Könnyített lakossági energetikai hitel

Könnyítettek az energetikai ingyenhitel feltételein.

Energetikai hitelA lakossági, 115 milliárdos hitelkeret a becslések szerint Pest megyében (VEKOP-5.2.1-17) 3.000, ezen kívül (GINOP-8.4.1/A-17) 21.000, azaz összesen kb. 24.000 épület felújítására lesz elegendő. A 0%-os hitelkeretből természetes személyek mellett társasházak és lakásszövetkezetek is igényelhetnek.

Az igényelhető célok:

  • napelem telepítése
  • ablakcsere
  • hőszigetelés
  • egyéb energiahatékonysági fejlesztés

Családi házak esetén a maximálisan igényelhető összeg 10 millió Ft, társasházak esetén lakásonként 7 millió Ft. A hitel futamideje akár 20 év is lehet.

A mostani könnyítés fontosabb részletei:

  • Magánembereknél a minimum 2 millió Ft kölcsönöknél a fedezettség mértéke már nem 70%, csak 50%.
  • A lakástakarék felhasználható elő- vagy végtörlesztésre.
  • Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a CO2 kibocsájtási értéket.
  • Társasházak a közös használatú gépészethez nem igényelhetik a hitelt.
  • A hitelprogramra nem vonatkozik a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettség.
  • Nem szükséges a rendeltetésszerű használatot energiaszámlákkal igazolni.
  • Más, vissza nem térítendő támogatást is igénybe lehet venni a projekthez.
  • A hitelkérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházás esetében 180 napnál korábban kiállított számla is elfogadható
  • Részleges homlokzatszigetelés is támogatható.

A módosítások szeptember elsején lépnek életbe, és a már benyújtott és még el nem bírált kérelmek is az új, könnyített feltételek szerint lesznek elbírálva. A már megkötött szerződések esetén az igénylő jogosult az új feltételeknek megfelelő szerződésmódosítást kérni.

A megújuló energia számai hazudnak?

Trükkösen teljesítjük a megújuló energia elvárást.

StatisztikaMagyarország már 2015-ben teljesítette az Unióban 2020-ra előírt megújuló energia felhasználási arányt.

Ez miért csak most derült ki? Mert egy kis trükk van a háttérben. A korábbi számítási módszerek alapján jelentős elmaradásban voltunk, most viszont egyszerre hatalmasat léptünk előre.

Nem szaporodtak a szélerőművek, (hiszen a szélerőművek telepítése tiltott,) nem létesült sok napelem erőmű, csak a statisztika változott. A jelenleg még érvényben levő számítási módszerben megújuló energia kategóriába lehet elszámolni a fa elégetését is. Magyarország eddig azt a famennyiséget számolta ebbe a kategóriába, amit az erdészetek értékesítettek.

Az új számítási módszer szerint már azt is beszámítjuk a fafűtésbe, ami egyéb “alternatív útvonalon” kerül az erdőkből az otthonokba.

Honnan szerzünk információt az alternatív megoldásokról? A KSH kérdéseken alapuló kutatása alapján számították ki az értéket.

Az eltérés elképesztő. A korábbi hivatalos adatokhoz képest így két és félszeresére nőtt a fűtésre felhasznált fa mennyisége. Ezzel Magyarország azonnal teljesíti a szerényen bevállalt 14,65% megújuló energia felhasználást.

A megoldással viszont több baj is van.

Az Uniós előírás szerint azért számít megújuló energiának a fa felhasználása, mert előírás szerint a kivágott fák helyett újakat kell ültetni. Ezt a magyarországi erdészeteknek teljesíteni is kell. Az egyéb módon erdőből az otthonokba kerülő fa esetén ez természetesen nem teljesül. Hiszen nincs nyilvántartás, nincs rendszer, nincs ellenőrzés. Egy fatolvaj miért vesződne a fa ültetésével és kockáztatná a lebukást?

Emiatt persze fogynak az erdőink, de legalább a statisztika jobban néz ki. Ugye már Ön is hallotta: “van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika…”

Az már csak hab a tortán, hogy eddig is a fa felhasználása volt a fő megújuló energia hátterünk. Az új és valószínűleg pontosabb rendszer szerint a megújuló energia felhasználásunk 80%-a a fa.

Ideiglenesen még büszkék is lehetünk a jó eredményünkre, hiszen az eredmény csodás, nem kell pénzt költeni tiszta erőművek létesítésére, de ez már nem tart sokáig. 2021-től ugyanis az Unió csak azt a fát fogadja el megújuló energiának, amiről erdészeti igazolás van, hogy a kivágott fát pótolták. Vagyis négy év múlva visszaállunk a hivatalos adatra a KSH adat helyett.

