Megújuló energia tárolása
A megújuló energia tárolása korunk egyik megoldandó problémája. Két Magyar feltaláló, Raisz Iván és fia, Raisz Dávid az októberi nemzetközi találmányi bemutatón aranyérmet nyert ezzel a találmányával.
Az elektromos árammal ugyanis az a probléma, hogy a jelenlegi tudásunkkal nem tudunk belőle nagyobb mennyiséget gazdaságosan tárolni. A megújuló energiaforrások pedig jellemzően nem folyamatos, hanem időszakos energiatermelésre képesek.
Kis mértékben pl. kondenzátor vagy akkumulátor segítségével megoldható ugyan a tárolás, de ez még egy otthon ellátására is csak viszonylag rövid ideig elegendő. Ha ennél hosszabb időről lenne szó, akkor viszont a gazdaságosság már elveszik.
Kémikusként ők egy olyan kémiai megoldást találtak ki, mely az éppen “felesleges” áram segítségével vizet bont fel hidrogénre és oxigénre. Az így keletkezett hidrogént reagáltatják szén-dioxiddal. Ebből a reakcióból metanol keletkezik. A metanol ugyanúgy eltárolható hosszú távon tartályban, mint a benzin. A metanol pedig már többféleképpen is felhasználható, ha ismét elektromos áramra van szükségünk.
Az egyik hagyományos megoldás egy motorban üzemanyagként elégetve, és generátort meghajtva adja vissza az áramot. A másik megoldás egy üzemanyagcella használata, mely szén-dioxid és víz létrejötte során közvetlenül termeli meg az áramot. Ezt a megoldást választva a keletkező szén-dioxid visszanyerhető, és a következő ciklus során újra felhasználható.
Lehet, hogy a jelenlegi sziget üzemű napelemes rendszerek speciális szolár akkumulátorai is nemsokára idejétmúltak lesznek egy ilyen önműködő rendszer segítségével.
A katonai alkalmazások után végre megérkezett egy kifejezetten civilek számára kifejlesztett napelemes drón. A drónt létrehozó cég, a Titan Aerospace az elképesztően hosszú (5 éves) folyamatos működés miatt a modellt csak légköri műholdnak nevezi. A hivatalos adatok szerint a repülési magassága 65.000 láb, ami majdnem 20.000 méter. Ez messze a hagyományos repülőgépek repülési magassága felett van, így válik érthetővé a légköri műhold megnevezés.
A Soitec sikeres napelemes laboratóriumi kísérletet folytatott a Fraunhofer ISE Kalibrációs Laboratóriumban, ahol 43,6%-os hatékonyságot értek el napelem cellájukkal. Ez a hihetetlen teljesítmény még csak egy közbelső lépés az 50%-os hatékonyság felé. A napelem cella kifejlesztésében együttműködtek a Németországi Freiburgban található napenergia rendszerekkel foglalkozó Fraunhofer Intézettel, és a Berlinben levő Anyag- és Energiakutató Helmholtz-Centrummal.
Eddig a napelemek 2 dimenzióban termelték az energiát, de most megszületett a 3D napelem, mely még hatékonyabb az áramtermelésben.
Alacsony árú napelemekhez vezethet amerikai kémikusok szerint a speciális tintával a hordozó anyagra történő nyomtatással előállított napelem.
Az Austin-i Texasi Egyetem kémikus kutatója, Xiaoyang Zhu csoportjával felfedezte, hogy a hagyományos napelem cellák hatékonysága jelentősen megnövelhető. Egy szerves műanyag félvezető anyag segítségével megduplázható az egy foton segítségével nyerhető elektronok száma. Ez már sokat emel a napelem hatékonyság értékén, de ők nem álltak meg ennél.
Eddig a tetőre kerültek a napelemek, ami elhelyezkedése, praktikussága miatt jó ötlet, de mi lenne, ha az úgyis kifestendő falakra kerülne fel egy festett napelem?
Elképesztő őrültségnek hangzik, de egy napelemes cég már be is adta a szabadalmat, mely megújuló természetes gázt állít elő napfényből, vízből és szén-dioxidból. Ez a természetes gáz egy tiszta metán gáz, ami közvetlenül helyettesíti a jelenleg széles körben használt természetes földgázt. A földgáz termelés napelemmel így bárhol megoldható, magától értetődően elhagyva a fúrás, tisztítás, környezetszennyezés, csővezeték, co2 kibocsájtás problémáit.
Egy Tenesol nevű cég a növekvő 
Észrevétele szerint a napelem csak annyira hatékony, amennyi fényt tud begyűjteni. A napelemet érő fény mennyiségének fizikai méretkorlátai vannak. A kérdés az, hogy a napelemre eső fény milyen hullámhosszú tartományát hasznosítjuk? Jelenleg sajnos csak egy kis szeletét. Ez azonnal adja a lehetőséget. A fény ugyanis nem olyan mint a lézer, ahol szinte minden energia egy adott hullámhosszban jelenik meg, hanem az ultraibolyától a közeli infravörösig nagyon széles ez a tartomány.