A Roszatom a szélenergia felé nyit

Az Orosz atomenergia óriás, a Roszatom a szélenergia felé nyit.

RoszatomSok energetikai szakember hördülhet fel a hír hallatán, mely szerint a Roszatom, Oroszország atomenergetikai óriása szélerőmű parkok építésébe kezd.

Nemrégiben a Roszatom egyik cégének az OTÉK-nak a VetroOGK leányvállalata elnyert egy szerződést 610 MW szélenergia kapacitás telepítésre egy ​​2018-2020 közötti időszakra vonatkozó államilag támogatott tiszta energia termelés növelésre.

„Elhatároztuk, hogy az idei évtől kezdődő néhány évben Oroszországban felfejlesztjük a szélenergia üzletet a későbbi nemzetközi piacra lépés reményében,” nyilatkozta Vladislav Bochkov, a Roszatom International Network Hírközlési alelnöke, a SeeNews Renewables-nek.

A cég azt tervezi, hogy 2018-ra telepít 150 MW-ot, 2019-ben 200 MW-ot és 2020-ban további 260 MW-ot. A becslések szerint a teljes beruházás 83 milliárd RUB (1,3 milliárd USD / 1,2 milliárd euró). A szélerőműveket Adigeföld köztársaságban a Krasznodari, Rosztovi, és Sztavropoli régióban valamint egyéb helyszíneken építik fel.

„Az általunk elnyert 610 MW az országban 2024-re várhatóan telepítendő új szélenergia-kapacitás 17%-a” tette hozzá Mr. Bochkov.

Oroszország célkitűzése, hogy 2020-ig az ország teljes energiatermelésének a 4%-a megújuló energia legyen. (Egy korábbi hírben ez az érték még 2,5% volt.)

Bochkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2015. évi párizsi Klíma Egyezmény aláírójaként megcélozta, hogy 2030-ig csökkentse a szén-dioxid-kibocsátási lábnyomát egészen 70%-ig, „ezért az elhatározás, hogy folytassuk a szélenergia-termelést.”

Elmondása szerint a megújuló energiaforrások és különösen a szélenergia-termelés az atomenergiával egyenlően fontos, mivel a tiszta energia egyensúlya a cég egyik alapelve. „Mivel a Roszatomot szénmentes energiacégnek tartjuk, a szélenergia projekteket ígéretes portfolió bővítésnek látjuk.” mondta Bochkov.

Azért, hogy új energetikai üzleti tevékenységet tudjanak megcélozni, 2013-ban megalapították az AO OTÉK-ot, hogy nem nukleáris energia projekteket tudjanak fejleszteni Oroszországban.

Szélenergia üzlet Oroszországban

2016 elején egy szélenergia pályázatra egyetlen ajánlattevő jelentkezett, a finn Fortum, amely bezsebelte a rendelkezésre álló 35 MW-ot. Az Orosz média szerint a szélenergiára az ajánlattevők alacsony száma akkoriban annak volt köszönhető, hogy 2017-től 70%-os helyi gyártmány volt a követelmény. A legtöbb víz- és szélenergia cég túl magasnak találta a határt.

Mostanáig a Roszatom nem vett részt a tiszta energia bővítési pályázatokban a helyi tartalom követelménye miatt. Annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak az államilag támogatott tiszta áram beszerzési tarifáit, az ajánlattevőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy helyben képesek előállítani a szükséges felszereléseket.

Az Orosz média szerint az akadály leküzdése érdekében a Roszatom keres egy üzleti partner, aki helyben képes szélerőmű berendezések összeszerelésére. Egy másik orosz energetikai holding, a Rosnano egyik cége a Prepreg-SKM merült fel mint az egyik lehetséges vállalkozó.

A SeeNews Megújulók-nak válaszolva Bochkov nem említette a helyi tartalom követelményt, mint egy múltbeli akadályt. Azt mondta, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése világszerte és Oroszországban is elérte azt a „szintet”, ahol elkezd hatással lenni a nagy energia konszernek -mint például a Roszatom- üzleti modelljére.

