10+1 hiba a napelemes rendszer kiválasztásánál
1. Felhasználási mód megválasztása
Tévhit azt gondolni, hogy a napelemes rendszerek minden energiaforrást tökéletesen helyettesítenek. Természetesen a megtermelt villamos energiával a háztartásban lévő minden egyéb energiaforrás helyettesíthető (fűtés, melegvíz előállítás, világítás stb.), de minden esetben ezt célszerű egy szakember bevonásával optimalizálni.
Jó tudni, hogy a meleg vizet gazdaságosabban lehet előállítani napkollektorokkal, mint napelemekkel, de az elektromos fűtés is – bizonyos esetektől eltekintve – jóval költségesebb megoldást jelenthet napelemekkel, mint egyéb alternatív zöldenergia bevonásával. A világítás megfelelő optimalizálásával a felszerelésre kerülő napelemek számát, ezáltal költségét jelentősen lehet csökkenteni.
Célszerű minden esetben hozzáértő szakember segítségét kikérni.
2. Napelem típusának megválasztása
A napelemes rendszerek költségének 55-60%-át a napelem adja, ezért a napelemek típusának megválasztásánál hazánkban a legfontosabb szempont még mindig az ár.
Elmondható hogy a forgalomban kapható összes napelem megfelelően működik, és élettartamuk is hasonló, de nem árt tudni, hogy a jobb minőségű (ezáltal drágább) napelemek idővel kisebb mértékben veszítenek a teljesítményükből, valamint általában a katalógusban megadott névleges teljesítmény felett teljesítenek. Ez egy élettartam során 10-20% többlet energiatermelést okozhat.
Érdemes a napelem kiválasztásakor figyelembe venni, amennyiben a márkásabb napelem csak 10-15% drágább egyszerűbb társainál, célszerű áldozni a minőségi darabokra.
3. Rendszer választása
Akik napelemes rendszert szeretnének, sokan úgy vélekednek, hogy teljes mértékben le akarnak válni az elektromos szolgáltatóról és önállóan kívánják előállítani a szükséges elektromos energiát.
Ezt szigetüzemű rendszerrel tudják megvalósítani. Ebben az esetben a nyáron megtermelt többletenergiát kell eltárolni, amit nagy mennyiségű akkumulátor felhasználásával lehet csak megoldani. Ez viszont rendkívül költségessé teszi a beruházást. Ráadásul a legjobb minőségű akkumulátorokat is 3-5 évente cserélni kell, ami tovább növeli a kiadásokat.
A hálózatba visszatápláló rendszereknél az éppen megtermelt többlet energiát maga az elektromos hálózat tárolja. Elképzelhető, hogy amikor éppen nyaral és a napelem rendszere által termelt villamos energiát éppen a szomszédja fogja felhasználni.
Ezért azokon a helyeken, ahol van elektromos szolgáltató – még ha elégedetlen is a szolgáltatással – érdemes fontolóra venni a hálózatba visszatáplálás lehetőségét.
4. Inverter típusának megválasztása
Ezt a kérdést két részre kell bontani:
Amennyiben hálózatba visszatápláló rendszer kerül kiépítésre minden esetben olyan invertert szabad csak alkalmazni, amelyet a helyi szolgáltató elfogad. Ugyan ezek a berendezések árai akár jóval magasabbak is lehetnek, mint az egyéb inverterek árai, de ezek műszaki és biztonsági paraméterei megfelelőek.
Amennyiben szigetüzemű rendszer mellett dönt a felhasználó, egy nem megfelelő inverter kiválasztása esetén megtörténhet, hogy azt a villamos energiát, amit a rendszer napsütésben megtermel, azt hasznos üzemen kívüli időszakban (erősen felhős, esti stb.) az inverter jórészt, vagy teljes egészében elfogyaszt.
Érdemes olyan invertert választani, mely úgynevezett „standby” funkcióval is rendelkezik, mert amennyiben nincs energia termelés/felhasználás, akkor kikapcsolja önmagát és csak akkor kapcsol be újra, ha ismételten termelés/felhasználás történik.
5. Elektromos engedélyeztetés elkerülése
Olyan inverter használatánál, amelyet a szolgáltató nem fogad el, vagy nem történik meg az engedélyeztetés, ott nem szereli fel a szolgáltató a hálózatba visszatáplálást mérő órát, ezáltal a visszatáplált energiát nem sem tudja mérni. Ebben az esetben – főként a nyári időszakban – amikor többlettermelés van, ezt az energiát a szolgáltató a számla készítésekor nem tudja figyelembe venni.
