Kötelező napelem és elektromos autótöltő

Az új házakra kötelező lesz a napelem és az elektromos autótöltő.

Fremont nem okMinden újonnan épülő házat kötelező lesz felszerelni napelem rendszerrel és elektromos autó töltő berendezés előkábelezéssel. Hihetetlen? Márpedig igaz! Persze nem Magyarországon, hanem az USA Fremont nevű városában.

Kalifornia célja, hogy 2020-ra minden új ház “hálózati nulla energiás” legyen és Fremont városának tanácsa ennek a célnak az élvonalába szeretné elhelyezni a várost.

A városban épülő egy és többcsaládos házakra előírt napelem rendszer teljesítményeket a ház fizikai mérete alapján határozzák meg egy változó skála alapján, mely akár 420 m2 is lehet. A 420 m2 feletti alapterületű házakat más rendszer alapján mérik, de ezekre is érvényes az előírás. A városi épületeknek a használatba vétel előtt teljesíteniük kell az állami építésügyi és az energetikai szabályokat is.

Fremont okRachel DiFranco, Fremont fenntarthatósági koordinátorának nyilatkozata szerint a szabályok pár hónap múlva életbe is lépnek.

Októberben hagyták jóvá a törvényváltozást, mely szerint az új lakossági és kereskedelmi fejlesztések parkolóhelyeinek “EV kész”-nek kell lenni. Ez azt jelenti, hogy fel kell szerelni őket az elektromos autó töltő állomásokhoz való speciális csatlakozókkal és kábelezéssel.

DiFranco szerint ennek eredményeképpen egy családi ház két autós garázsában szükség lesz egy erre a célra szolgáló csatlakozó aljzatra és egy áramkörre, hogy a lakó tölthesse a járművét. A legtöbb új többcsaládos vagy kereskedelmi projektnél, a város azt írja elő, hogy a parkolóhelyek 10 százalékára legyen egy töltőállomás telepítve.

DiFranco véleménye szerint a töltőállomások és az “EV kész” infrastruktúra a Fremont városában élők vagy dolgozók számára kényelmesebbé teszi az elektromos autók vezetését.

„Most már több mint 5000 elektromos autót vezetőnk van Fremontban, és nagyon szeretnék látni ennek a számnak a további növekedését és megtöbbszöröződését az elkövetkező néhány évben,” mondta.

Kalifornia jelenleg is éllovas a napelemek telepítésében és a megújulók kiegyensúlyozásában segítő akkumulátor pack-ok telepítésében. Ebben a zöldítési törekvésben sokat segít, hogy az egyik legmagasabb szinten motorizált állam közlekedése is egyre inkább megújuló energia alapú lesz.

Napelem az Antarktiszon

Napelemes energiatermelés az Antarktiszon.

AntarktiszMár az Antarktiszon is gazdaságos a napelem rendszer telepítése?

Szinte mindenki fejében a napsütéssel és a meleggel kapcsolódik össze a napelem használata. Akkor meg mit keres egy napelem rendszer a föld egyik leghidegebb pontján, az Antarktiszon?

Termeli az energiát.

1990-ben az Antarktiszon felépült a Troll nevű Norvég kutatóállomás. Itt 8-40 kutató él és dolgozik. Eddig az állomás energiaellátását kizárólag dízel generátorokkal oldották meg, ami eddig a föld egyik utolsó tiszta pontját szennyezte.

2016-ban úgy döntöttek, hogy napelem rendszert telepítenek az állomásra. A környezet komoly kihívást állított a telepítők elé, mert ott előfordul 280 km/h sebességű szél is, az átlaghőmérséklet -25 fok, és nem ritka a -60 fokos hőmérséklet sem. Azt korábban is tudtuk, hogy Skandináviában szeretik a napenergiát, hiszen a Svéd kormány még adókedvezménnyel is támogatja a napelem telepítést.

A 7,3 kWp teljesítményű rendszer LG Neon 320W-os napelemekből áll és az energiát 2 db Fronius Symo 3.7-3-M inverter dolgozza fel. Az éves várható energiatermelés 7000 kWh.

A déli sarkon a nap folyamatosan fenn van az égen decembertől márciusig, és ebben az időszakban a kutatóállomás már nem függ a dízelgenerátoroktól.

A napelemek már korábban is bizonyítottak a szigetüzemű energiaellátásban, most viszont a világ egyik legzordabb helyén bizonyították működőképességüket.

