Közép-Magyarországon és Szabad Vállalkozási Zónákban is indul energetikai pályázat cégeknek.

Két új pályázat indul nemsokára cégek energetikai fejlesztésére.

Energetikai pályázatA korábban meghirdetett céges energetikai pályázat után újakat is meghirdettek.

Az egyik pályázat Közép-Magyarországi (Budapesti és Pest megyei) cégek számára lesz elérhető, és kombinált energetikai fejlesztéseket tesz lehetővé.

Mivel ez a régió rendkívül ritkán kap pályázati támogatást, ezért érdemes kihasználni ezt a lehetőséget.

Részletek.

A másik pályázat SZVZ településeken (leginkább hátrányos helyzetű) támogat cégeket energetikai fejlesztésekben.

Ez a pályázat magasabb támogatási arányt nyújt, mint a korábbi energetikai pályázat vagy a Közép-Magyarországi pályázat, ezért érdemes ellenőrizni, hogy az Ön cégének székhelye vagy telephelye megtalálható-e az SZVZ listában.

Részletek.

Új energetikai pályázat Magyarországon

Energetikai pályázat cégeknek.

Energetikai pályázatA kódja: GINOP-411, és ez a pályázat vegyes energetikai felújításokat támogat. A költségek minimum 50%-át energiahatékonyság fokozására kell költeni, és minimum a 10%-át megújuló energiára kell fordítani.

A támogatás maximum 45%, kedvezményes hitel 45%, önerő 10%.

A pályázat 2016. november 2-től adható be.

A többi részlet pályázati oldalunkon található.

Megújuló energia támogatás vagy büntetés?

Büntetést fizetünk vagy támogatjuk a megújuló energia terjedését?

Megújuló energia támogatásAz Európai Bizottság komolyabb motivációt vet be azok ellen, akik nem hajlandók változtatni energiapolitikájukon.

Minden a 2030-ra vállalt megújuló energia részarány körül forog. Eddigre ugyanis össz európai szinten el kellene érni a 27%-os megújuló energia arányt.

Vannak országok, melyek már most elérték a 40%-os arányt és vannak, akik igen szerény vállalásokat tettek. Szerintem nem titok, Magyarország is a visszafogott vállalások között van. Ha viszont mindenki a jelenlegi energiatermelést tartja fenn és nem lép a megújuló energia felé akkor hogyan lesz itt tisztább Európa és fenntartható fejlődés?

Maros Sefcovic, az Energia Unió alelnöke éves energetikai értékelésén beszélt erről. 2017 végéig minden uniós tagországnak el kell határoznia, hogy mit tesz le az asztalra a közös cél elérése érdekében.

Ha valaki túl keveset vállal vagy nem teljesíti a vállalását, akkor pénzt kellene befizetnie egy alapba, melyből -természetesen- a megújuló energia terjesztését és fejlesztését támogatnának. Ez Magyarország számára komoly kihívást jelent, mert jelenleg nincs központi kormányzati döntés a megújuló energia támogatásáról. Ezt jelzi, hogy a támogatás rendszere a METÁR (Megújuló Energia TÁmogatási Rendszer) lassan hat éve csak ígéret.

A mostani javaslat azt a kérdést veti fel, hogy végre támogatja-e a Magyar kormány a magyarországi napelem telepítéseket vagy a Magyar kormány a Magyar adófizetők pénzéből egy másik országban fog napelem rendszer telepítéseket támogatni.

Én az első megoldásnak jobban örülnék.

Magyarországnak nem kell a napelem.

Miért nem kell nekünk a napelem?

Megnéztem egy 2015. január 27-i tv interjút a youtube-on, ahol a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő és egy politikus, V. Német Zsolt, a környezetért felelős államtitkár beszélgetett a napelemekre vonatkozó 2015-ös új szabályokról.

Zöldövezet

A beszélgetésben elhangzott a napelem telepítők pár nagyobb sérelme. Ezek a következők:

  • A termékdíj kiterjesztése a napelemekre.
  • Távvezérelt tűzvédelmi kapcsoló előírása a napelem rendszerekhez.
  • A rezsicsökkentés, ami önmagában is súlyosan rontja a megújuló energia megtérülését.
  • A METÁR támogatási rendszer kb. 6 éve csak ígéret, de már bevezetési dátumot sem mondanak.
  • A nagyobb rendszerekre vonatkozó KÁT (kötelező átvétel) díjak csökkentése, ami a napelem parkok megtérülését jelentősen rontja.
  • A 2014-es nyári KEOP pályázatok utólagos módosítása, a támogatás jelentős (20-25%) csökkentése.

