10+1 hiba

10+1 hiba a napelemes rendszer kiválasztásánál

1. Felhasználási mód megválasztása

Tévhit azt gondolni, hogy a napelemes rendszerek minden energiaforrást tökéletesen helyettesítenek. Természetesen a megtermelt villamos energiával a háztartásban lévő minden egyéb energiaforrás helyettesíthető (fűtés, melegvíz előállítás, világítás stb.), de minden esetben ezt célszerű egy szakember bevonásával optimalizálni.
Jó tudni, hogy a meleg vizet napjainkban gazdaságosabban lehet előállítani napkollektorokkal, mint napelemekkel, de az elektromos fűtés is – bizonyos esetektől eltekintve – jelenleg még költségesebb megoldást jelenthet napelemekkel, mint egyéb alternatív zöldenergia bevonásával.
Célszerű minden esetben hozzáértő szakember javaslatát kikérni.

2. Napelem típusának megválasztása

A napelemes rendszerek költségének 55-70%-át a napelemek adják, ezért a napelemek típusának megválasztásánál hazánkban a legfontosabb szempont még mindig az ár.

Elmondható hogy a forgalomban  kapható összes napelem megfelelően működik, és élettartamuk is hasonló, de nem árt tudni, hogy a jobb minőségű (ezáltal drágább) napelemek idővel kisebb mértékben veszítenek a teljesítményükből, valamint általában  a katalógusban megadott névleges teljesítmény felett teljesítenek. Ez egy élettartam során 10-20% többlet energiatermelést okozhat.

Érdemes a napelem kiválasztásakor figyelembe venni, amennyiben a márkásabb napelem csak 10-15% drágább egyszerűbb társainál, célszerű áldozni a minőségi darabokra.

3. Rendszer választása

Akik napelemes rendszert szeretnének, sokan úgy vélekednek, hogy teljes mértékben le akarnak válni az elektromos szolgáltatóról és önállóan kívánják előállítani a szükséges elektromos energiát.

Ezt kizárólag szigetüzemű rendszerrel tudják megvalósítani. Ebben az esetben a nyáron megtermelt többletenergiát kell eltárolni, amit nagy mennyiségű akkumulátor felhasználásával lehet csak megoldani. Ez viszont rendkívül költségessé teszi a beruházást. Ráadásul a legjobb minőségű akkumulátorokat is 4-6 évente cserélni kell, ami tovább növeli a kiadásokat.

A hálózatba visszatápláló rendszereknél az éppen megtermelt többlet energiát maga az elektromos hálózat tárolja. Elképzelhető, hogy amikor éppen nyaral és a napelem rendszere által termelt villamos energiát éppen a szomszédja fogja felhasználni.

Ezért azokon a helyeken, ahol van elektromos szolgáltató – még ha elégedetlen is a szolgáltatással – érdemes fontolóra venni a hálózatba visszatáplálás lehetőségét.

4. Inverter típusának megválasztása

Ezt a kérdést két részre kell bontani:

Amennyiben hálózatba visszatápláló rendszer kerül kiépítésre minden esetben olyan invertert szabad csak alkalmazni, amelyet a helyi elektromos szolgáltató elfogad, mert csak erre ad engedélyt, és kizárólag ebben az esetben szerelik fel az “adok-veszek” órát. Ugyan ezek a berendezések árai akár jóval magasabbak is lehetnek, mint az egyéb inverterek árai, de ezek műszaki és biztonsági paraméterei megfelelőek.

Amennyiben szigetüzemű rendszer mellett dönt a felhasználó, egy nem jó minőségű inverter kiválasztása esetén megtörténhet, hogy azt a villamos energiát, amit a rendszer napsütésben megtermel, azt üzemen kívüli időszakban (erősen felhős, esti stb.) az inverter akár jelentős részben el is fogyasztja.

Érdemes olyan invertert választani, mely úgynevezett „standby” funkcióval is rendelkezik, mert amennyiben nincs energia termelés/felhasználás,  akkor kikapcsolja önmagát és csak akkor kapcsol be újra, ha ismételten termelés/felhasználás történik.

5. Elektromos engedélyeztetés elkerülése

Olyan inverter használatánál, amelyet a szolgáltató nem fogad el, vagy nem történik meg az engedélyeztetés, ott nem szereli fel a szolgáltató a hálózatba visszatáplálást mérő órát, ezáltal a visszatáplált energia nem mérhető. Ebben az esetben – főként a nyári időszakban – amikor többlettermelés van, ezt az energiát a szolgáltató a számla készítésekor nem tudja figyelembe venni.