A napelem védővám megszűnik

Az EU eltörli a napelem védővámot.

Napelem védővámFebruár elején érkezett egy Uniós nyilatkozat, mely alapján a már 2013 óta fennálló napelem védővámot lassan kivezetik. Kínával több oda-vissza felvetett, bevezetett és fenyegetett vám után jutottak erre a megállapodásra. Volt például Kína részéről felvetés a Német autókra és a Francia borokra kivetendő adókról. Ez persze nem véletlenül azon országok ellen szólt, akik leginkább pártolták a napelem védővámot.

Európán belül is sokan vitatták a napelem védővám jogosságát. Az európai napelem telepítők panaszkodtak, hogy a világ többi részén tovább esnek a napelem panelek árai, az Unióban pedig a védővám miatt leállt a csökkenés. Ez is belejátszhatott abba, hogy Európában csökkent a napelem telepítések lendülete, a világ többi részén pedig tovább nő a lendület, így Európa itt is elvesztette vezető szerepét.

A kínaiak azonnal elkezdtek napelem gyárakat telepíteni Vietnamba, Tajvanra, ahol ugyanilyen alacsony költséggel és nagy kapacitással gyártották tovább a paneleket, de immár nem vonatkozott rájuk a védővám. Szaporodott tehát a napelem gyárak száma, az Uniós cégek Unión kívüli piacán egyre nagyobb lett a konkurencia.

Ismét bebizonyosodott, hogy bürokratikus, korlátozó intézkedések több kárt okoznak, mint hasznot.

Több oka van tehát annak, hogy megváltozott a két évvel ezelőtt hozott védővám. Az okok között van Trump elnökké válása is, mert az Unió és az Usa között a kereskedelmi lehetőség egyre nehezebb lesz, az Uniónak más partnert kellett keresni. Természetesen egy ilyen kínai nyitáshoz egy vám eltörlése nagyon jó kezdet.

Az Unió számára azért is egyre értékesebb partner Kína, mert több szakértő becslése szerint az USA világkereskedelemben betöltött első helyét pár éven belül átveszi Kína.

Azért ebben a változásban is érződik az Unió “sebessége”. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans felvetette, hogy azért kell lassan kivezetni ezt a napelem védővámot, hogy a cégeknek legyen idejük alkalmazkodni az új helyzethez. (Bár ő eredetileg a védővám fenntartását javasolta, csak elfogytak mögötte a támogatók.)

Új napelem adó készül?

Már megint egy új napelem adó.

Napelem adóNyilvánosságra került egy törvénymódosítás, mely egy új napelem adó előkészületének tűnik. A korábban, 2015-ben bevezetett adó neve “termékdíj kiterjesztés” volt. A most bevezetésre készülődő adó neve “elosztói teljesítménydíj” lesz.

Magyarországon eddig a napelem rendszerek túlnyomó része hálózatba visszatápláló elven működik. Ezen rendszerek működése eddig tisztán szaldó elszámolással működött. Vagyis annyit ért a felhasznált áram, mint a visszatáplált áram. A rendszerek az elektromos hálózatot eddig ingyen használták és a most bevezetendő új díj erre a használatra vonatkozna. Az Európai Unió és a világ több országában különböző támogatások segítették a napelem rendszerek terjedését, Magyarországon ez az ingyenes használat volt a lakossági rendszerek eddigi “támogatása”. Most ez szűnhet meg.

Az adó mértéke jelenleg 0 Ft, de a tétel megjelenése már önmagában jelzi, hogy ez az összeg bármikor megváltozhat. Hiszen mennyivel egyszerűbb egy számadatot megváltoztatni egy törvényben, mint egy teljes törvényt elfogadtatni.

Az adó alapja nem a háztartás energiafogyasztása, hanem az inverter teljesítménye. A díj a 4 kWp-nél nagyobb rendszerekre vonatkozik, és a 4 kWp feletti méret alapján kell fizetni és ezt az összeget az elektromos szolgáltatók fogják beszedni.

A jelenlegi törvények szerint azok a rendszerek mentesülnek az új díj alól, melyeknek az igénybejelentését 2017 március 31-ig beadták. Tehát a már kiépített rendszerekre nem vonatkozik ez a díj és nem addig kell elkészülnie a rendszernek, addig kell beadni az igényt az elektromos szolgáltatónál.

Ha tehát Ön szeretne adómentesen használni napelem rendszert, akkor még most vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy időben beadhassuk az igénybejelentést az Ön rendszerére.

