Napelem vagy paks?

Napelem vagy paks: eltérő megoldások ugyanarra a problémára.

Nukleáris napelemIsmét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. Persze ilyen kor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.

Az első ilyen pont a hosszú távú kiszámíthatóság. Mint az elmúlt kb. 5 milliárd év bizonyítja, a nap elég rendszeresen felkel, és ellátja energiával a földet. A fosszilis (és atom) energia sajnos korlátozott ideig áll rendelkezésünkre.  Alapanyagai fogynak, és fogyásukkal folyamatosan drágulnak. A nap mindig ingyen fog sütni, az urán árát 20-30 évre előre viszont senki sem tudja megmondani.

A következő fontos pont a fenntarthatóság. A nap eddigi működése során semmilyen káros anyagot nem termelt, mely akár rövid akár hosszú távon problémát okozna. Az atomerőművekről ez biztosan nem mondható el, hiszen minden erőmű folyamatosan termeli a veszélyes atomhulladékot. Ezek nem semlegesíthetők, így a folyamatos és biztonságos elhelyezésük hatalmas összegeket emészt fel.

A biztonság sajnos már jól ismert probléma az atomerőművek esetében. Senki sem szeretné Csernobil és Fukushima után a következő balesetet, de a balesetek ettől még előfordulhatnak. A napelemben viszont nincs semmi, ami robbanhat vagy környezeti, emberi kárt okozhat.

Nézzük a bekerülési és fenntartási költségeket. Pár napja voltam egy konferencián, ahol energetikai szakemberek és egyetemi tanárok bemutatták számításaikat a várható valós költségekre. Ez alapján Paks2 előreláthatólag 5500 ezer milliárd Ft lesz. Feltéve, hogy menet közben minden rendben lesz, bár ilyen tökéletes működést a Magyar építőipar még nem mutatott. Gondoljunk csak a 4-es metróra, mely az eredetileg tervezett bekerülési költség (120 milliárd) majdnem négyszereséért (452 milliárd) készült el 11 év csúszással.

Mennyibe kerül?Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó megújuló energiás akkumulátor rendszerek épülnek. Viszont még így is csak Paks2 árának kevesebb, mint felét költöttük el!

A napelem energiájának tárolása nem extrém ötlet, és nem véletlen az sem, hogy a világ egyik leggazdagabb emberi Warren Buffet is napelemekbe és napelemes akkumulátor fejlesztésbe fekteti pénzét. Korunk technikai zsenije, Elon Musk pedig most építi a világ legnagyobb akkumulátorgyárát, ahol a saját autói (Tesla) és napelemei (Solarcity) számára gyártanak és fejlesztenek akkumulátorokat. Németországban erre a tárolási rendszerre már bevált napelemes banki finanszírozási rendszer működik.

Érdekes kérdés lehet a működési idő is. Paks eredetileg tervezett működési ideje 30 év volt. Ez az első blokk esetében már lejárt, így alapos vizsgálatok után meghosszabbították. A napelemek esetében a hivatalos gyári garanciák 25-30 évesek. Természetesen nem ennyi idő után mennek tönkre, hanem ha ezen idő alatt bármi történik a gyár kérdés nélkül cseréli a hibás elemet. A valós működési idő ennek az értéknek minimum kétszerese, tehát 50-60 év.

Mennyi munkát és odafigyelést igényelnek eközben ezek a rendszerek? Paks folyamatos és magas szintű ellenőrzést, üzemanyagutánpótlást (urán), hűtést… igényel. A napelem semmit. (Na jó… a közöttük növő füvet időnként érdemes nyírni. A napelem ugyanis öntisztuló.)

Persze automatikus a kérdés… a napelem nem ad 24 órában áramot, az atomerőmű igen. Jó kérdés, hogy mikor is kell az emberiségnek az energia? Főleg nappal és főleg nyáron. Mikor termel leginkább a napelem? Főleg nappal és főleg nyáron. Hajnali 2-3 körül, amikor minimális az energiaigény elég lenne a napközben termelt energia eltárolt részét használni. Mint már olvashatta, ezen dolgoznak a világ gazdagjai és technikai zsenijei. Iparági elemző cégek szerint 2-3 éven belül az akkumulátoroknál egy olyan forradalom várható, ami alapjaiban írja át az energiatárolást.

Persze ha a napelemet választanánk, nem lenne függőségünk az Orosz urántól, nem lenne sugárzásveszély, katasztrófaveszély és nem lenne szükség atomtemetőre sem, hiszen a napelem rendszer több, mint 99%-ban újrahasznosítható. Akkor mégis miért? A továbbgondolást és a következtetések levonását az olvasóra bízom.