A Roszatom a szélenergia felé nyit

Az Orosz atomenergia óriás, a Roszatom a szélenergia felé nyit.

RoszatomSok energetikai szakember hördülhet fel a hír hallatán, mely szerint a Roszatom, Oroszország atomenergetikai óriása szélerőmű parkok építésébe kezd.

Nemrégiben a Roszatom egyik cégének az OTÉK-nak a VetroOGK leányvállalata elnyert egy szerződést 610 MW szélenergia kapacitás telepítésre egy ​​2018-2020 közötti időszakra vonatkozó államilag támogatott tiszta energia termelés növelésre.

„Elhatároztuk, hogy az idei évtől kezdődő néhány évben Oroszországban felfejlesztjük a szélenergia üzletet a későbbi nemzetközi piacra lépés reményében,” nyilatkozta Vladislav Bochkov, a Roszatom International Network Hírközlési alelnöke, a SeeNews Renewables-nek.

A cég azt tervezi, hogy 2018-ra telepít 150 MW-ot, 2019-ben 200 MW-ot és 2020-ban további 260 MW-ot. A becslések szerint a teljes beruházás 83 milliárd RUB (1,3 milliárd USD / 1,2 milliárd euró). A szélerőműveket Adigeföld köztársaságban a Krasznodari, Rosztovi, és Sztavropoli régióban valamint egyéb helyszíneken építik fel.

„Az általunk elnyert 610 MW az országban 2024-re várhatóan telepítendő új szélenergia-kapacitás 17%-a” tette hozzá Mr. Bochkov.

Oroszország célkitűzése, hogy 2020-ig az ország teljes energiatermelésének a 4%-a megújuló energia legyen. (Egy korábbi hírben ez az érték még 2,5% volt.)

Bochkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2015. évi párizsi Klíma Egyezmény aláírójaként megcélozta, hogy 2030-ig csökkentse a szén-dioxid-kibocsátási lábnyomát egészen 70%-ig, „ezért az elhatározás, hogy folytassuk a szélenergia-termelést.”

Elmondása szerint a megújuló energiaforrások és különösen a szélenergia-termelés az atomenergiával egyenlően fontos, mivel a tiszta energia egyensúlya a cég egyik alapelve. „Mivel a Roszatomot szénmentes energiacégnek tartjuk, a szélenergia projekteket ígéretes portfolió bővítésnek látjuk.” mondta Bochkov.

Azért, hogy új energetikai üzleti tevékenységet tudjanak megcélozni, 2013-ban megalapították az AO OTÉK-ot, hogy nem nukleáris energia projekteket tudjanak fejleszteni Oroszországban.

Szélenergia üzlet Oroszországban

2016 elején egy szélenergia pályázatra egyetlen ajánlattevő jelentkezett, a finn Fortum, amely bezsebelte a rendelkezésre álló 35 MW-ot. Az Orosz média szerint a szélenergiára az ajánlattevők alacsony száma akkoriban annak volt köszönhető, hogy 2017-től 70%-os helyi gyártmány volt a követelmény. A legtöbb víz- és szélenergia cég túl magasnak találta a határt.

Mostanáig a Roszatom nem vett részt a tiszta energia bővítési pályázatokban a helyi tartalom követelménye miatt. Annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak az államilag támogatott tiszta áram beszerzési tarifáit, az ajánlattevőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy helyben képesek előállítani a szükséges felszereléseket.

Az Orosz média szerint az akadály leküzdése érdekében a Roszatom keres egy üzleti partner, aki helyben képes szélerőmű berendezések összeszerelésére. Egy másik orosz energetikai holding, a Rosnano egyik cége a Prepreg-SKM merült fel mint az egyik lehetséges vállalkozó.

A SeeNews Megújulók-nak válaszolva Bochkov nem említette a helyi tartalom követelményt, mint egy múltbeli akadályt. Azt mondta, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése világszerte és Oroszországban is elérte azt a „szintet”, ahol elkezd hatással lenni a nagy energia konszernek -mint például a Roszatom- üzleti modelljére.

„A világon az elkövetkező 15 évben több mint 1000 GW szélenergia kapacitást terveznek hasznosítani. Ugyanúgy látjuk a szélenergia üzletet ahogy látjuk a nukleáris energia üzletet” hangsúlyozta. A Roszatom azon döntése, hogy befektet az orosz szélenergia szektorba, követi az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy javítsa az országban a tiszta energia befektetési környezetét, húzta alá Bochkov.

„A kormány sokat tett a fejlesztés érdekében. Pontosabban, a megújulók engedélyeztetésének új módosításait, figyelembe véve az árfolyam-ingadozásokat és a helyi gyártmányok követelményének részletesebb jogszabályokba foglalását,” mondta a Roszatom képviselője.

Reméli, hogy a Roszatom szélenergia felé tett lépése motiválni fog más orosz energiapiaci szereplőket, hogy kövessék a Roszatom nyomdokait.

„Nem tervezzük, hogy megállunk ott, ahol most vagyunk, és a jövőben minden bizonnyal részt fogunk venni hasonló új projektekben remélhetőleg más piaci szereplőkkel,” jegyezte meg Bochkov.

Ez a hír azért is érdekes számunkra, mert Magyarország pont az ellenkező irányba megy. Miután Paks2 felépítésére megszületett a döntés, gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát.

Mivel Magyarország is vállalt az EU felé egy elérendő minimális megújuló energia szintet így a tiltással nem csak az ország zöldítése, de az energetikai vállalásunk is megkérdőjeleződött.