Ez azért gond Magyarország számára, mert az aktuális Uniós szabályok szerint aki nem teljesíti a megújuló energia elvárt arányait, az büntetést fizet.

A 2020 utáni időszakra viszont már nem vehetünk igénybe Uniós támogatást, tehát a megfelelő megújuló energia arány eléréséhez szükséges erőműveket saját zsebből kell finanszíroznunk. Kell ez nekünk? Most trükközünk, gátoljuk a megújuló energia terjedését ahol tudjuk, később pedig az általunk befizetett büntetésből más Uniós országokban épül megújuló energia erőmű.

Lakossági energetikai hitel

A lakossági kedvezményes energetikai hitel részletei

Lakossági energetikai hitelMegjelent a lakossági energetikai korszerűsítést támogató hitelprogram. (VEKOP-5.2.1-17 a Budapesten és Pest megyében, GINOP-8.4.1/A-17 a Pest megyén kívül lakók számára).

A kérelmek április 24-től adhatók be az MFB pontokban. (Kizárólag személyesen.) Aki szeretne részesülni ebből a 0%-os hitelkeretből, az sok utánjárásra, adminisztrációra és plusz költségre készülhet. Csak maga a hitelkérelmi űrlap több, mint 30 oldal! Emiatt javasolt pályázatírót igénybe venni, mert aki nem ismeri a pályázatírás speciális nyelvezetét és szabályait, annak segítségre lesz szüksége.

Ez a program nem az Otthon Melege, ennek a programnak a keretét az Unió biztosítja.

Előzetes becslések szerint a Pest megyei keret 3000, a Pest megyén kívüli keret 21000 lakóépület korszerűsítésére lesz elegendő. A pályázatban természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek indulhatnak. Magánszemélyeknél az igényelhető összeg maximum 10 millió Ft, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió Ft. Az önerő minimum aránya 10%.

Alap információk:

  • A házastárs vagy élettárs is adóstársként bekerül a projektbe
  • Ha valaki a kölcsön lejárata előtt eléri a 75 éves életkort, még egy (fiatalabb) személyt is be kell vonni a szerződésbe
  • Energetikai szakértővel és a kivitelezővel is egyeztetni kell a terveket
  • Utófinanszírozás vagy szállítói finanszírozás választható
  • Ha a kölcsön összege nem éri el a 2 millió forintot, akkor nem kötelező biztosítékot adni, egyébként az ingatlant kötelező bevonni
  • Aki a KHR listán (korábbi nevén: BAR lista) szerepel vagy korábbi tartozása veszteségleírással rendeződött, az nem indulhat a pályázatban

A beszerzendő dokumentumok:

  • Jövedelemigazolás
  • Tulajdoni lap
  • A projektet megelőző állapotra vonatkozó energetikai tanusítvány (2016 január 1 előtti dátumú nem megfelelő.)
  • Elő-energetikai tanusítvány a tervezett állapotra és energia szakértői nyilatkozat
  • MFB által elfogadott, Szakértői Listán szereplő értékbecslőtől származó 90 napnál nem régebbi értékbecslés
  • Közüzemi szolgáltatóktól be kell szerezni igazolást tartozásmentességről
  • 30 napnál nem régebbi köztartozásmentességi igazolás
  • Egy évet lefedő időszakról fűtési célú energiaszámla vagy tüzelőanyag beszerzésről számla
  • A projekt költségszámlái és ezek összesítője

A pályázati adminisztráció, a plusz költségek (2 db energetikai tanúsítvány, pályázatíró, hitelbírálati díj…) valószínűleg sok érdeklődőnek elveszik a kedvét a részvételtől. Két esetben viszont van értelme részt venni a hitelprogramban.

  • Ha csak megújuló energia telepítésére van szükség. Ha ugyanis 2 millió Ft alatt van a hitelösszeg, akkor nem szükséges bevonni az ingatlant fedezetként, így a költségek egy része elmarad.
  • Ha nagyon sok felújítandó és korszerűsítendő részlet van a háznál. (Pl. nyílászárócsere, szigetelés, megújuló energia telepítés, fűtéskorszerűsítés…) Ekkor a fix költségek eloszlanak és gazdaságossá válhat a hitelfelvétel.

Új napelem adó készül?

Már megint egy új napelem adó.