„A világon az elkövetkező 15 évben több mint 1000 GW szélenergia kapacitást terveznek hasznosítani. Ugyanúgy látjuk a szélenergia üzletet ahogy látjuk a nukleáris energia üzletet” hangsúlyozta. A Roszatom azon döntése, hogy befektet az orosz szélenergia szektorba, követi az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy javítsa az országban a tiszta energia befektetési környezetét, húzta alá Bochkov.

„A kormány sokat tett a fejlesztés érdekében. Pontosabban, a megújulók engedélyeztetésének új módosításait, figyelembe véve az árfolyam-ingadozásokat és a helyi gyártmányok követelményének részletesebb jogszabályokba foglalását,” mondta a Roszatom képviselője.

Reméli, hogy a Roszatom szélenergia felé tett lépése motiválni fog más orosz energiapiaci szereplőket, hogy kövessék a Roszatom nyomdokait.

„Nem tervezzük, hogy megállunk ott, ahol most vagyunk, és a jövőben minden bizonnyal részt fogunk venni hasonló új projektekben remélhetőleg más piaci szereplőkkel,” jegyezte meg Bochkov.

Ez a hír azért is érdekes számunkra, mert Magyarország pont az ellenkező irányba megy. Miután Paks2 felépítésére megszületett a döntés, gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát.

Mivel Magyarország is vállalt az EU felé egy elérendő minimális megújuló energia szintet így a tiltással nem csak az ország zöldítése, de az energetikai vállalásunk is megkérdőjeleződött.

A napenergia az olcsóbb.

Ma már a napenergia olcsóbb mint a szél.

A megújuló energia jövőbeli iránya valószínűleg módosul, mert elértünk egy fontos pontot. A Bloomberg elemzése szerint 2016 végétől a napenergia olcsóbbá vált mint a szélenergia. 58 feltörekvő ország (India, Kína, Brazília…) adatait elemezték a Bloomberg szakemberei és arra az eredményre jutottak, hogy az egyre olcsóbban elérhető napelem paneleknek köszönhetően ma a legolcsóbb új energiaforrás a napenergia.

Napenergia fordulópontKorábban pár elszigetelt projektekben ez már előfordult, például egy közel-keleti különösen versenyképes árverés rekord olcsó napenergia árat eredményezett. Mostanra viszont a nagy léptékű telepítésekben a támogatásmentes napenergia elkezdte legyőzni a szenet és földgázt.

Figyelemreméltó, hogy a friss adatok alapján a feltörekvő piacokon az új napelemes projektek olcsóbbak, mint a szélenergiás projektek. Régóta látható, hogy a napenergia ára a szélenergia alá fog esni, de kevesen hitték volna, hogy ez ilyen hamar meg fog történni.

A napelemes beruházások az öt évvel ezelőtti (szinte nulla) szintről nőttek meg a jelenlegi igen jelentős szintre. Kína nagymértékben telepít napelem erőműveket, és ezen öt éves telepítés nagy része is kínában történt és ezzel segítik más országok napelemes telepítéseit is.

Ebben az évben a napelemek figyelemreméltó utat jártak be. Nagy szerződések megszerzéséért a privát energiatermelő cégek aukcióin egymás után születnek rekordok a napelem erőművi olcsó árakban. Ez egész januárban kezdődött egy indiai 64 dolláros megawattonkénti áramárral, folytatódott egy 29,1 dolláros csílei árral. Ez rekord alacsony elektromos ár, kb. a fele a szénnel termelt árnak.

Michael Liebreich szerint “A megújulók beléptek a jelentős árelőnnyel rendelkező korukba.”

A világ 2016-os éves összesítését megnézve, az idei év lesz az első, amikor az újonnan telepített napelem rendszerek (70 GW) teljesítménye megelőzte a szélenergiás (59 GW) telepítéseket. A gazdagabb országokban a tiszta energiára való teljes átállás többe kerül, mert ott nem nő vagy kifejezetten csökken az energiaigény. Így az új napelem telepítéseknek versenyezniük kell a már meglevő milliárd dolláros szén és gáz erőművekkel. Olyan országokban azonban, ahol olyan mértékben szeretnék növelni az új energiatermelő kapacitásokat, ahogy csak lehet, a megújuló energia támogatás nélkül is minden régebbi technológiát ki fog ütni.