A földgáz dupla gondja

Ön még most is gázzal fűt?

Gáz, földgázHa Ön még most is gázzal fűt, akkor érdemes átgondolnia a jövőt. Egyszerre két problémaforrás is felbukkant, melyek bármelyike is elég lehet ahhoz, hogy Ön is váltson.

Az egyikről mostanában (és sajnos minden évben) lehet hallani. Ez az gáz utánpótlásának a lehetősége és biztonsága.

A friss hírek szerint nagyon alacsonyak Magyarország gáztartalékai. A múlt év végén már benne volt a hírekben, hogy alacsony szintre töltötték fel a tározókat. Ennek lehetett az oka a világpiacon várható árcsökkenés. Hiszen ki tankolna be drága gázból, ha a világpiacon folyamatosan csökken az ár. Egyébként is, mostanában egyre enyhébbek a telek, valószínűleg nem is lesz olyan nagy szükség a gázra.

No ez a becslés nagyon nem talált. A rekordot döntően hideg tél igen nagy gázfogyasztást hozott, emiatt a gáztározók szinte teljesen kimerültek. A jelenlegi becslések alapján, ha nem melegedik az idő, pár héten belül kiürülnek. Elhangzott ugyan, hogy nincs veszély, de 10% alatti tározó telítettségnél ez kincstári optimizmusnak tűnik.

Persze elkezdték növelni az importot, de ez megint jelzi az erős függőségünket. Ha ismét gond lenne az Ukrán – Orosz határon, mi lennénk gázban… Vagyis pont, hogy gáz nélkül. Akkor a házakon belül is megtapasztalhatnánk, milyen egy rekord hideg tél.

A másik hír kisebb nyilvánosságot kapott. Egyre kevesebb a kéményseprő és egyre ritkábban tudják ellenőrizni a kéményeket. A régi kéményseprő cégek egymás után mennek csődbe, az alkalmazottak pedig nyergelnek át más munkakörbe. A katasztrófavédelemnek pedig nincs se kapacitása se utánpótlása ennek a problémának a megoldására.

A gázkéményeket a most módosított előírások szerint már nem évente, csak kétévente kell ellenőrizni. Vagyis csak kellene, de nincs rá szakember.

A múlt évben 393 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid mérgezést és 17 ember veszítette emiatt az életét. Mi lesz, ha a most erősen ritkított ellenőrzéseket sem fogják tudni elvégezni? Ez a szám valószínűleg jelentősen meg fog ugrani.

Mit tehet Ön? Kitanulja a kéményseprést? Talán el kellene felejteni a gázt, és keresni egy stabil és veszélytelen fűtést. Érdemes például körülnézni a hőszivattyúk körül. Ennek ugyan van elektromos áram igénye, de ha a hőszivattyút napelemmel párosítja, akkor nem csak az elektromos energia számlája szűnik meg, de a fűtésszámlája is. Ez már nem csak elmélet. Családi házak, cégek, városok vagy akár egy teljes sziget is ellátható megújuló energiával.

Egyszerre kap biztonságot és komoly kiadáscsökkenést. Elég fontos ez Önnek, hogy elfelejtse ezt a környezetszennyező, veszélyes és kiszámíthatatlan energiaforrást vagy még vár, hiszen eddig sem volt gond tehát ezután sem lesz?

Gáz van?

Gáz van, mert ismét nincs gáz!

Gáz, földgázKorábban egyszer már megtörtént, hogy az Orosz / Ukrán határon lezárták a gázvezetéket. Elszámolási vita volt a két ország között, melyet nem tudtak megoldani, ezért az Oroszok nyomásgyakorlás miatt elzárták a gázt.

Akkor nagyon komoly helyzet lett belőle, Magyarországnak is a korábban felhalmozott gázkészleteket kellett használni és ebből “adtunk” azoknak az európai országoknak, akiknek nem volt elegendő gázuk.

Most ez a helyzet ismétlődött meg, azzal a különbséggel, hogy már kicsivel felkészültebbek voltunk erre a helyzetre. Persze ettől még nagy a gond, mert Magyarország nagy mennyiségű gázt használ és csak pár hónapra való készletet tudunk felhalmozni.

Ez egy újabb érv a megújuló energiák mellett, de úgy látszik, még most is fontosabb a kiszámíthatatlan gázellátás (ami még sok pénzbe is kerül), mint az önellátás napenergiával.

Persze tudjuk, hogy a Magyar politika szerint nincs szükség napenergiára, pedig már a napelem energiatárolása is megoldott.

Ha pedig ez a nagyságrend nem lenne elég, akkor Németországtól kellene példát venni, ahol már egy teljes város energiaellátását biztosítja az akkumulátoros napelem rendszer.

Lehet, hogy az a fő probléma, hogy a napenergia használatával nem lenne szükség új erőművekre?

Oroszország célja 6GW újonnan telepített megújuló energia kapacitás 2020-ra

Ekkora mennyiségű új kapacitás telepítésével az ország eléri, hogy az energiaigényének a 2,5%-át megújuló energiaforrásokból lássa el 2020-ra. A Bloomberg hírügynökség jelentése szerint az Orosz Energetikai Minisztérium szóvivője nyilatkozta, hogy a napelem, szélenergia és kisméretű vízerőművek teljesítményének részarányát a jelenlegi 0,8%-ról hét év alatt szeretnék 2,5 %-ra növelni. Ezek a kihirdetett célok pedig még így is erősen alatta maradnak az eredetileg az Orosz Megújuló Energia Programban megfogalmazott 4,5%-hoz képest.