Napelem adóNyilvánosságra került egy törvénymódosítás, mely egy új napelem adó előkészületének tűnik. A korábban, 2015-ben bevezetett adó neve “termékdíj kiterjesztés” volt. A most bevezetésre készülődő adó neve “elosztói teljesítménydíj” lesz.

Magyarországon eddig a napelem rendszerek túlnyomó része hálózatba visszatápláló elven működik. Ezen rendszerek működése eddig tisztán szaldó elszámolással működött. Vagyis annyit ért a felhasznált áram, mint a visszatáplált áram. A rendszerek az elektromos hálózatot eddig ingyen használták és a most bevezetendő új díj erre a használatra vonatkozna. Az Európai Unió és a világ több országában különböző támogatások segítették a napelem rendszerek terjedését, Magyarországon ez az ingyenes használat volt a lakossági rendszerek eddigi “támogatása”. Most ez szűnhet meg.

Az adó mértéke jelenleg 0 Ft, de a tétel megjelenése már önmagában jelzi, hogy ez az összeg bármikor megváltozhat. Hiszen mennyivel egyszerűbb egy számadatot megváltoztatni egy törvényben, mint egy teljes törvényt elfogadtatni.

Az adó alapja nem a háztartás energiafogyasztása, hanem az inverter teljesítménye. A díj a 4 kWp-nél nagyobb rendszerekre vonatkozik, és a 4 kWp feletti méret alapján kell fizetni és ezt az összeget az elektromos szolgáltatók fogják beszedni.

A jelenlegi törvények szerint azok a rendszerek mentesülnek az új díj alól, melyeknek az igénybejelentését 2017 március 31-ig beadták. Tehát a már kiépített rendszerekre nem vonatkozik ez a díj és nem addig kell elkészülnie a rendszernek, addig kell beadni az igényt az elektromos szolgáltatónál.

Ha tehát Ön szeretne adómentesen használni napelem rendszert, akkor még most vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy időben beadhassuk az igénybejelentést az Ön rendszerére.

A földgáz dupla gondja

Ön még most is gázzal fűt?

Gáz, földgázHa Ön még most is gázzal fűt, akkor érdemes átgondolnia a jövőt. Egyszerre két problémaforrás is felbukkant, melyek bármelyike is elég lehet ahhoz, hogy Ön is váltson.

Az egyikről mostanában (és sajnos minden évben) lehet hallani. Ez az gáz utánpótlásának a lehetősége és biztonsága.

A friss hírek szerint nagyon alacsonyak Magyarország gáztartalékai. A múlt év végén már benne volt a hírekben, hogy alacsony szintre töltötték fel a tározókat. Ennek lehetett az oka a világpiacon várható árcsökkenés. Hiszen ki tankolna be drága gázból, ha a világpiacon folyamatosan csökken az ár. Egyébként is, mostanában egyre enyhébbek a telek, valószínűleg nem is lesz olyan nagy szükség a gázra.

No ez a becslés nagyon nem talált. A rekordot döntően hideg tél igen nagy gázfogyasztást hozott, emiatt a gáztározók szinte teljesen kimerültek. A jelenlegi becslések alapján, ha nem melegedik az idő, pár héten belül kiürülnek. Elhangzott ugyan, hogy nincs veszély, de 10% alatti tározó telítettségnél ez kincstári optimizmusnak tűnik.

Persze elkezdték növelni az importot, de ez megint jelzi az erős függőségünket. Ha ismét gond lenne az Ukrán – Orosz határon, mi lennénk gázban… Vagyis pont, hogy gáz nélkül. Akkor a házakon belül is megtapasztalhatnánk, milyen egy rekord hideg tél.

A másik hír kisebb nyilvánosságot kapott. Egyre kevesebb a kéményseprő és egyre ritkábban tudják ellenőrizni a kéményeket. A régi kéményseprő cégek egymás után mennek csődbe, az alkalmazottak pedig nyergelnek át más munkakörbe. A katasztrófavédelemnek pedig nincs se kapacitása se utánpótlása ennek a problémának a megoldására.

A gázkéményeket a most módosított előírások szerint már nem évente, csak kétévente kell ellenőrizni. Vagyis csak kellene, de nincs rá szakember.

A múlt évben 393 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid mérgezést és 17 ember veszítette emiatt az életét. Mi lesz, ha a most erősen ritkított ellenőrzéseket sem fogják tudni elvégezni? Ez a szám valószínűleg jelentősen meg fog ugrani.