Napelem pályázat cégek számára

2016 januárjában újabb pályázat várható cégek számára napelem rendszerekre!

Pályázati pénzeszsák

Jelenlegi előzetes információink szerint még 2016 januárjában kiírásra kerül a GINOP 4.1.3 fotovoltaikus (napelem) rendszerek beszerzését és kiépítését támogató pályázati konstrukció.
Mivel a hivatalos kiírás még nem történt meg, ezért egyelőre a következő információink vannak:

A pályázható tevékenység:

  • Napelem rendszerek kialakítása épületek villamos energia igényeinek kielégítésére
  • Napkollektoros rendszer kialakítása használati melegvíz igény kielégítésére

Telepíthető rendszerek:
Hálózatba visszatápláló vagy szigetüzemű napelemes rendszer telepítése 50 kVA-ig saját villamos energia igény részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése céljából.

A támogatás formája és összege:
Vissza nem térítendő támogatás, minimum 5 millió, maximum 50 millió Ft
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 40-50%-a
A rendelkezésre álló teljes keret: 6 milliárd forint
Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.
A beruházás csak a teljes egészében a vállalkozás céljait szolgáló épületeken valósítható meg, lakás célú beruházás nem támogatható.
Mezőgazdasági tevékenységű vállalkozások számára ez a pályázat nem vehető igénybe.
Kizárólag olyan épülethez kapcsolódó beruházás támogatható, amelyet a pályázat benyújtásának évében, és az azt megelőző 3 évből legalább 1 teljes évben rendeltetésszerűen használtak.

Mint minden évben, idén is kevés a rendelkezésre álló keret, ezért ha részesülni szeretne belőle, már most el kell kezdeni az előkészületeket.

Már a napelem pályázat nyertesek öröme sem felhőtlen.

Nyert a napelem pályázaton? És mit?

FityiszA kérdés azért jogos, mert a 2014 nyarán kiírt KEOP pályázatokat most visszamenőleg módosították. Az önkormányzatok úgy nyertek, hogy a kiírt, megnyert, közbeszerzésen elnyert, szerződésben rögzített feltételek most visszamenőleg módosultak.

A pályázatban eredetileg szereplő 100%-os uniós támogatás helyett 75-80%-os támogatást kapnak az önkormányzatok. A többit saját maguknak kell előteremteni vagy a kivitelező cégnek kellene benyelni.

Mivel Magyarországon az önkormányzatok túlnyomó része a működési feltételeit is alig tudja megteremteni, így kizárt, hogy ekkora önrészt bevállalnának. A napelem piacon a jelenleg érvényesíthető árrés 10-15%, így ebbe ez az önrész szintén nem fér bele.

Mi lesz a következmény? A pályázat nyertesei szépen megköszönik, hogy a több hónapos munka eredményeképpen nyertek a pályázaton, majd visszalépnek a pályázattól.

Ez kinek lesz jó? Valószínűleg senkinek, mert ezt a pályázatot direkt azért hirdették ki ilyen gyorsan, mert vagy azonnal odaítélik ezt a pénzt vagy elveszik. Közben ugyanis lejárt az Unió 7 éves pályázati ciklusa és indult az új.

Ezzel a döntéssel most visszaadunk az Uniónak kb. 5 milliárt Ft-ot, ami a napelem telepítések hatalmas elmaradását csökkenthette volna. Ez azért is érthetetlen, mert Magyarország az egyik legkisebb arányt vállalta be az Unión belül a megújuló energiára, de még attól is nagyon messze vagyunk. Ezzel a lépéssel egy újabb kötelességszegési eljárást kockáztat az ország.

Napelem termékdíj állásfoglalás

A napelem valóban jelentős szennyezést okozó termék?

2015 a napelemek számára elhozta a termékdíj kiterjesztését. A Földművelési Minisztérium a napelemet besorolta a “Jelentős szennyezést okozó termék” kategóriába. Ez teljes mértékben érthetetlen és erre reagálva az egyik beszállítónk hivatalos közleményt adott ki, melyet változtatás nélkül közlünk:

Stiebel Eltron LogoA Stiebel Eltron Kft. állásfoglalása a napelemek gyártásával és összetételével kapcsolatban

Budapest, 2015. január 16.

A Stiebel Eltron Kft. – a hazai napelem piac szereplőjeként – kijelenti, hogy a vállalat által Németországban gyártott, és többek között Magyarországon is forgalomba hozott napelemek megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek, nem tartalmaznak sem az egészségre, sem a környezetre ártalmas anyagokat.

