Ismét a fosszilis energiát támogatjuk

A fosszilis energiaforrások támogatottsága ismét elérte a 2008-as értéket.

Fosszilis energia támogatásMindegy mit gondolunk róluk, a fosszilis energiaforrások támogatása olyan magas, mint korábban valaha volt.

A fosszilis tüzelőanyagok hatalmas támogatásának globálisan pontos értékét hihetetlenül nehéz kiszámolni. Nincs igazi következetesség a támogatások meghatározására, vagy hogy hogyan kell ezeket számolni. Ennek eredményeként a fosszilis üzemanyagok globálisan becsült támogatásának számítási mértéke eltérő.

A Worldwatch Institute új elemzése szerint, a becsült érték 523 milliárd $ és több mint 1.900 milliárd $ között lehet attól függően, hogy mi tekinthető támogatásnak, és pontosan hogyan is kell számba venni.

A cikk szerzője, Philipp Tagwerker, a Worldwatch Institute tudományos munkatársa szerint: “A ‘támogatás’ egyértelmű meghatározásának hiánya miatt nehéz összehasonlítani a különböző módszereket, melyeket a fosszilis üzemanyagok anyagi támogatásához használnak, de a különböző megközelítések ellenére illusztrálja a globális trendeket. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása csökkent 2009-ben, 2010-ben nőtt, majd 2011-ben elérte közel ugyanazt a szintet, mint 2008-ban. A támogatások csökkenése szinte teljes mértékben az üzemanyagárak ingadozása miatt volt és nem a stratégiai változások miatt.”

Más szóval, bár a becslések eltérnek, egyetértés van abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása visszaállt a 2008-as rekord szintre, mielőtt a pénzügyi válság miatt átmeneti csökkenés következett be. Tehát míg a világ vezetői, beleértve Obama elnököt is arról beszélnek, hogy véget kell vetni a világ egyik leggazdagabb iparágának a támogatásának, nem történt semmilyen tényleges csökkentés.

Miért olyan nehéz kiszámítani a támogatásokat?

Kezdjük ott, hogy a támogatások általában két nagyjából különböző kategóriába esnek: termelési támogatás és fogyasztási támogatás.

Termelési támogatások azok amikre gondolunk, ha meghalljuk az olajtársaságokra vonatkozó kedvezményes adókat vagy a “tiszta szén” projekteknek adott támogatásokat és hitelgaranciákat. Alapvetően ide értünk mindent, ami csökkenti az energiatermelés költségeit – adókedvezményekkel, hitel segítséggel, támogatásokkal vagy bármi mással.

Fogyasztási támogatás alatt értünk minden olyan pénzügyi mechanizmust, amely csökkenti az energia árát a végső fogyasztók számára. Gondoljunk csak a mesterségesen alacsony benzin árára Venezuelában, vagy akár az otthoni fűtőolaj csökkentett adótartalmára.

Tagwerker szerint a termelési támogatások a gazdagabb, iparosodott országokban a leggyakoribbak, míg a fogyasztási támogatások a fejlődő országokban gyakoribbak, ahol a lakosság nehezebben engedheti meg magának a fosszilis tüzelőanyagokat.

A fenti érték, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által becsült 523 milliárd $ a globális fosszilis tüzelőanyagok támogatásának alsó határa csupán a szén, a villamos energia, az olaj és a földgáz 38 fejlődő ország belső fogyasztási támogatása. Ez egyáltalán nem tartalmazza a termelési támogatásokat!

Termelési támogatásokat gyakran becsülik évi 100 milliárd dollárra, mely azám egy a G-20 vezetői, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az IEA, a Világbank, és a Kőolaj-exportáló Országok (OPEC) számára készült 2010 júniusi jelentésből származik. Ez azonban nem tartalmazza az úgynevezett “támogató intézkedéseket” mint például:

  • Exporthitel-ügynökségek (a becslések szerint 50-100 milliárd dollár évente)
  • A fosszilis üzemanyagszállító hajók hajózási útvonalának biztonsági költségei (a becslések szerint 20-500 milliárd dollár / év)

Aztán ott van az externáliák kérdése.

Tagwerker azt állítja, hogy a külső költségeket – amelyek például az erőforrások szűkösségével, a környezet pusztulásával, és az emberi egészséggel kapcsolatosak – szintén figyelembe kellene venni a támogatás kiszámításakor, mivel ezek hiánya mesterségesen csökkenti a fosszilis energiahordozók a valós költségeit.

“Az ilyen megfontolások nélkül a megújuló támogatások költsége 1,7 cent és 15 cent között van kilowattóránként (kWh), mely magasabb, mint a becsült 0,1-0,7 cent kWh-ként a fosszilis tüzelőanyagok esetében.” írja Tagwerker.

“Ha minden költséget figyelembe veszünk, akkor a becslések szerint a fosszilis tüzelőanyagok költsége 23,8 centtel, míg a megújuló energiaforrások költsége mintegy 0,5 centtel nő kilowattóránként.”

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss jelentése egy egyedi megközelítést alkalmaz a támogatások kiszámításakor, egy adózás előtti és egy adózás utáni csoportba vonva azokat a termelési és a fogyasztási csoportosítás helyett. Az IMF még hozzátett egy szerény 25 $ tonnánkénti szén-dioxid adót, hogy lefedje a klíma szennyezés külső költségeit. Minden különböző támogatás figyelembe vétele után, az IMF-nek kijött egy óriási összeg, 1900 milliárd dollár évente, ami körülbelül 2,5 százaléka a globális GDP-nek 2012-ben.

Végül Tagwerker az éghajlat szennyezés lencséjén keresztül nézte meg a teljes támogatást.

“Kibocsátási szempontból a globális szén-dioxid kibocsátás 15 százaléka 110 dollár tonnánkénti támogatást kap, miközben ez csak 8 százalékát teszi ki szén árának, így gyakorlatilag semmissé téve a szénpiacon a kibocsátás csökkentésére tett hozzájárulások intézkedéseit.”

(cleantechnica.com)

A hozzászólások le vannak tiltva.