Mit tehet Ön? Kitanulja a kéményseprést? Talán el kellene felejteni a gázt, és keresni egy stabil és veszélytelen fűtést. Érdemes például körülnézni a hőszivattyúk körül. Ennek ugyan van elektromos áram igénye, de ha a hőszivattyút napelemmel párosítja, akkor nem csak az elektromos energia számlája szűnik meg, de a fűtésszámlája is. Ez már nem csak elmélet. Családi házak, cégek, városok vagy akár egy teljes sziget is ellátható megújuló energiával.

Egyszerre kap biztonságot és komoly kiadáscsökkenést. Elég fontos ez Önnek, hogy elfelejtse ezt a környezetszennyező, veszélyes és kiszámíthatatlan energiaforrást vagy még vár, hiszen eddig sem volt gond tehát ezután sem lesz?

Energetikai pályázat önkormányzatoknak

100%-os finanszírozású energetikai pályázat önkormányzatoknak.

Energetikai pályázatNemsokára újra indul az önkormányzatok számára elérhető 100%-os finanszírozású energetikai pályázat.

TOP-3.2.1-16 – Pályázat önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére.

A pályázati keret 19 650 millió Ft, ami elég alacsony, emiatt érdemes minél hamarabb lépni.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a! Pályázhat helyi, területi önkormányzat, önkormányzati tulajdonú társaság, önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szerv kivéve a megyei jogú város önkormányzata

Támogatható tevékenységek:

  • Hőszigetelés, nyílászárócsere
  • Fűtéskorszerűsítés
  • Használati meleg víz rendszer korszerűsítése
  • Napkollektor telepítése
  • Napelem rendszer telepítése
  • Hőszivattyú telepítése

A pályázat benyújtási határideje és módja később kerül meghatározásra.

Magyarországon tiltott a szélenergia.

Mégis betiltják a szélenergiát.

szélenergia betiltvaPár hete írtunk arról, hogy Magyarországon betiltották a szélenergiát.

Többen azt hitték, hogy ez vicc, de miután megjelent a Magyar Közlönyben (ami pedig nem a vicceiről híres), egyértelművé vált, hogy a hír komoly.

Mivel már öt éve nem épült Magyarországon szélerőmű, sokan várták, hogy végre megnyílik a lehetőség a megújuló energia egyik legrégebbi alkalmazása előtt. (Hiszen már a szélmalom is szélenergia alapú.) Ehelyett egy olyan szigorú törvényt hoztak, mely az egész ország területén betiltja az új szélerőművek építését.

Áder János elsőre visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a törvényt. Mivel ő mostanában több fórumon is felszólalt a környezetvédelem, a megújuló energia érdekében és a globális felmelegedés ellen, ez részéről érthető is volt. Megpróbált tehát ellenállni és felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy a Magyarország által aláírt párizsi klímaegyezménnyel és az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervével is ellentétes ez a törvény, de ennek úgy látszik nincs jelentősége.

A törvényt ismét megszavazták. Most pedig mindenki válassza ki tetszése szerint, mi legyen a következő betiltandó megújuló energia:

  • vízenergia
  • napenergia
  • geotermikus energia

Áder János nem írta alá a szélenergia betiltását.

Áder János nem fogadta el a szélenergia betiltását.

Áder JánosÁder János mostanában egyre többször mutatja zöld oldalát.

A legújabb környezetbarát lépése az volt, hogy visszaküldte megfontolásra a szélenergiát gyakorlatilag betiltó törvényt a parlamentnek. Elküldte levelét Kövér Lászlónak, melyben leírta, hogy a törvénnyel nem ért egyet, mert a törvény:

  • Nem segíti a Párizsi Klímamegállapodás végrehajtását
  • Ellentétben áll az országgyűlés által 2011-ben jóváhagyott Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Teve 2010-2020 dokumentumban foglaltakkal.
  • Indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.

Az utána következő több oldalnyi indoklás lényege, hogy Magyarország is elfogadta, a klímavédelem érdekében a co2 kibocsájtást csökkenteni kell. Ebben kulcsfontosságú az energiatermelés zöldítése. Véleménye szerint a mostani módosítások és korlátozások viszont ellehetetlenítik a szélerőművek és a szélerőmű parkok létesítését.

A szélerőművek – időjárásfüggő teljesítményük ellenére – a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járulnak hozzá. Ezért felkéri az Országgyűlést, hogy a törvényt tárgyalják újra és olyan előírásokat állapítsanak meg, melyek támogatják országunk energiakosarának tisztulását és hozzásegítik az országot a klímavállalás teljesítésében.

