A Roszatom a szélenergia felé nyit

Az Orosz atomenergia óriás, a Roszatom a szélenergia felé nyit.

RoszatomSok energetikai szakember hördülhet fel a hír hallatán, mely szerint a Roszatom, Oroszország atomenergetikai óriása szélerőmű parkok építésébe kezd.

Nemrégiben a Roszatom egyik cégének az OTÉK-nak a VetroOGK leányvállalata elnyert egy szerződést 610 MW szélenergia kapacitás telepítésre egy ​​2018-2020 közötti időszakra vonatkozó államilag támogatott tiszta energia termelés növelésre.

„Elhatároztuk, hogy az idei évtől kezdődő néhány évben Oroszországban felfejlesztjük a szélenergia üzletet a későbbi nemzetközi piacra lépés reményében,” nyilatkozta Vladislav Bochkov, a Roszatom International Network Hírközlési alelnöke, a SeeNews Renewables-nek.

A cég azt tervezi, hogy 2018-ra telepít 150 MW-ot, 2019-ben 200 MW-ot és 2020-ban további 260 MW-ot. A becslések szerint a teljes beruházás 83 milliárd RUB (1,3 milliárd USD / 1,2 milliárd euró). A szélerőműveket Adigeföld köztársaságban a Krasznodari, Rosztovi, és Sztavropoli régióban valamint egyéb helyszíneken építik fel.

„Az általunk elnyert 610 MW az országban 2024-re várhatóan telepítendő új szélenergia-kapacitás 17%-a” tette hozzá Mr. Bochkov.

Oroszország célkitűzése, hogy 2020-ig az ország teljes energiatermelésének a 4%-a megújuló energia legyen. (Egy korábbi hírben ez az érték még 2,5% volt.)

Bochkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2015. évi párizsi Klíma Egyezmény aláírójaként megcélozta, hogy 2030-ig csökkentse a szén-dioxid-kibocsátási lábnyomát egészen 70%-ig, „ezért az elhatározás, hogy folytassuk a szélenergia-termelést.”

Elmondása szerint a megújuló energiaforrások és különösen a szélenergia-termelés az atomenergiával egyenlően fontos, mivel a tiszta energia egyensúlya a cég egyik alapelve. „Mivel a Roszatomot szénmentes energiacégnek tartjuk, a szélenergia projekteket ígéretes portfolió bővítésnek látjuk.” mondta Bochkov.

Azért, hogy új energetikai üzleti tevékenységet tudjanak megcélozni, 2013-ban megalapították az AO OTÉK-ot, hogy nem nukleáris energia projekteket tudjanak fejleszteni Oroszországban.

Szélenergia üzlet Oroszországban

2016 elején egy szélenergia pályázatra egyetlen ajánlattevő jelentkezett, a finn Fortum, amely bezsebelte a rendelkezésre álló 35 MW-ot. Az Orosz média szerint a szélenergiára az ajánlattevők alacsony száma akkoriban annak volt köszönhető, hogy 2017-től 70%-os helyi gyártmány volt a követelmény. A legtöbb víz- és szélenergia cég túl magasnak találta a határt.

Mostanáig a Roszatom nem vett részt a tiszta energia bővítési pályázatokban a helyi tartalom követelménye miatt. Annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak az államilag támogatott tiszta áram beszerzési tarifáit, az ajánlattevőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy helyben képesek előállítani a szükséges felszereléseket.

Az Orosz média szerint az akadály leküzdése érdekében a Roszatom keres egy üzleti partner, aki helyben képes szélerőmű berendezések összeszerelésére. Egy másik orosz energetikai holding, a Rosnano egyik cége a Prepreg-SKM merült fel mint az egyik lehetséges vállalkozó.

A SeeNews Megújulók-nak válaszolva Bochkov nem említette a helyi tartalom követelményt, mint egy múltbeli akadályt. Azt mondta, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése világszerte és Oroszországban is elérte azt a „szintet”, ahol elkezd hatással lenni a nagy energia konszernek -mint például a Roszatom- üzleti modelljére.