A világ elérte azt a fordulópontot, ahol minden évben több új tiszta energiaforrást telepítenek, mint szén és a gázerőműveket összesen. A fosszilis energiahordozókkal termelt energia csúcsát a szakértők szerint a következő évtizedben fogjuk elérni.

A megújuló energia alapú beruházásokban a 35 gazdagabb OECD országot (153,7 milliárd $) már megelőzték a feltörekvő piacok (154,1 milliárd $). A tiszta energia alapú telepítések növekedési aránya magasabb a feltörekvők között, tehát valószínűleg ők maradnak a vezetők a tiszta energiában, különösen azért, mert háromnegyedük ilyen célokat fogalmazott meg.

A szél és napelem erőművek telepítése is időbe kerül és azokban az időszakokban amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor a fosszilis energiaforrások még mindig a legolcsóbb lehetőségek. A Tesla ezt felismerve, éppen erre a piacra lépett be a Powerwall és Powerpack akkumulátor csomagjaival, melyek ára a saját gyártással és fejlesztéssel egyre inkább csökken és veszi át az energiakínálat és igény kiegyensúlyozásának a feladatát.

A szén és a földgáz viszont ma még mindig kulcsszerepet játszik az energiaszegénységben élő emberek millióinak életében a következő években. Azok életében viszont, akik továbbra is drága dízel generátorokkal termelik az áramot vagy akiknél egyáltalán nincs áram, esetleg sűrűn lakott városok veszélyes szmogos környezetében élnek, még ez a napenergiára váltás is túl lassú.

Magyarországon tiltott a szélenergia.

Mégis betiltják a szélenergiát.

szélenergia betiltvaPár hete írtunk arról, hogy Magyarországon betiltották a szélenergiát.

Többen azt hitték, hogy ez vicc, de miután megjelent a Magyar Közlönyben (ami pedig nem a vicceiről híres), egyértelművé vált, hogy a hír komoly.

Mivel már öt éve nem épült Magyarországon szélerőmű, sokan várták, hogy végre megnyílik a lehetőség a megújuló energia egyik legrégebbi alkalmazása előtt. (Hiszen már a szélmalom is szélenergia alapú.) Ehelyett egy olyan szigorú törvényt hoztak, mely az egész ország területén betiltja az új szélerőművek építését.

Áder János elsőre visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a törvényt. Mivel ő mostanában több fórumon is felszólalt a környezetvédelem, a megújuló energia érdekében és a globális felmelegedés ellen, ez részéről érthető is volt. Megpróbált tehát ellenállni és felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy a Magyarország által aláírt párizsi klímaegyezménnyel és az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervével is ellentétes ez a törvény, de ennek úgy látszik nincs jelentősége.

A törvényt ismét megszavazták. Most pedig mindenki válassza ki tetszése szerint, mi legyen a következő betiltandó megújuló energia:

  • vízenergia
  • napenergia
  • geotermikus energia

Áder János nem írta alá a szélenergia betiltását.

Áder János nem fogadta el a szélenergia betiltását.

Áder JánosÁder János mostanában egyre többször mutatja zöld oldalát.

A legújabb környezetbarát lépése az volt, hogy visszaküldte megfontolásra a szélenergiát gyakorlatilag betiltó törvényt a parlamentnek. Elküldte levelét Kövér Lászlónak, melyben leírta, hogy a törvénnyel nem ért egyet, mert a törvény:

  • Nem segíti a Párizsi Klímamegállapodás végrehajtását
  • Ellentétben áll az országgyűlés által 2011-ben jóváhagyott Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Teve 2010-2020 dokumentumban foglaltakkal.
  • Indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.