A politikus válasza az volt, hogy a kivitelező cégek csökkenteni fogják nyereségüket és nem fogják áthárítani a plusz költségeket. Pályázatok esetében sajnos tényleg igaza van, hiszen ott már lezajlott a közbeszerzés, a szerződéskötés, így módosításra semmilyen lehetőség nincs. Tehát a cégeknek ezeket a plusz díjakat be kell(ene) nyelni. No de mennyit?

Számoljunk csak. A pályázat óta megjelent plusz díjak és így a extra költség mértéke:

Összesen: 35-45%. A teljes bekerülési összeg 40%-át kellene most benyelnie a kivitelező cégeknek. Akkor még nem beszéltünk a pályázatírás díjáról, (ez is kb. 7-10%,) az értékesítők jutalékáról. Az is számíthat, hogy érdemes legyen a munkát elvégezni, tehát maradjon utána nyereség. Van ezen a piacon olyan cég, aki ilyen árréssel tud dolgozni?

A végére még egy adat: a napelem rendszerekben csak a napelem panel költsége jelenleg kb. 50%. Erre jön rá a tartószerkezet, az inverter, a kábelezés, a biztonsági rendszerek és kapcsolók, a tervezés, engedélyeztetés és kivitelezés munkadíja. Eszerint azt várja el a kormány a napelemes cégektől, hogy telepítsenek napelem rendszereket de úgy, hogy nem pénzt kapnak, hanem fizetnek érte? Ha nem változik a rendszer, garantáltan minden cég minden pályázatos munkát vissza fog adni.

Mit fognak ebből látni Brüsszelben? Magyarország minden napelemes pályázati pénzt visszaad, tehát a Magyaroknak nem kell a napelem.

Természetesen a beszélgetés közben igazi politikusként nem felejtette el többször is kiemelni, hogy ők támogatják a megújuló energiákat. Ennél már csak az lenne hatásosabb támogatás, ha betiltanának a napelemet.

Már a napelem pályázat nyertesek öröme sem felhőtlen.

Nyert a napelem pályázaton? És mit?

FityiszA kérdés azért jogos, mert a 2014 nyarán kiírt KEOP pályázatokat most visszamenőleg módosították. Az önkormányzatok úgy nyertek, hogy a kiírt, megnyert, közbeszerzésen elnyert, szerződésben rögzített feltételek most visszamenőleg módosultak.

A pályázatban eredetileg szereplő 100%-os uniós támogatás helyett 75-80%-os támogatást kapnak az önkormányzatok. A többit saját maguknak kell előteremteni vagy a kivitelező cégnek kellene benyelni.

Mivel Magyarországon az önkormányzatok túlnyomó része a működési feltételeit is alig tudja megteremteni, így kizárt, hogy ekkora önrészt bevállalnának. A napelem piacon a jelenleg érvényesíthető árrés 10-15%, így ebbe ez az önrész szintén nem fér bele.

Mi lesz a következmény? A pályázat nyertesei szépen megköszönik, hogy a több hónapos munka eredményeképpen nyertek a pályázaton, majd visszalépnek a pályázattól.

Ez kinek lesz jó? Valószínűleg senkinek, mert ezt a pályázatot direkt azért hirdették ki ilyen gyorsan, mert vagy azonnal odaítélik ezt a pénzt vagy elveszik. Közben ugyanis lejárt az Unió 7 éves pályázati ciklusa és indult az új.

Ezzel a döntéssel most visszaadunk az Uniónak kb. 5 milliárt Ft-ot, ami a napelem telepítések hatalmas elmaradását csökkenthette volna. Ez azért is érthetetlen, mert Magyarország az egyik legkisebb arányt vállalta be az Unión belül a megújuló energiára, de még attól is nagyon messze vagyunk. Ezzel a lépéssel egy újabb kötelességszegési eljárást kockáztat az ország.

Németországban már gazdaságos választás a szigetüzemű napelem rendszer.

Terjed Németországban a teljes energiafüggetlenség, azaz a szigetüzemű napelem rendszer.

Napelemes szigetAz elektromos szolgáltatóról való leválás sok ember számára elképzelhetetlen, aki pedig már hallott róla, az általában a megvalósítás gazdaságtalan voltát emeli ki. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy ami tegnap még nem érte meg, az ma már rohamléptekkel terjed. Erre egy friss példa a Német szigetüzemű napelemek terjedése. Van ugyanis egy “Energiewende” nevű program, melyben a Német állam és egyes tartományok tulajdonában levő Kreditanstalt für Wiederaufbau fejlesztési és hitelbank kedvezményes hitellel segíti ezen rendszerek telepítését.