A vállalat szeretné megnyugtatni ügyfeleit, potenciális vásárlóit és a magyar lakosságot, hogy a Stiebel Eltron napelemek gyártása során nem kerül felhasználásra sem nitrogén-trifluorid (NF3), sem egyéb káros anyag (kadmium, vagy gallium).
A vállalat által forgalmazott napelemek nem tartalmaznak más olyan nyersanyagot sem, mely indokolná a veszélyes hulladék besorolást.

A vállalat a napelemek élettartamával kapcsolatos tévhiteket is el kívánja oszlatni. A Stiebel Eltron napelemekre 25 évig terjedő teljesítménygarancia érvényes. A korábbi tapasztalatok és kísérletek alapján továbbá kijelenthető, hogy egy jó minőségű és kristályos szilícium alapú napelem akár 40-50 évig is üzemképes és üzembiztos marad.

Az életciklus végén az elhasználódott, elöregedett üzemképtelen napelemek értékes nyersanyagnak számítanak, amiből a napelem-ipar 30%-os energia-megtakarítással tud új modulokat előállítani. Ezért az ilyen hulladék összegyűjtése a gyártók érdeke, hiszen az alkotóelemek 95%-ban újrahasznosíthatóak.

A fotóvoltaikus technika esetleges piaci visszaszorulásának munkaerő piaci hatását sem szabad lebecsülni. Jelenleg Magyarországon három napelem gyár működik és további közel kétszáz vállalkozás él részben vagy teljesen a napelem-iparból. Ezek az emberek magas hozzáadott értékű szakmunkát végeznek. Az általuk tervezett, gyártott, kivitelezett, megépített, karbantartott napelemes kiserőművek több ezer család életét segítik, több száz intézmény (iskolák, óvodák) áramszámláját csökkentik.

A jelenlegi kiépített kapacitás évente 18 ezer tonna széndioxid kibocsájtást spórol meg.

További információ:
Győző Miklós
miklos.gyozo@stiebel-eltron.hu
tel: 06 20 938 4415

Veszélyes a napelem?

Kire veszélyes a napelem?

Napelem újrahasznosításPár napja nyilvános lett az az információ, mely megdöbbentette a megújuló energiával foglalkozókat. A régóta ígért és az iparág által nagyon várt megújuló energia támogatás helyett 2015 egy új adót (termékdíj kiterjesztést) hozott a napelemekre. Magyarázat és indoklás persze van, de nézzük csak a tényeket.

A friss adó egyik alap indoka, hogy az Unió előírta a termékdíj bevezetését.

Azóta több interjúban célzott kérdések alapján kiderült, hogy ez nem igaz. Az Unió azt írja elő, hogy gondoskodni kell az újrahasznosításról. Erre sok megoldás létezik. (Nonprofit szervezetek, visszagyűjtési kötelezettség előírása, “betétdíj”, pénz elkülönítése a későbbi mentesítésre/feldolgozásra…)

A Magyar kormány a legegyszerűbb megoldást az új adó kivetését választotta. Ebben az esetben természetes a kérdés: Mivel a napelemek élettartama 40-50 év, ezért ugye az addig összegyűlt pénzt elkülönített számlán gyűjti az állam, hogy amikor elkezdődik a napelemek újrafeldolgozása, akkor legyen rá pénz? Ön szerint valóban ezt a pénzt így fogják gyűjtögetni?

A másik indok, hogy a napelem egy kategóriába került a szórakoztató elektronikai termékekkel. Ezek sok olyan alkatrészt tartalmazhatnak, melyek feldolgozása drága, veszélyes és nem teljes körűen megoldott. Magyarul, a napelemek adójából lesz semlegesítve a mobiltelefon, notebook, iPad, iPhone…

Ez olyan, mintha minden gördeszkára kellene autópálya matrica. Hiszen 4 kereke van, és elméletileg kimehet vele az ember az autópályára. Bár nem arra való, nincs is értelme, de megteheti.

Technikailag pedig az egész ötlet olyan, mint amikor az autók első megjelenésekor törvényt hoztak, mely szerint minden autó előtt egy embernek kell futnia lámpával, hogy mindenki el tudjon menni a “gépszörnyeteg” elől. Ezzel éppen az autózás lényegét tették lehetetlenné.