Másik probléma, hogy a nem elfogadott inverterek általában nem rendelkeznek olyan védelmi eszközökkel, amikor áramszünet esetén nem választja el a hálózattól a feszültséget, ami áramütést okozhat az éppen hibaelhárítást végző személyeknél, ami komoly jogi problémát okozhat a tulajdonosnak.

6. Inverterek méretének megválasztása

A napelem rendszert általában az épület jelenlegi elektromos energia igényéhez méretezik, feltételezve azt, hogy ha későbbiekben megnövekszik az energia igény (pld klímát szerelnek fel, vagy a gáztűzhelyt elektromosra cserélik), majd akkor fogják bővíteni a meglévő rendszert. Ebben az esetben vagy a meglévő invertert kell nagyobbra cserélni, és az elektromos szolgáltatóval az engedélyezési eljárást újra el kell végezni, vagy egy további önálló rendszert kell kiépíteni, mely szintén a szolgáltatóval történő egyeztetést vonja maga után.

Ezek feleslegesen növelik a költségeket.

Ebben az esetben már az elején célszerű némi többletköltséggel egy nagyobb invertert kiépíttetni, melynél a későbbiekben növekvő igényeknek megfelelően már csak a további napelemeket kell felszerelni.

7. Napelem tájolásának megválasztása

A napelemekkel történő maximális energia termelésének egyik feltétele az optimális tájolás.

Erre legmegfelelőbb a déli fekvésű tetőfelület.

Amennyiben ez nem biztosítható, még megfelelő a dél-keleti és a délnyugati felület is, de ebben az esetben némi termeléscsökkenéssel kell számolni.

Ennél nagyobb eltérés esetén ugyan még termelni fog a rendszer, de már számottevően lecsökkenhet a megtermelt energia mennyisége.

8. Több irányú tetőfelület felhasználása

A napelemek a maximális teljesítményüket akkor adják le, amikor a napfény direkt módon éri a cellákat.

Ettől eltérő tájolás esetén a leadott teljesítmény az eltérés függvényében lecsökken. Amennyiben több tájolású felületre kerül kiépítésre egy rendszer, az inverter beállítása (munkapontja) minden esetben a leggyengébben teljesítő táblához igazítja a többi tábla leadott teljesítményét.

(Ez érvényes a részleges árnyékoltság esetén is.)

Ezáltal a rendszer soha nem tud maximális hatásfokkal dolgozni. Ebben az esetben megfelelő inverter használatával ez a probléma elkerülhető.

9. Különböző napelem típusok keverése

Minden táblatípusnak van egy úgynevezett „munkapontja, ami a napelem optimális teljesítmény leadását adja meg. Különböző típus használatánál (pld. egy későbbi bővítésnél) az inverter a különböző munkapontot nem tudja optimálisra beállítani, így jobb esetben csak az egyik-, rosszabb esetben minkét típusú napelem a névleges teljesítmény alatt fog termelni.

Ebben az esetben speciális inverter használatával ez a probléma szintén elkerülhető.

10. Méretezési problémák

Nagyon fontos, hogy az adott inverterhez a napelemek típusát és mennyiségét minden esetben méretezni szükséges. Mivel a leggyakrabban használt napelemeken mért feszültség nagysága fordított arányban változik a nap által felmelegített cellák hőmérsékletével, ezért leggyakoribb hiba a nem megfelelően méretezett rendszernél, hogy a legnagyobb nyári napsütésben, ahol a napcella akár 70-80°C-ra is felmelegedhet, annyira leesik a táblák feszültsége, hogy az inverter leállhat.

Így a rendszer az elvárt energiatermelésnek csak a töredékét képes teljesíteni.

+1. Megtérülés elvárása

Rengeteg cikkben foglalkoznak a napelemes rendszerek megtérülésével. A 4-5 éves megtérülés és a „soha nem térül meg” végletek között számos számadattal találkozhat.

A napelemek árainak rohamos csökkenésével a mai napelemek megtérülése támogatás igénybevétele nélkül típustól függően 7-10 év lehet.

Ha egy cég, vagy vállalkozó azzal hitegeti, hogy pályázat és támogatás nélkül 4-5 év alatt a rendszer megtérül, ne álltassa magát, az ajánlatot tekintse komolytalannak.

Figyelembe véve a napelemek minimum 30-40 éves élettartamát, valamint a rohamosan növekvő energiaárakat, a napelemes rendszereket egy megfelelő „közép távú” befektetésnek lehet tekinteni.