Aki hosszabb ideje figyelemmel kíséri a megújuló energia magyarországi terjedését és kormányzati fogadtatását, az persze nem lepődött meg ezen a lépésen, hiszen a múlt év elején a napenergia kapott több adminisztratív akadályt és extra adót.

Akkor a törvény átment az országgyűlésen, és Áder János alá is írta, bár utólag jelezte, hogy szerinte “A napelemek megadóztatásakor mindenki hibázott.” A törvény viszont azóta is gátolja a napelemek terjedését és rontja a megtérülést.

Közép-Magyarországon és Szabad Vállalkozási Zónákban is indul energetikai pályázat cégeknek.

Két új pályázat indul nemsokára cégek energetikai fejlesztésére.

Energetikai pályázatA korábban meghirdetett céges energetikai pályázat után újakat is meghirdettek.

Az egyik pályázat Közép-Magyarországi (Budapesti és Pest megyei) cégek számára lesz elérhető, és kombinált energetikai fejlesztéseket tesz lehetővé.

Mivel ez a régió rendkívül ritkán kap pályázati támogatást, ezért érdemes kihasználni ezt a lehetőséget.

Részletek.

A másik pályázat SZVZ településeken (leginkább hátrányos helyzetű) támogat cégeket energetikai fejlesztésekben.

Ez a pályázat magasabb támogatási arányt nyújt, mint a korábbi energetikai pályázat vagy a Közép-Magyarországi pályázat, ezért érdemes ellenőrizni, hogy az Ön cégének székhelye vagy telephelye megtalálható-e az SZVZ listában.

Részletek.

Magyarországon betiltották a szélenergiát.

Magyarországon tiltott a szélenergia.

Szélenergia térképSajnos ez nem vicc. Szeptember 15-én és 16-án jelent meg a Magyar közlönyben egy rendeletmódosítás mellyel Magyarországon betiltják az új szélerőművek telepítését.

A pontos megfogalmazás persze nem ez, mert Uniós szinten nem lehetne megvédeni ezt az álláspontot. Az Unióban ugyanis gőzerővel folynak a szélerőmű telepítések Németország, Dánia, Skócia partjainál.

A Magyar megoldás a következő: “Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Vagyis a települések 12 kilométeres körzetében tilos az új szélerőművek telepítése.

Az energiaklub felkereste az ELTE TTK Földrajztudományi Központjának egy munkatársát, aki egy geoinformatikai szoftver segítségével elkészítette azt a térképet, melyen pirossal jelzi a tiltott és fehérrel az engedélyezett területeket. A látvány egyértelmű, Magyarország teljes területén betiltották a szélerőművek telepítését.

Ha ez nem lenne elegendő, akkor még tartalék szabályok is vannak a törvényben: “A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométeren, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül” is tiltott a szélerőmű telepítés. Valamint az egész ország területére igaz, hogy ha “csökkenti a honvédelmi és katonai képességet” akkor azonnal elutasítják a telepítési engedélyt.

Ha pedig a szélerőművel termőföldön szeretné telepíteni valaki, akkor egy olyan, legalább 3 éve jogerőre emelkedett nyilatkozatot kell csatolni a kérelemhez, melyben az ingatlanügyi hatóság a művelés alól kivonást engedélyezi. Tehát már több mint 3 éve kivonták, megkapta az engedélyt és most kéri a kérelmet…

Ha ez még mindig nem lenne elegendő, akkor még egy tartalék korlát: Csak már elavult technológiájú, maximum 2 MW teljesítményű és maximum 100 magasságba telepíthető szélerőmű. A szélről pedig elég közismert, hogy minél magasabban mérjük, annál erősebben fúj.

Összefoglalva: Tilos a szélerőművek telepítése, a modern, nagy teljesítményűeké még inkább tilos, ami gazdaságosan működne, az pedig már nagyon tilos. Bár a honvédség úgysem engedélyezné.

Miután több éve nem adtak ki engedélyt új szélerőművekre, a befektetők már nagyon igényelték a kormányzati lépést. Most megkapták.

A napelem adó után sikerült a szélenergia szabályozására még a vártnál is szigorúbb szabályt hozni.

Már csak azt nem értem, minek ez a sok apró lépés. Egyszerűbb lenne úgy kompletten betiltani a megújuló energiát.

Forrás: http://www.energiaklub.hu/blog/szabad-csak-nem-lehet