Sokan azt gondolhatják, hogy Németország megint sok pénzt öl feleslegesen egy zöld kísérletbe, mely vagy bejön vagy nem. Ezzel azonban a németek nincsenek egyedül. Amerikában a Solarcity és a Tesla kulcsrakész szigetüzemű napelem rendszereket értékesít és ezzel folyamatosan növeli részesedését az amerikai megújuló energia piacán.

A Német program az eddigi két éves működése alatt kb. 4000 projektet támogatott, és az eddig hitelben nyújtott összeg 66 millió euró, a közvetlen támogatásként kifizetett összeg pedig 10 millió euró. A támogatás mértéke elérheti a 30%-ot, így megkönnyítve a szigetüzemű rendszerek terjedését. Akik így leválnak az elektromos hálózatról, megnyerik a 0 villanyszámlát, a hálózat pedig ezzel terheléscsökkentést nyer. Hiszen minél kevesebb ember használja a hagyományos elektromos rendszert, annál kisebb a fogyasztás és így a terhelés.

Az utóbbi évek folyamatos napelem áresése olyan mértéket ért el, hogy ma már Németországban minden tizedik ház tetején napelem rendszer található. Az így, saját fogyasztásra termelt elektromos áram pedig olcsóbbá vált, mint a hálózatból fogyasztott áram. Ezért jelenleg 800.000 napelemes tető termeli ma az energiát 1,3 millió háztartás számára.

A módszer azon kívül, hogy a használóinak hasznos, az egész ország szintjén is jelentős eredményt mutat. Régebben sokan féltek attól, hogy mi lesz az áramtőzsdével, hiszen nem mindig kiszámítható a napelemek teljesítménye. Elképzelhető ugyanis, hogy akkor termelnek, amikor éppen nincs igény nagy energiára, akkor pedig nem termelnek, amikor a legnagyobb fogyasztási csúcs van. Így viszont az akkumulátor rendszerek teljesen kisimítják ezt a hullámzást.

Egymilliárd euró a megújuló energia támogatására

A környezetszennyező cégek finanszírozzák a megújuló energia támogatását.

Megújuló energia támogatása

Kedden az Európai Bizottság megszavazott egymilliárd eurót 19 olyan különböző megújuló energia projektnek, melyek tiszta energiát állítanak elő. A pénz olyan cégek befizetéséből származik, melyek károsanyag kibocsájtás miatt fizették ezt be a kasszába, így jó helyre megy, hiszen a végeredmény a környezetet védi.

A támogatott projektek helyszínei Svédországban, Dániában, Írországban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban találhatók.

A projektek célja a károsanyag illetve a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése vagy ezek tárolása.

A szén-dioxid kibocsájtás csökkentése ma már mindenki által ismert elvárás, de a tárolás még eléggé ismeretlen. A cél, hogy a légkörben minél kevesebb legyen a szén-dioxid. Ez kétféleképpen érhető el. Vagy a kibocsájtást csökkentjük, vagy a már ott levőt “bezárjuk” valahova. Ez a hely olyan, mint egy nagy gázpalack. Fizikailag persze nem kell, hogy tartály legyen, hiszen a legnagyobb földgáztárolók is csak speciális föld alatti üregek. Egy a lényeg, ne legyen a légkörben.

A projektek finanszírozása azonban csak részleges, így ez a hatalmas összeg még előreláthatólag 900 millió euro magántőke befektetését is elősegíti.

Mivel Magyarországon jelenleg is nagyon alacsony a megújuló energia előállítási aránya, így jót tenne az országnak és az uniós vállalásainknak, ha mi is részt tudnánk venni ilyen projektekben. Ezen kívül az ország gazdaságának is jót tenne egy ilyen projekt, hiszen ma már tudjuk, hogy a megújuló energia járulékos gazdasági fejlődést generál.

Az Unió ezekkel a projektekkel egyre nagyobb arányban látja el magát megújuló energiával, mely már nem csak az Unióban fontos, hiszen Kína is jelentős lépéseket tesz a megújuló energia felé.

Minél több ilyen támogatásra lenne szükség, hiszen már jelenleg is túlhasználjuk a földet, melyet pedig jó lenne jobb állapotban továbbadni gyermekeinknek, mint ahogyan mi kaptuk szüleinktől.

100%-ban támogatott pályázat önkormányzatok számára

Ilyen pályázat még soha nem volt, a napelem rendszer 100%-os támogatása rendkívüli!