Most hasonló hatalmi fellépés zajlik a megújuló energia legtisztább felhasználását lehetővé tevő napelemek ellen. Persze semmi értelme, de mire majd rendeződik a helyzet, még nagyobb hátrányban leszünk a környezet megóvása és a zöld energiatermelés területén.

Nézzük meg a napelem kategóriába sorolását: Mi az, hogy “Jelentős szennyezést okozó termék” a napelem?

Mivel én a Műszaki Egyetemen az elektronikai alkatrészek tervezését és gyártását tanultam, így van rálátásom a témára.

A napelemek fő összetevői csökkenő arányban: üveg, alumínium, műanyag, szilícium, réz, műanyagfólia, ón.

  • Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.
  • Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható.
  • Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.
  • Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok. Mi a homokban a veszélyes?
  • Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.
  • Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.
  • Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen.

Ugyanakkor a többször példaként felhozott akkumulátorok csak fele akkora termékdíjat kaptak, pedig azokban agresszív savak, a környezet mérgező ólom és egyéb nehezen semlegesíthető anyagok vannak. Miért? A hivatalos válaszok szerint azért, mert a teljes életciklust kell nézni.

Egyre inkább az az érzésem, hogy akik ezeket a törvényeket hozzák, soha nem láttak napelemet, de még csak nem is kíváncsiak arra, hogy mit akarnak így tönkretenni. A válasz ugyanis értelmetlen. Jelenleg nem létezik olyan energiatermelési módszer, mely környezetbarátságban felvehetné a versenyt a napelemmel. Teljes működése alatt nincs szennyezés, zaj, kopás, környezeti kár, élővilág veszélyeztetése, karbantartási igény 40-50 évig. Jelenleg nincs olyan energiatermelési mód a világon, ami ennyi ideig termeli az energiát ilyen zöld módon, és ami élete végén sem okoz semmi gondot az emberiségnek.

És lesz vele, ha működése végén hulladékká válik? Szét kell csavarozni a keretet, ekkor elemeire esik szét a napelem panel. Mit kezdjünk a darabjaival? Sorban állnak majd érte a napelem gyártó cégek, hiszen minden összetevő annyira tiszta és drága anyagból áll, hogy könnyebb és olcsóbb felhasználni az alapanyagokat, mint újra előállítani őket. Ezeket az összetevőket újrafeldolgozva egy új napelem panel előállítása 30%-al lesz olcsóbb!

No ez az a napelem, ami Magyarországon “Jelentős szennyezést okozó termék” és buntetőadót érdemel.

Érdekes napelem adatok

Napelem érdekességek és statisztikai adatok.

Napenergia statisztikaPár napja volt egy konferencia, ahol az EON egyik ismertető anyagában találtam pár érdekes adatot.

Először egy kis történelem: Az első napenergiával működtetett irodát 1955-ben építették. Gondolta volna? Kb. 60 éve! És még páran azt mondják, a napelem túl fiatal technika…

2013-as évvel bezárólag összesen 17,32 MW teljesítményű háztartási méretű napelemes erőművet engedélyeztek a magyarországi EON elosztói területen.

2035-re az előrejelzések szerint energiafogyasztásunk 80%-a zöld energiából származik majd.

2050-re a becsült energiafogyasztásunk a jelenlegi 3-szorosa lesz, aminek az előrejelzések szerint 20%-át fogja napenergia biztosítani. A világ jelenleg legnagyobb gazdasága, Kína már konkrét terveket mutatott be 2050-ig a napelemek telepítésének felfuttatására.

A napból 1 másodperc alatt a földre érkező teljes energiamennyiség több, mint Magyarország éves villamosenergia termelése. Tiszta energia tehát van, ideje lenne élni is vele.

1kW-os napelem rendszer által évente megtermelt energia szenes erőműben történő előállítása során a co2 kibocsájtás az 1000 kg-ot is meghaladhatja. Sokat segítene tehát, ha végre a megújuló energiatermelést támogatná a világ én nem a fosszilis energiatermelést.

Most pedig jöjjön egy elgondolkodtató adat. A napelemek elterjedése régiónkban. (2012-es adat)

Németország 32 643 MW
Olaszország 16 241 MW
Franciaország 3 692 MW
Csehország 2 072 MW
Görögország 1 536 MW
Bulgária 908 MW
Szlovákia 523 MW
Ausztria 422 MW
Magyarország 14 MW

Napelem vagy paks?

Napelem vagy paks: eltérő megoldások ugyanarra a problémára.

Nukleáris napelemIsmét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. Persze ilyen kor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.