„A világon az elkövetkező 15 évben több mint 1000 GW szélenergia kapacitást terveznek hasznosítani. Ugyanúgy látjuk a szélenergia üzletet ahogy látjuk a nukleáris energia üzletet” hangsúlyozta. A Roszatom azon döntése, hogy befektet az orosz szélenergia szektorba, követi az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy javítsa az országban a tiszta energia befektetési környezetét, húzta alá Bochkov.

„A kormány sokat tett a fejlesztés érdekében. Pontosabban, a megújulók engedélyeztetésének új módosításait, figyelembe véve az árfolyam-ingadozásokat és a helyi gyártmányok követelményének részletesebb jogszabályokba foglalását,” mondta a Roszatom képviselője.

Reméli, hogy a Roszatom szélenergia felé tett lépése motiválni fog más orosz energiapiaci szereplőket, hogy kövessék a Roszatom nyomdokait.

„Nem tervezzük, hogy megállunk ott, ahol most vagyunk, és a jövőben minden bizonnyal részt fogunk venni hasonló új projektekben remélhetőleg más piaci szereplőkkel,” jegyezte meg Bochkov.

Ez a hír azért is érdekes számunkra, mert Magyarország pont az ellenkező irányba megy. Miután Paks2 felépítésére megszületett a döntés, gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát.

Mivel Magyarország is vállalt az EU felé egy elérendő minimális megújuló energia szintet így a tiltással nem csak az ország zöldítése, de az energetikai vállalásunk is megkérdőjeleződött.

Csernobil újragondolva.

Csernobil lesz Ukrajna energiatermelője?

CsernobilUkrajna északi részén van egy hely, Csernobil, ahova nem járnak turisták, ahol a sugárszennyezés miatt nincs lehetőség mezőgazdaságra, állattenyésztésre, ipari termelésre. Ez a 2600 km2 nagyságú, Luxemburg méretű terület jelenleg teljesen kihasználatlan és még pár száz évig lakhatatlan.

Az atomerőmű létesítményei és nagyfeszültségű energiahálózata azonban ott maradt és ez egy zseniális ötletet adott az Ukránoknak. A környezetvédelmi miniszter, Ostap Semerak londoni interjújában kifejtette, hogy nap elem erőműveket szeretnének ide telepíteni. Ezzel is szeretnének jelezni, hogy európai elvárásaik, céljaik vannak és a környezetvédelemben is szeretnének európához közelíteni.

Mivel a helyszínen minden sugároz és így a területről nem vihető ki, az itt termelt áram viszont nem sugároz, egyszerre oldanának meg több problémát.

  • A jelenleg katonákkal őrzött terület hasznosulna.
  • A napenergiában nagy potenciálú terület sokat javítana Ukrajna energiahiányán úgy hogy sokat zöldülne az energiatermelésük.
  • Az ukránok orosz gáztól való függését segítene jelentősen csökkenteni egy ilyen méretű új energiaforrás beindulása.

Jelenleg befektetőket várnak a terveikhez, melyek közül 2 amerikai befektető és 4 kanadai energetikai cég már jelezte is érdeklődését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is fontolgatja a finanszírozást, bár még a tárgyalások korai szakaszában járnak.

Az első részlet, azaz 1 GW bekerülési összege terveik szerint 1,1 milliárd dollár.

A korai cél terveik szerint már most év végére 4 MW teljesítményű erőmű átadása, a végleges tervek pedig 4 GW nagyságú (ez 2 paks méretű erőmű teljesítménye) erőművet céloznak meg.

A energiatermelés az ukránok számára megmutatta a legsötétebb oldalát, most azonban ők mutatják meg a világnak az energiatermelés leginkább környezetbarát megoldását. Ha a napelemek fejlesztése már korábban is elindult volna, lehet, hogy a 30 évvel ezelőtti tragédia sem történet volna meg.

Ha ez a projekt beváltja a reményeket akkor talán Ukrajna is belép azon országok közé, melyek energiaellátását csak a megújuló energia adja.

A projekt iránti jelenlegi nemzetközi érdeklődés és a remélt későbbi siker elgondolkodtathatja azokat az országokat is, ahol jelenleg is az atomenergia a fő cél.

Mire jó a stadion?

Stadion a jó példa.

