Kategória bejegyzései: Vélemény

Ebben a kategóriában a napelemekkel kapcsolatos céges és egyéni vélemények kapnak megjelenési lehetőséget.

Európa megújuló energia alapú lesz

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Nemsokára Európa megújuló energia alapú lesz.

Európa megújuló energia alapúEurópa energiatermelése elért egy fordulóponthoz. Húsz éve még semmi jele nem volt annak a hatalmas váltásnak, ami a fosszilis energiaforrások végét hozza el és ezzel egy időben Európa megújuló energia zászlóshajója lesz.

A változás több paraméter eredménye. A fosszilis energiaforrások drágulása, a folyamatosan növekvő környezetszennyezés, az alternatív források gazdaságosságának drasztikus javulása mind segítette ezt a folyamatot.

Megújuló energia

Amikor Németország bejelentette nagyvonalú megújuló energia támogatási rendszerét, sokan értelmetlen pénzpazarlást, a zöld pártok megnyerésére tett gazdaságtalan lépést emlegettek. Ma pedig már Németország a legjobb példa, hogy a megújuló energia használatával milyen gazdasági hasznot lehet elérni.

Beindult egy olyan iparág, ami több ezer embert alkalmaz, országos szinten is jelentős a gazdasági hatása, Németország pedig egy újabb iparág fejlesztésében vált vezetővé. És akkor még nem is beszéltünk a környezet tisztulásáról és a járulékos pl. egészségügyi haszonról.

Atomenergia

Fukushima után Németország bejelentette, hogy felszámolja az összes atomerőművét. Helyette egyre inkább a megújuló energia és az energiatárolás került náluk előtérbe. Erre most Franciaország (Európa legjelentősebb atomerőmű hatalma) jelentette be, hogy nem csak jelentősen csökkenti atomerőműveinek számát, de jelentős megújuló energia támogatási rendszert vezet be.

Új energiastratégiájuk alapján 2029-re országos szinten kiépülne 113 GW megújuló energiára alapuló erőmű. Ebből várhatóan 44,5 GW lesz a napelem erőmű, 35,6 GW a szárazföldi szélerőmű, 26,7 GW a vízenergia, 5,4 GW a vízre telepített szélerőmű, 1,5 GW pedig az egyéb megújuló energiaforrás (pl. biomassza, földhő). Persze energiastratégia nélkül is kiépülnének ezek az erőművek, hiszen ma már az egyik legolcsóbb energiaforrás a megújuló energia, de némi segítséggel gyorsabb lesz a váltás.

A megtérülésben persze az is sokat segítene, ha a világ végre abbahagyná a fosszilis energiatermelés egyre növekvő mértékű támogatását és hagyná, hogy -a már eleve gazdaságosabb- megújuló energia természetes módon kiszorítsa a környezetszennyező fosszilis energiát.

Szén

Ma már Kínában is lakossági tiltakozást vált ki a szénerőművek szennyezése, Európában így egy ilyen erőmű építése (már lassan a fenntartása is) elképzelhetetlen. Nem valószínű, hogy bármelyik politikus vállalná a szavazók részéről jelentkező ellenérzést.

Olaj

Az emberiség már megégette magát az olajjal kapcsolatban. Az olajár robbanás olyan gazdasági krízist okozott, a szállítása és használata pedig olyan környezeti szennyezéssel jár együtt, hogy már a politikai vezetők közül is csak a legelvakultabbak ragaszkodnak a használatához.

Hiszen a legnagyobb olajkitermelők (Pl. Szaud-Arábia) váltak az egyik legnagyobb napelem erőmű telepítőkké. Nem akarják kivárni, hogy elfogyjon a lábuk alól az olaj. Ezt megelőzve állítják át energiatermelésüket erre a tiszta és végtelen energiaforrásra.

Fa

Ma még nagyon nagyvonalúan kezeli az Unió a fa felhasználását. Jelenleg kérdés és feltétel nélkül “megújuló energia” kategóriába számítják a fa égetését hiszen a fa újratermelődik. Vagy mégsem?

Mint Magyarország példája is mutatja, a fűtésre felhasznált fa túlnyomó része… mondjuk ki: lopott. Ha viszont illegális úton termelik ki az erdőből és nincs róla semmilyen nyilvántartás, akkor helyette nem is ültetnek másik fát. Ez így nem megújuló energia, és emiatt az Unió 2020-tól csak akkor fogadja el megújuló energiának a fát, ha igazoltan ültetnek helyette másikat.

Földgáz

Miközben minden évben veszélyben a gázellátás, Európában folyamatosan megy a harc Oroszország gázvezetékei miatt. Melyik országon menjen át (így melyik ország szedhessen érte transzfer díjat), melyik országot kerülje el (így megakadályozva a vezeték megcsapolását), melyik ország legyen kizárható a rendszerből orosz politikai érdekek miatt.

Közben az amerikaiak Európa nyugati felén építenek ki folyékony gáz elosztókat és vezetékeket, mert így nő a piacuk valamint elkezdhetik ők is a politikai érdekérvényesítést.

Ebbe a harcba robbant bele egy dán kutató, aki szerint 2030-ra be kellene tiltani a gázkazánokat. Brian vad Mathiesen nem egy “brit tudós”, aki hetente újabb értelmetlen kutatással és ötlettel lepi meg a világot, hanem egy olyan kutató, aki az Unió lakossági hűtési-fűtési ágazatának dekarbonizációs stratégiáján dolgozó vezető koordinátor.

