Atomenergia – Biztos, hogy ez lesz jó nekünk?

Amikor a Paksi Atomerőmű felépült, a legolcsóbb magyarországi energiatermelést az atomenergia tette lehetővé, a biztonsági problémák pedig akkor még fel sem merültek. (A létesítést még 1966-ban határozták el.)

Az emberek többségének – és sajnos a döntéshozóknak is – a fejében mind a mai napig ezek az információk vannak.

Hiába történnek (és derülnek ki) még Magyarországon is kisebb a világban pedig egyre nagyobb atomerőmű balesetek.

Hiába drágul az atomenergia folyamatosan az egyre szigorúbb előírások miatt.

Hiába mutatják szakértői elemzések, hogy egy ennyire összetett rendszernél nem kizárható, sőt egyre valószínűbb a tervezési és működtetési hiba.

A konkurens energiaforrások (főleg a megújuló energia) ezzel szemben folyamatosan csökkenő bekerülési és szinte 0 működtetési költségek mellett termeli az energiát.

Persze mindenki tudja az ellenérvet: A megújulók ciklikusan termelik az energiát, nekünk pedig egyenletes energiatermelésre van szükség. Pedig ez nem egészen van így.

Évszaktól és napszaktól is függ az ország energiaigénye. Az éjszakai energiaigény pedig akár 50-70%-a is lehet a nappali csúcs igénynek. Az energiaigényünknek egyébként majdnem harmadát importból fedezzük, a magyarországi termelésnek pedig kb. felét Paks adja.

Ha a tervek szerint 2026-ban beindulna Paks2, akkor a jelenlegi kb. 2GW teljesítmény mellé csatlakozna 2,4GW. Napközben ez segíti majd az energiaellátást, de éjszaka már jóval több lesz az energia, mint amennyire szükség lesz. Ez olyan arányú változás, mely tehát nem csak az importot váltja ki, de a jelenlegi erőművek közül is többet feleslegessé tesz. No de melyiket zárjuk be? Amelyik legdrágábban termel?

És itt jön a meglepetés. Talán pont az atomerőmű lesz a legdrágább.

Legolcsóbból legdrágább?

Marc Jacobson, a Stanford Egyetem mérnök professzora már twitteren búcsúztatta is a hagyományos energiaforrásokat. Az apropót egy projekt számai adták. Los Angeles vezetői jóváhagyásukat adták egy “Eland Solar & Storage Center” elnevezésű napelem erőmű projektre, mely 2 dollárcent/kW (kevesebb, mint 6 Ft) áron fogja termelni az áramot. A magyarországi lakossági ár ennek kb. hatszorosa.

Az energiaellátás kiegyensúlyozása érdekében egy 100MW/200MW teljesítményű akkumulátor blokkot is telepítenek a rendszer mellé, mely az árat ugyan 1,3 dollárcent/kW összeggel emeli, de ennek eredményeként akkor lesz energia a napból, amikor este van.

Közben egy év alatt Európában 19%-al zuhant a szén részaránya az energiatermelésben, a szakértők pedig már a szénfelhasználás végéről beszélnek. Az elemzők szerint a gáz most még jelentős tényező, de ennek az energiaforrásnak is várható már a visszaszorulása. Az ok a megújulók nem csak tisztábbak, de gazdaságosabbak is.

Mi a magyarországi atomenergia jövője?

Ha Magyarországon nem az atomenergia lenne az államilag támogatott energiatermelési módszer, nálunk sem kellene drágán (becslések szerint 40-50 Ft/kW-ért) termelni az energiát. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy Paks2 felavatására (jelenlegi tervek szerint 2026-ra) tovább zuhan a megújulók és az akkumulátorok ára, még jelentősebb lesz a különbség. Lehet, hogy mire elkészül Paks2, gazdaságossági okokból már be sem indítjuk?

Értelmetlennek tűnik egy felépült de be nem indított atomerőmű? Talán az, de nem egyedülálló lenne a történelemben. Ausztria első és egyetlen atomerőműve is elkészült, majd nem helyezték üzembe.