Svájc sportstadionSvájcban a Tissot Aréna tetejére került telepítésre a világ legnagyobb sportstadionra kivitelezett napelem rendszere. A Biel városában található sportcsarnok tetőfelülete 16500 m2, amit már a tervezéskor azért készítettek nagyobbra a szokványos stadion tetőknél, hogy ez a nagy napelem erőmű elhelyezhető legyen rajta. A stadion teteje ideális erre a célra, hiszen az elhelyezkedése és az árnyékmentessége tökéletes a napelem panelek számára. A rendszer teljesítménye 2106 kWp, éves várható termelése pedig 2 Gwh, ami 500 átlagos svájci család energiaigényével egyenlő.

Ezzel a mintaprojekttel nem csak kinyilvánították, hogy Magyarországgal szemben Svájcnak kell a napenergia, de példát is mutattak akár még számunkra is.

Németország után most úgy tűnik Svájc sem az atomenergiában látja a jövőt (pedig van pár atomerőművük), hanem a megújuló energiában. Mert energiára szükségünk van, ez nem vita kérdése, az energia előállítása viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen módon történik.

A stadion tetejére telepített napelem erőmű az információterjesztésben is szerepet kapott, mert a 2015 júniusában átadott rendszert érdeklődők csoportjainak közelről is bemutatják.

Mi legyen a megújuló energia aránya

Az Unió 27%-os megújuló energia arányt javasol 2030-ra.

Megújuló energia vagy atomenergiaAz Unió nem csak kötelező jellegű 27%-os megújuló energia arányt javasol 2030-ra, de e mellett egy 40%-os üvegházhatású gáz kibocsájtás csökkentéssel is párosítanák.

A Greenpeace energiapolitikai szakértője Tara Connolly nyilatkozata szerint: “A 27%-os megújuló energia cél egy kicsit több a szokásos üzleti megállapodásnál.”

Connolly szerint a 40%-os üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentés egymagában 27% körüli értékre növeli a megújuló energia arányát az egész EU-ban, így a külön kitűzött cél feleslegessé válik. Véleménye szerint: “Ez nem csak 2020 után, hanem előtte is hatással lenne a megújuló beruházásokra. Mit tennének a tagállamok és a befektetők, ha tudnák, hogy nem kell fejleszteni a megújulókat 2020 után?”

Ez a 27%-os arány ma már nem is annyira extrém célkitűzés, hiszen vannak országok, ahol ennél jóval ambiciózusabb terveket valósítanak meg. Kenya napelem céljai ennél jóval tovább mutatnak, ők ugyanis napelemekkel stabilizálják a jelenleg ingatag energiaszolgáltatásukat.

Kaliforniában 2020-ra pedig 33% megújuló energia arányt tűztek ki, melyet a világ egyik leggazdagabb embere is segít elérni a befektetési cégével építtetett napelem erőművei segítségével.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az új céllal elkerülhető az európai piac töredezettsége és torzulása. “Mi nem javasolunk kötelező nemzeti célokat, mert a tapasztalatokból azt a leckét már megtanultuk, hogy az európai piac töredezettségét kockáztatjuk meg vele. Ez az alulról felfelé történő megközelítés nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára.”

Az Egyesült Királyság és Lengyelország vezette, megújuló energia célkitűzés elleni felhívás azon alapul, hogy ők a szén-dioxid kibocsájtás csökkentést szén-dioxid elnyelők és tárolók, valamint a nukleáris energia segítségével szeretnének elérni. Így elképzelhetőnek tűnik, hogy az Egyesült Királyság és egy közép-európai országokból álló koalíció leállíthatja a kötelező megújuló energia cél bevezetését.

Az EU energiaügyi biztosa, Günther Oettinger szerint felülvizsgálati folyamatot hoznának létre, hogy biztosítsa az EU továbbra is ezen a pályán marad. “A jövő évben születik meg az éves jelentést, hogy jelezze, ahogy haladunk a 27% felé, így a szükséges kiigazításokat időben megtehetjük, ha ez ügyben még van tennivalónk. Végül nagyobb összehangolásra van szükség a támogatási rendszerekben, hogy legalább 27%-ot érjünk el.”