Mi az ok? Természetesen a gáz égetésekor jelentkező magas szén-dioxid szennyezés. Természetesen nem kellene 2030-ban leszerelni az összes gázkazánt, csak attól a határidőtől új gázkazánt nem lehetne telepíteni.

Akkor mivel fűtsünk?

Ma már sok gazdaságos alternatíva létezik. A leggazdaságosabb a sokak számára őskövületnek számító távfűtés. Persze hátrányai vannak, hiszen a gazdaságossága a távolsággal jelentősen romlik, a mérése sok egyenlőtlenséget okoz, a használata pedig nem oldja meg az átlag Magyar otthon katasztrofális energiahatékonyságát.

Az egyre gazdaságosabb elektromos fűtés mellett a hőszivattyú, a napkollektoros fűtésrásegítés, a földhő mind kihasználható lehetőség, és megoldható megújuló energia segítségével.

Van egyáltalán ekkora kapacitás a megújuló energia termelésben?

Erre a legjobb példa Svédország. Európában náluk a legmagasabb a megújuló energia aránya. Mi lenne, ha a hozzájuk képest többszörös napenergia potenciállal rendelkező európai országok is elkezdenék kihasználni ezt a gyakorlatilag korlátlan energiaforrást?

Egyre több ország működne tisztán megújuló energia használatával. Ez már valóság, amit Costa Rica be is bizonyított. Ők már évek óta megújuló energiával működtetik az országot. Európa megújuló energia alapon is működhetne, csak követni kellene a létező példákat.

Legyen 5% a napelem áfa!

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Greenpeace: Legyen 5% a napelem áfa!

Greenpeace: 5% napelem áfaA Greenpeace kidolgozott a Magyar kormány számára egy energetikai javaslatcsomagot, melynek része az 5% napelem áfa. A javaslat kiinduló pontja a Párizsi megállapodás, (ezt Magyarország Európában elsőként ratifikálta,) mely szerint a cél az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület friss jelentése szerint viszont a kibocsájtás csökkentést a korábbi terveknél nagyobb mértékben kell végrehajtanunk. Véleményük szerint 2040-re az Uniónak teljesen fel kellene számolni a szén felhasználását.

A növekvő arányú megújuló energiára való átállás viszont nem megterhelő, hanem Burgenland példája szerint a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatású.

A Greenpeace javaslat pontjai:

  • Magyarország célja 2030-ra legyen minimum 35%-os megújuló energia felhasználás.
  • Minimum 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés 2030-ig. 0 kibocsájtás 2050-ig.
  • A magyarországi szénszektornak juttatott állami támogatások leépítése, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek.
  • A lakosság és közösségek aktív energiatermelővé válásának (pl. háztartási méretű napelem rendszerek) támogatása. Költségarányos díjtételek megszabása, ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés.
  • Csökkentsék a napelem áfa mértékét 27%-ról 5%-ra.
  • Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj mértékét legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat.
  • Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energia korszerűsítési beruházásait.
  • Töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. (A szélenergia betiltása évente 25 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.)
  • Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban.
  • A kormány dolgozzon ki programot és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
  • A biomassza felhasználásában szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan.
  • A kormány állítsa le a gazdaságtalan, veszélyes és nagy tehetetlenségű atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.

Részletes javaslatok és indoklás:

Hazánk adottságai nagyon jók a megújuló energia termeléshez és a mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb.

Legyen széles körű szakmai vita és szükséges a társadalom bevonása a Nemzeti Energia- és Klímaterv készítésébe.

A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség.

A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata:

2015 óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat (elhíresült nevén napelem adót) kellett fizetni. A termékdíj a nyugat-európai átlag hatszorosa volt és 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették. Ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.

A napelem rendszereket 27 százalékos áfa terheli. Ez a magas napelem áfa erősen hátráltatja a napelemek terjedését.

2017 március végétől újabb díj került bevezetésre (hálózati teljesítménydíj), mely jelenleg 0 Ft, de nem tudni mikor milyen mértékben tervezik emelni és ez elbizonytalanítja a piacot.

Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell. A lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.

Szélenergia

Magyarországon az új szélerőművek telepítése adminisztratív intézkedések miatt lehetetlen. (Gyakorlatilag betiltották a szélenergiát.) Ugyan Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve előirányoz 420 MW új szélenergia beruházást, de ez így nem valósulhat meg.

Energiahatékonyság

A lakosság energiahatékonysági, korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. A magyarországi épületek komplex felújításával 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni és így csökkenteni a lakosság energiaszámláját.

Ehhez javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében az adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).

A következmények:

  • 400 000 új munkahely jönne létre
  • Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne
  • Számottevőbben csökkenne az EU végső energia felhasználása
    12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra (70 milliárd euró megtakarítást jelentene.)

A szén kivezetése

Ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül. (A megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje az elavult, lignitet égető Mátrai Erőmű.) Klíma- és egészségvédelmi okokból legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.

Biomassza

Jelenleg Magyarországon a “megújuló energia” teljesítmény 80%-a biomassza. Az ebben felhasznált tűzifa 60%-a illegális forrásból származik. A szilárd tüzelés számottevő része pedig hulladék. Ezt szabályozni kell!

Atomenergia

Az atomenergia veszélyes és klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. (Paks 2-ről az első döntés 2007-ben született, az üzembe helyezésig akár 25 is eltelik.) A Candole Partners tanulmánya szerint Paks 2 üzemeltetése évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül a magyar állampolgároknak kell megfizetniük. A megújulók, az energiahatékonyság gyorsabban és olcsóbban csökkentik a kibocsátásokat.

Forrás: Greenpeace