kívánja oszlatni. A Stiebel Eltron napelemekre 25 évig terjedő teljesítménygarancia érvényes. A korábbi tapasztalatok és kísérletek alapján továbbá kijelenthető, hogy egy jó minőségű és kristályos szilícium alapú napelem akár 40-50 évig is üzemképes és üzembiztos marad.

Az életciklus végén az elhasználódott, elöregedett üzemképtelen napelemek értékes nyersanyagnak számítanak, amiből a napelem-ipar 30%-os energia-megtakarítással tud új modulokat előállítani. Ezért az ilyen hulladék összegyűjtése a gyártók érdeke, hiszen az alkotóelemek 95%-ban újrahasznosíthatóak.

A fotóvoltaikus technika esetleges piaci visszaszorulásának munkaerő piaci hatását sem szabad lebecsülni. Jelenleg Magyarországon három napelem gyár működik és további közel kétszáz vállalkozás él részben vagy teljesen a napelem-iparból. Ezek az emberek magas hozzáadott értékű szakmunkát végeznek. Az általuk tervezett, gyártott, kivitelezett, megépített, karbantartott napelemes kiserőművek több ezer család életét segítik, több száz intézmény (iskolák, óvodák) áramszámláját csökkentik.

A jelenlegi kiépített kapacitás évente 18 ezer tonna széndioxid kibocsájtást spórol meg.

További információ:
Győző Miklós
miklos.gyozo@stiebel-eltron.hu
tel: 06 20 938 4415

Veszélyes a napelem?

Kire veszélyes a napelem?

Napelem újrahasznosításPár napja nyilvános lett az az információ, mely megdöbbentette a megújuló energiával foglalkozókat. A régóta ígért és az iparág által nagyon várt megújuló energia támogatás helyett 2015 egy új adót (termékdíj kiterjesztést) hozott a napelemekre. Magyarázat és indoklás persze van, de nézzük csak a tényeket.

A friss adó egyik alap indoka, hogy az Unió előírta a termékdíj bevezetését.

Azóta több interjúban célzott kérdések alapján kiderült, hogy ez nem igaz. Az Unió azt írja elő, hogy gondoskodni kell az újrahasznosításról. Erre sok megoldás létezik. (Nonprofit szervezetek, visszagyűjtési kötelezettség előírása, “betétdíj”, pénz elkülönítése a későbbi mentesítésre/feldolgozásra…)

A Magyar kormány a legegyszerűbb megoldást az új adó kivetését választotta. Ebben az esetben természetes a kérdés: Mivel a napelemek élettartama 40-50 év, ezért ugye az addig összegyűlt pénzt elkülönített számlán gyűjti az állam, hogy amikor elkezdődik a napelemek újrafeldolgozása, akkor legyen rá pénz? Ön szerint valóban ezt a pénzt így fogják gyűjtögetni?

A másik indok, hogy a napelem egy kategóriába került a szórakoztató elektronikai termékekkel. Ezek sok olyan alkatrészt tartalmazhatnak, melyek feldolgozása drága, veszélyes és nem teljes körűen megoldott. Magyarul, a napelemek adójából lesz semlegesítve a mobiltelefon, notebook, iPad, iPhone…

Ez olyan, mintha minden gördeszkára kellene autópálya matrica. Hiszen 4 kereke van, és elméletileg kimehet vele az ember az autópályára. Bár nem arra való, nincs is értelme, de megteheti.

Technikailag pedig az egész ötlet olyan, mint amikor az autók első megjelenésekor törvényt hoztak, mely szerint minden autó előtt egy embernek kell futnia lámpával, hogy mindenki el tudjon menni a “gépszörnyeteg” elől. Ezzel éppen az autózás lényegét tették lehetetlenné.

Most hasonló hatalmi fellépés zajlik a megújuló energia legtisztább felhasználását lehetővé tevő napelemek ellen. Persze semmi értelme, de mire majd rendeződik a helyzet, még nagyobb hátrányban leszünk a környezet megóvása és a zöld energiatermelés területén.

Nézzük meg a napelem kategóriába sorolását: Mi az, hogy “Jelentős szennyezést okozó termék” a napelem?

Mivel én a Műszaki Egyetemen az elektronikai alkatrészek tervezését és gyártását tanultam, így van rálátásom a témára.

A napelemek fő összetevői csökkenő arányban: üveg, alumínium, műanyag, szilícium, réz, műanyagfólia, ón.

  • Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.
  • Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható.
  • Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.
  • Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok. Mi a homokban a veszélyes?
  • Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.
  • Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.
  • Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen.

Ugyanakkor a többször példaként felhozott akkumulátorok csak fele akkora termékdíjat kaptak, pedig azokban agresszív savak, a környezet mérgező ólom és egyéb nehezen semlegesíthető anyagok vannak. Miért? A hivatalos válaszok szerint azért, mert a teljes életciklust kell nézni.

Egyre inkább az az érzésem, hogy akik ezeket a törvényeket hozzák, soha nem láttak napelemet, de még csak nem is kíváncsiak arra, hogy mit akarnak így tönkretenni. A válasz ugyanis értelmetlen. Jelenleg nem létezik olyan energiatermelési módszer, mely környezetbarátságban felvehetné a versenyt a napelemmel. Teljes működése alatt nincs szennyezés, zaj, kopás, környezeti kár, élővilág veszélyeztetése, karbantartási igény 40-50 évig. Jelenleg nincs olyan energiatermelési mód a világon, ami ennyi ideig termeli az energiát ilyen zöld módon, és ami élete végén sem okoz semmi gondot az emberiségnek.

És lesz vele, ha működése végén hulladékká válik? Szét kell csavarozni a keretet, ekkor elemeire esik szét a napelem panel. Mit kezdjünk a darabjaival? Sorban állnak majd érte a napelem gyártó cégek, hiszen minden összetevő annyira tiszta és drága anyagból áll, hogy könnyebb és olcsóbb felhasználni az alapanyagokat, mint újra előállítani őket. Ezeket az összetevőket újrafeldolgozva egy új napelem panel előállítása 30%-al lesz olcsóbb!

No ez az a napelem, ami Magyarországon “Jelentős szennyezést okozó termék” és buntetőadót érdemel.