Mivel már társadalmi egyeztetésen van, így már nyilvános, hogy 2014 július 21-én nyílik az önkormányzatok számára kiírt kizárólag napelem rendszerekre vonatkozó 100%-os támogatású pályázat!

A pályázat főbb paraméterei a következőek:

  • Kizárólag önkormányzatok indulhatnak, önkormányzati cégek vagy nonprofit szervezetek nem.
  • A támogatás intenzitása bruttó 100%!
  • Az elnyerhető támogatás összege: minimum 20, maximum 50 millió Ft.
  • Egy pályázó maximum 1 db pályázatot adhat be.
  • A KEOP 410/A nyertesei nem pályázhatnak.
  • Budapest és Pest megye kizárva.
  • A projekt kivitelezése 2015 május 30-ig véget kell, hogy érjen.

Mivel 100%-os a támogatás, így nagy érdeklődés várható. Valószínűleg most is 10 perc alatt kimerül a keret, így előre fel kell készülni és előkészíteni minden anyagot.
A pályázat beadási határideje: Július 21!
Az elektromos szolgáltatónál az engedélyezés átfutása kb. 1 hónap, ezért aki szeretne a pályázaton részt venni, annak előre az engedélyeztetést pár napon belül be kell adni!

Ismét a fosszilis energiát támogatjuk

A fosszilis energiaforrások támogatottsága ismét elérte a 2008-as értéket.

Fosszilis energia támogatásMindegy mit gondolunk róluk, a fosszilis energiaforrások támogatása olyan magas, mint korábban valaha volt.

A fosszilis tüzelőanyagok hatalmas támogatásának globálisan pontos értékét hihetetlenül nehéz kiszámolni. Nincs igazi következetesség a támogatások meghatározására, vagy hogy hogyan kell ezeket számolni. Ennek eredményeként a fosszilis üzemanyagok globálisan becsült támogatásának számítási mértéke eltérő.

A Worldwatch Institute új elemzése szerint, a becsült érték 523 milliárd $ és több mint 1.900 milliárd $ között lehet attól függően, hogy mi tekinthető támogatásnak, és pontosan hogyan is kell számba venni.

A cikk szerzője, Philipp Tagwerker, a Worldwatch Institute tudományos munkatársa szerint: “A ‘támogatás’ egyértelmű meghatározásának hiánya miatt nehéz összehasonlítani a különböző módszereket, melyeket a fosszilis üzemanyagok anyagi támogatásához használnak, de a különböző megközelítések ellenére illusztrálja a globális trendeket. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása csökkent 2009-ben, 2010-ben nőtt, majd 2011-ben elérte közel ugyanazt a szintet, mint 2008-ban. A támogatások csökkenése szinte teljes mértékben az üzemanyagárak ingadozása miatt volt és nem a stratégiai változások miatt.”

Más szóval, bár a becslések eltérnek, egyetértés van abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása visszaállt a 2008-as rekord szintre, mielőtt a pénzügyi válság miatt átmeneti csökkenés következett be. Tehát míg a világ vezetői, beleértve Obama elnököt is arról beszélnek, hogy véget kell vetni a világ egyik leggazdagabb iparágának a támogatásának, nem történt semmilyen tényleges csökkentés.

Miért olyan nehéz kiszámítani a támogatásokat?

Kezdjük ott, hogy a támogatások általában két nagyjából különböző kategóriába esnek: termelési támogatás és fogyasztási támogatás.

Termelési támogatások azok amikre gondolunk, ha meghalljuk az olajtársaságokra vonatkozó kedvezményes adókat vagy a “tiszta szén” projekteknek adott támogatásokat és hitelgaranciákat. Alapvetően ide értünk mindent, ami csökkenti az energiatermelés költségeit – adókedvezményekkel, hitel segítséggel, támogatásokkal vagy bármi mással.

Fogyasztási támogatás alatt értünk minden olyan pénzügyi mechanizmust, amely csökkenti az energia árát a végső fogyasztók számára. Gondoljunk csak a mesterségesen alacsony benzin árára Venezuelában, vagy akár az otthoni fűtőolaj csökkentett adótartalmára.

Tagwerker szerint a termelési támogatások a gazdagabb, iparosodott országokban a leggyakoribbak, míg a fogyasztási támogatások a fejlődő országokban gyakoribbak, ahol a lakosság nehezebben engedheti meg magának a fosszilis tüzelőanyagokat.

A fenti érték, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által becsült 523 milliárd $ a globális fosszilis tüzelőanyagok támogatásának alsó határa csupán a szén, a villamos energia, az olaj és a földgáz 38 fejlődő ország belső fogyasztási támogatása. Ez egyáltalán nem tartalmazza a termelési támogatásokat!

