Miért nem lépünk a klímaváltozás miatt?
Ön is megfőtt idén nyáron?
Az idei nyár is jelezte, hogy a klímaváltozás nem vicc, valóban ezt éljük. Mostanában az idősektől sem lehet hallani, hogy „ez semmi, bezzeg az én időmben…”
Ez azonban még csak beszéd, akkor lesz valós probléma, ha a mezőgazdaság és az ipar valódi veszteségeket kezd megtapasztalni. Ez azonban nem elég erős motiváció arra, hogy most azonnal lépjenek a döntéshozók és az emberek. Erre a következtetésre jutott az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, melynek a jelentése már ki is szivárgott.
A megállapítások senkinek sem okoznak meglepetést, mert mióta tudunk a klímaváltozásról, folyamatosan tolódnak a tényleges lépések és határidők. Vannak a mindennapok problémái, az élet apróbb-nagyobb megoldandó feladatai, melyek elviszik a figyelmet. Így a távoli „majd gond lesz” jellegű ügyek elsikkadnak. Azok a felelős döntéshozók, akiknek pedig ez a feladata lenne, általában csak a saját megválasztott időszakuk feladataival foglalkoznak, így ők sem foglalkoznak a kiszámíthatatlan időpontban jelentkező problémával. A tudósok pedig, akik tudnának megoldást, és érdekli is őket a helyzet, nem rendelkeznek semmilyen hatalommal, hogy léphessenek bármit is.
Ha pedig jelentkeznek a problémák, mint az egyre gyakoribb meleg-rekordok, hosszú aszályos időszakok, tornádók ott, ahol nem is szoktak lenni (pl. Japán), nem lehet bizonyítani, hogy ez a klímaváltozás miatt volt. Jelenleg ugyan több országban próbálnak lépni a melegházhatású kibocsájtás ellen, de kérdés, hogy a már működő folyamatok milyen szintig jutnak, és ezek a lépések elegendőek-e az emberiség életfeltételeinek megóvása érdekében.