Az első ilyen pont a hosszú távú kiszámíthatóság. Mint az elmúlt kb. 5 milliárd év bizonyítja, a nap elég rendszeresen felkel, és ellátja energiával a földet. A fosszilis (és atom) energia sajnos korlátozott ideig áll rendelkezésünkre.  Alapanyagai fogynak, és fogyásukkal folyamatosan drágulnak. A nap mindig ingyen fog sütni, az urán árát 20-30 évre előre viszont senki sem tudja megmondani.

A következő fontos pont a fenntarthatóság. A nap eddigi működése során semmilyen káros anyagot nem termelt, mely akár rövid akár hosszú távon problémát okozna. Az atomerőművekről ez biztosan nem mondható el, hiszen minden erőmű folyamatosan termeli a veszélyes atomhulladékot. Ezek nem semlegesíthetők, így a folyamatos és biztonságos elhelyezésük hatalmas összegeket emészt fel.

A biztonság sajnos már jól ismert probléma az atomerőművek esetében. Senki sem szeretné Csernobil és Fukushima után a következő balesetet, de a balesetek ettől még előfordulhatnak. A napelemben viszont nincs semmi, ami robbanhat vagy környezeti, emberi kárt okozhat.

Nézzük a bekerülési és fenntartási költségeket. Pár napja voltam egy konferencián, ahol energetikai szakemberek és egyetemi tanárok bemutatták számításaikat a várható valós költségekre. Ez alapján Paks2 előreláthatólag 5500 ezer milliárd Ft lesz. Feltéve, hogy menet közben minden rendben lesz, bár ilyen tökéletes működést a Magyar építőipar még nem mutatott. Gondoljunk csak a 4-es metróra, mely az eredetileg tervezett bekerülési költség (120 milliárd) majdnem négyszereséért (452 milliárd) készült el 11 év csúszással.

Mennyibe kerül?Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó megújuló energiás akkumulátor rendszerek épülnek. Viszont még így is csak Paks2 árának kevesebb, mint felét költöttük el!

A napelem energiájának tárolása nem extrém ötlet, és nem véletlen az sem, hogy a világ egyik leggazdagabb emberi Warren Buffet is napelemekbe és napelemes akkumulátor fejlesztésbe fekteti pénzét. Korunk technikai zsenije, Elon Musk pedig most építi a világ legnagyobb akkumulátorgyárát, ahol a saját autói (Tesla) és napelemei (Solarcity) számára gyártanak és fejlesztenek akkumulátorokat. Németországban erre a tárolási rendszerre már bevált napelemes banki finanszírozási rendszer működik.

Érdekes kérdés lehet a működési idő is. Paks eredetileg tervezett működési ideje 30 év volt. Ez az első blokk esetében már lejárt, így alapos vizsgálatok után meghosszabbították. A napelemek esetében a hivatalos gyári garanciák 25-30 évesek. Természetesen nem ennyi idő után mennek tönkre, hanem ha ezen idő alatt bármi történik a gyár kérdés nélkül cseréli a hibás elemet. A valós működési idő ennek az értéknek minimum kétszerese, tehát 50-60 év.

Mennyi munkát és odafigyelést igényelnek eközben ezek a rendszerek? Paks folyamatos és magas szintű ellenőrzést, üzemanyagutánpótlást (urán), hűtést… igényel. A napelem semmit. (Na jó… a közöttük növő füvet időnként érdemes nyírni. A napelem ugyanis öntisztuló.)

Persze automatikus a kérdés… a napelem nem ad 24 órában áramot, az atomerőmű igen. Jó kérdés, hogy mikor is kell az emberiségnek az energia? Főleg nappal és főleg nyáron. Mikor termel leginkább a napelem? Főleg nappal és főleg nyáron. Hajnali 2-3 körül, amikor minimális az energiaigény elég lenne a napközben termelt energia eltárolt részét használni. Mint már olvashatta, ezen dolgoznak a világ gazdagjai és technikai zsenijei. Iparági elemző cégek szerint 2-3 éven belül az akkumulátoroknál egy olyan forradalom várható, ami alapjaiban írja át az energiatárolást.

Persze ha a napelemet választanánk, nem lenne függőségünk az Orosz urántól, nem lenne sugárzásveszély, katasztrófaveszély és nem lenne szükség atomtemetőre sem, hiszen a napelem rendszer több, mint 99%-ban újrahasznosítható. Akkor mégis miért? A továbbgondolást és a következtetések levonását az olvasóra bízom.