Termelési támogatásokat gyakran becsülik évi 100 milliárd dollárra, mely azám egy a G-20 vezetői, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az IEA, a Világbank, és a Kőolaj-exportáló Országok (OPEC) számára készült 2010 júniusi jelentésből származik. Ez azonban nem tartalmazza az úgynevezett “támogató intézkedéseket” mint például:

  • Exporthitel-ügynökségek (a becslések szerint 50-100 milliárd dollár évente)
  • A fosszilis üzemanyagszállító hajók hajózási útvonalának biztonsági költségei (a becslések szerint 20-500 milliárd dollár / év)

Aztán ott van az externáliák kérdése.

Tagwerker azt állítja, hogy a külső költségeket – amelyek például az erőforrások szűkösségével, a környezet pusztulásával, és az emberi egészséggel kapcsolatosak – szintén figyelembe kellene venni a támogatás kiszámításakor, mivel ezek hiánya mesterségesen csökkenti a fosszilis energiahordozók a valós költségeit.

“Az ilyen megfontolások nélkül a megújuló támogatások költsége 1,7 cent és 15 cent között van kilowattóránként (kWh), mely magasabb, mint a becsült 0,1-0,7 cent kWh-ként a fosszilis tüzelőanyagok esetében.” írja Tagwerker.

“Ha minden költséget figyelembe veszünk, akkor a becslések szerint a fosszilis tüzelőanyagok költsége 23,8 centtel, míg a megújuló energiaforrások költsége mintegy 0,5 centtel nő kilowattóránként.”

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss jelentése egy egyedi megközelítést alkalmaz a támogatások kiszámításakor, egy adózás előtti és egy adózás utáni csoportba vonva azokat a termelési és a fogyasztási csoportosítás helyett. Az IMF még hozzátett egy szerény 25 $ tonnánkénti szén-dioxid adót, hogy lefedje a klíma szennyezés külső költségeit. Minden különböző támogatás figyelembe vétele után, az IMF-nek kijött egy óriási összeg, 1900 milliárd dollár évente, ami körülbelül 2,5 százaléka a globális GDP-nek 2012-ben.

Végül Tagwerker az éghajlat szennyezés lencséjén keresztül nézte meg a teljes támogatást.

“Kibocsátási szempontból a globális szén-dioxid kibocsátás 15 százaléka 110 dollár tonnánkénti támogatást kap, miközben ez csak 8 százalékát teszi ki szén árának, így gyakorlatilag semmissé téve a szénpiacon a kibocsátás csökkentésére tett hozzájárulások intézkedéseit.”

(cleantechnica.com)

Nincs több támogatás napelem erőmű telepítésre

Máshova kerülnek a napelem erőművek pénzei.

Pályázati pénzTíz hónappal az NFÜ megújuló energia pályázatának lezárása után módosítottak a pályázati feltételeken. Napelem farmokra nem adnak pályázati támogatást, így ebben a ciklusban már nem épülhetnek értékesítési célú napelem erőművek! Az oka pedig sajnos mostanában jellemző Magyarországra: A pályázó cégek közül több NFÜ közeli cég volt, így erősen korrupciógyanús volt az egész pályázat.

Az igény viszont jelentős ezekre a pénzekre, hiszen a 12 milliárdos keretre 60 milliárdos igényt jelentettek be. Tehát Magyarország nagyon szeretne napelem parkokat, csak valahogyan mostanában ez nem jön össze.

A pénzt valamire viszont ki kell osztani, hiszen egyébként elveszne. A megoldást így az átcsoportosítás adja. A keretben még meglevő 9 milliárd forintot más megújuló energiás pályázatok kapják meg. 2 milliárdot olyan egyházi megújuló energiás pályázatok kapják meg, melyekre korábban túljelentkezés volt. 7 milliárdot költségvetési és önkormányzati pályázatok kapnak meg.

Ez a változás valakinek jó, valakinek rossz, de sajnos ezzel egy időben egy másik döntés is megszületett. Megszünteti a kormány azt a pénzügyi konstrukciót, melyből megújuló energia projektek önrészét tudták előretemteni a KEOP nyertesek. Ez eddig egy nagyon kedvező kamatozású (6%) és 15 éves futamidejű biztosított, hogy azok is tudjanak megújuló energiában fejleszteni, akik kisebb tartalékkal rendelkeznek. Ugyan “gazdaságpolitikai megfontolás” volt a megszüntetés oka, de ezzel a lépéssel gazdaságpolitikailag sok önkormányzat pályázati és fejlesztési lehetőségét húzták keresztbe.