Az utána következő több oldalnyi indoklás lényege, hogy Magyarország is elfogadta, a klímavédelem érdekében a co2 kibocsájtást csökkenteni kell. Ebben kulcsfontosságú az energiatermelés zöldítése. Véleménye szerint a mostani módosítások és korlátozások viszont ellehetetlenítik a szélerőművek és a szélerőmű parkok létesítését.

A szélerőművek – időjárásfüggő teljesítményük ellenére – a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járulnak hozzá. Ezért felkéri az Országgyűlést, hogy a törvényt tárgyalják újra és olyan előírásokat állapítsanak meg, melyek támogatják országunk energiakosarának tisztulását és hozzásegítik az országot a klímavállalás teljesítésében.

Aki hosszabb ideje figyelemmel kíséri a megújuló energia magyarországi terjedését és kormányzati fogadtatását, az persze nem lepődött meg ezen a lépésen, hiszen a múlt év elején a napenergia kapott több adminisztratív akadályt és extra adót.

Akkor a törvény átment az országgyűlésen, és Áder János alá is írta, bár utólag jelezte, hogy szerinte “A napelemek megadóztatásakor mindenki hibázott.” A törvény viszont azóta is gátolja a napelemek terjedését és rontja a megtérülést.

Magyarországon betiltották a szélenergiát.

Magyarországon tiltott a szélenergia.

Szélenergia térképSajnos ez nem vicc. Szeptember 15-én és 16-án jelent meg a Magyar közlönyben egy rendeletmódosítás mellyel Magyarországon betiltják az új szélerőművek telepítését.

A pontos megfogalmazás persze nem ez, mert Uniós szinten nem lehetne megvédeni ezt az álláspontot. Az Unióban ugyanis gőzerővel folynak a szélerőmű telepítések Németország, Dánia, Skócia partjainál.

A Magyar megoldás a következő: “Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Vagyis a települések 12 kilométeres körzetében tilos az új szélerőművek telepítése.

Az energiaklub felkereste az ELTE TTK Földrajztudományi Központjának egy munkatársát, aki egy geoinformatikai szoftver segítségével elkészítette azt a térképet, melyen pirossal jelzi a tiltott és fehérrel az engedélyezett területeket. A látvány egyértelmű, Magyarország teljes területén betiltották a szélerőművek telepítését.

Ha ez nem lenne elegendő, akkor még tartalék szabályok is vannak a törvényben: “A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométeren, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül” is tiltott a szélerőmű telepítés. Valamint az egész ország területére igaz, hogy ha “csökkenti a honvédelmi és katonai képességet” akkor azonnal elutasítják a telepítési engedélyt.

Ha pedig a szélerőművel termőföldön szeretné telepíteni valaki, akkor egy olyan, legalább 3 éve jogerőre emelkedett nyilatkozatot kell csatolni a kérelemhez, melyben az ingatlanügyi hatóság a művelés alól kivonást engedélyezi. Tehát már több mint 3 éve kivonták, megkapta az engedélyt és most kéri a kérelmet…

Ha ez még mindig nem lenne elegendő, akkor még egy tartalék korlát: Csak már elavult technológiájú, maximum 2 MW teljesítményű és maximum 100 magasságba telepíthető szélerőmű. A szélről pedig elég közismert, hogy minél magasabban mérjük, annál erősebben fúj.

Összefoglalva: Tilos a szélerőművek telepítése, a modern, nagy teljesítményűeké még inkább tilos, ami gazdaságosan működne, az pedig már nagyon tilos. Bár a honvédség úgysem engedélyezné.

Miután több éve nem adtak ki engedélyt új szélerőművekre, a befektetők már nagyon igényelték a kormányzati lépést. Most megkapták.

A napelem adó után sikerült a szélenergia szabályozására még a vártnál is szigorúbb szabályt hozni.

Már csak azt nem értem, minek ez a sok apró lépés. Egyszerűbb lenne úgy kompletten betiltani a megújuló energiát.

Forrás: http://www.energiaklub.hu/blog/szabad-csak-nem-lehet