Másik probléma, hogy a nem elfogadott inverterek nem rendelkeznek olyan védelmi eszközökkel, amikor áramszünet esetén nem választja el a hálózattól a feszültséget, ami áramütést okozhat az éppen hibaelhárítást végző személyeknél, ami komoly jogi problémát okozhat a tulajdonosnak.
6. Inverterek méretének megválasztása
A napelem rendszert általában az épület pillanatnyi elektromos energia igényéhez méretezik, feltételezve azt, hogy ha későbbiekben megnövekszik az energia igény (pld klímát szerelnek fel, vagy a gáztűzhelyt elektromosra cserélik), akkor bővítik a meglévő rendszert. Ebben az esetben egyrészt a meglévő invertert nagyobbra kell cserélni, másrészt az elektromos szolgáltatóval az engedélyezési eljárást újra el kell végezni.
Ezek felesleges többletköltségek.
Ebben az esetben célszerű némi többletköltséggel nagyobb invertert kiépíttetni, melynél a későbbiekben növekvő igényeknek megfelelő mennyiségű napelemet kell csak felszerelni.
7. Napelem tájolásának megválasztása
A napelemekkel történő maximális energia termelésének egyik feltétele az optimális tájolás.
Erre legmegfelelőbb a déli fekvésű tetőfelület.
Amennyiben ez nem biztosítható, még megfelelő a dél-keleti és a délnyugati felület is, de ebben az esetben már némi teljesítménycsökkenéssel kell számolni.
Ennél nagyobb eltérés esetén ugyan még termelni fog a rendszer, de már csak gazdaságtalanul lehet működtetni.
8. Több irányú tetőfelület felhasználása
A napelemek a maximális teljesítményűket akkor adják le, amikor a napfény direkt módon éri a cellákat.
Ettől eltérő tájolás esetén a leadott teljesítmény az eltérés függvényében lecsökken. Az egyszerű inverterek beállítása (munkapontja) minden esetben a leggyengébben teljesítő táblához igazítja a többi tábla leadott teljesítményét.
(Ez érvényes a részleges árnyékoltság esetén is.)
Ezáltal a rendszer soha nem tud maximális hatásfokkal dolgozni. Ebben az esetben speciális inverter használatával ez a probléma elkerülhető.
9. Különböző napelem típusok keverése
Minden táblatípusnak van egy úgynevezett „munkapontja, ami a napelem optimális teljesítmény leadását adja meg. Különböző típus használatánál (pld. egy későbbi bővítésnél) az inverter a különböző munkapontot nem tudja optimálisra beállítani, így jobb esetben csak az egyik-, rosszabb esetben minkét típusú napelem a névleges teljesítmény alatt fog termelni.
Ebben az esetben speciális inverter használatával ez a probléma szintén elkerülhető.
10. Méretezési problémák
Nagyon fontos, hogy az inverterekhez a napelemek típusát és mennyiségét minden esetben méretezni szükséges. Mivel a napelemek kivezetésein mért feszültség nagysága fordított arányban változik a nap által felmelegített cellák hőmérsékletével, ezért leggyakoribb hiba a nem megfelelően méretezett rendszernél, hogy a legnagyobb nyári napsütésben, ahol a napcella akár 70-80°C-ra is felmelegedhet, annyira leesik a táblák feszültsége, hogy az inverter leállhat.
Így a rendszer az elvárt energiatermelésnek csak a töredékét képes teljesíteni.
+1. Megtérülés elvárása
Rengeteg cikkben foglalkoznak a napelemes rendszerek megtérülésével. Az 5-6 éves megtérülés és a „soha nem térül meg” végletek között számos számadattal találkozhat.
A napelemek árainak rohamos csökkenésével a mai napelemek támogatás igénybevétele nélkül 12-14 év lehet.
Ha egy cég, vagy vállalkozó azzal hitegeti, hogy 5-7 év alatt a rendszer megtérül, ne álltassa magát, az ajánlatot tekintse komolytalannak.
Figyelembe véve a napelemek minimum 30-35 éves élettartamát, valamint a rohamosan növekvő energiaárakat, a napelemes rendszereket egy megfelelő „hosszú távú” befektetésnek lehet tekinteni.