Húsvét 2020!
Minden érdeklődőnknek, jelenlegi és jövőbeli ügyfelünknek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk.
Kategória bejegyzései: Vélemény
2020 – Boldog Új Évet Kívánunk!
Minden kedves érdeklődőnknek, ügyfelünknek és partnerünknek Nyugodt, Békés, Boldog Új Évet Kívánunk!Karácsony 2019
Minden kedves érdeklődőnknek, ügyfelünknek és partnerünknek Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!Mikulás
Mit hoz a Mikulás?
Mindenkinek napelemekben gazdag Mikulást kívánunk! Hiszen tudjuk, a Mikulás is szereti a napelemeket.
Atomenergia – Megéri nekünk?
Atomenergia – Biztos, hogy ez lesz jó nekünk?
Amikor a Paksi Atomerőmű felépült, a legolcsóbb magyarországi energiatermelést az atomenergia tette lehetővé, a biztonsági problémák pedig akkor még fel sem merültek. (A létesítést még 1966-ban határozták el.)
Az emberek többségének – és sajnos a döntéshozóknak is – a fejében mind a mai napig ezek az információk vannak.
Hiába történnek (és derülnek ki) még Magyarországon is kisebb a világban pedig egyre nagyobb atomerőmű balesetek.
Hiába drágul az atomenergia folyamatosan az egyre szigorúbb előírások miatt.
Hiába mutatják szakértői elemzések, hogy egy ennyire összetett rendszernél nem kizárható, sőt egyre valószínűbb a tervezési és működtetési hiba.
A konkurens energiaforrások (főleg a megújuló energia) ezzel szemben folyamatosan csökkenő bekerülési és szinte 0 működtetési költségek mellett termeli az energiát.
Persze mindenki tudja az ellenérvet: A megújulók ciklikusan termelik az energiát, nekünk pedig egyenletes energiatermelésre van szükség. Pedig ez nem egészen van így.
Évszaktól és napszaktól is függ az ország energiaigénye. Az éjszakai energiaigény pedig akár 50-70%-a is lehet a nappali csúcs igénynek. Az energiaigényünknek egyébként majdnem harmadát importból fedezzük, a magyarországi termelésnek pedig kb. felét Paks adja.
Ha a tervek szerint 2026-ban beindulna Paks2, akkor a jelenlegi kb. 2GW teljesítmény mellé csatlakozna 2,4GW. Napközben ez segíti majd az energiaellátást, de éjszaka már jóval több lesz az energia, mint amennyire szükség lesz. Ez olyan arányú változás, mely tehát nem csak az importot váltja ki, de a jelenlegi erőművek közül is többet feleslegessé tesz. No de melyiket zárjuk be? Amelyik legdrágábban termel?
És itt jön a meglepetés. Talán pont az atomerőmű lesz a legdrágább.
Legolcsóbból legdrágább?
Marc Jacobson, a Stanford Egyetem mérnök professzora már twitteren búcsúztatta is a hagyományos energiaforrásokat. Az apropót egy projekt számai adták. Los Angeles vezetői jóváhagyásukat adták egy “Eland Solar & Storage Center” elnevezésű napelem erőmű projektre, mely 2 dollárcent/kW (kevesebb, mint 6 Ft) áron fogja termelni az áramot. A magyarországi lakossági ár ennek kb. hatszorosa.
Az energiaellátás kiegyensúlyozása érdekében egy 100MW/200MW teljesítményű akkumulátor blokkot is telepítenek a rendszer mellé, mely az árat ugyan 1,3 dollárcent/kW összeggel emeli, de ennek eredményeként akkor lesz energia a napból, amikor este van.
Közben egy év alatt Európában 19%-al zuhant a szén részaránya az energiatermelésben, a szakértők pedig már a szénfelhasználás végéről beszélnek. Az elemzők szerint a gáz most még jelentős tényező, de ennek az energiaforrásnak is várható már a visszaszorulása. Az ok a megújulók nem csak tisztábbak, de gazdaságosabbak is.
Mi a magyarországi atomenergia jövője?
Ha Magyarországon nem az atomenergia lenne az államilag támogatott energiatermelési módszer, nálunk sem kellene drágán (becslések szerint 40-50 Ft/kW-ért) termelni az energiát. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy Paks2 felavatására (jelenlegi tervek szerint 2026-ra) tovább zuhan a megújulók és az akkumulátorok ára, még jelentősebb lesz a különbség. Lehet, hogy mire elkészül Paks2, gazdaságossági okokból már be sem indítjuk?
Értelmetlennek tűnik egy felépült de be nem indított atomerőmű? Talán az, de nem egyedülálló lenne a történelemben. Ausztria első és egyetlen atomerőműve is elkészült, majd nem helyezték üzembe.
Húsvét 2019
Európa megújuló energia alapú lesz
Nemsokára Európa megújuló energia alapú lesz.
Európa energiatermelése elért egy fordulóponthoz. Húsz éve még semmi jele nem volt annak a hatalmas váltásnak, ami a fosszilis energiaforrások végét hozza el és ezzel egy időben Európa megújuló energia zászlóshajója lesz.
A változás több paraméter eredménye. A fosszilis energiaforrások drágulása, a folyamatosan növekvő környezetszennyezés, az alternatív források gazdaságosságának drasztikus javulása mind segítette ezt a folyamatot.
Megújuló energia
Amikor Németország bejelentette nagyvonalú megújuló energia támogatási rendszerét, sokan értelmetlen pénzpazarlást, a zöld pártok megnyerésére tett gazdaságtalan lépést emlegettek. Ma pedig már Németország a legjobb példa, hogy a megújuló energia használatával milyen gazdasági hasznot lehet elérni.
Beindult egy olyan iparág, ami több ezer embert alkalmaz, országos szinten is jelentős a gazdasági hatása, Németország pedig egy újabb iparág fejlesztésében vált vezetővé. És akkor még nem is beszéltünk a környezet tisztulásáról és a járulékos pl. egészségügyi haszonról.
Atomenergia
Fukushima után Németország bejelentette, hogy felszámolja az összes atomerőművét. Helyette egyre inkább a megújuló energia és az energiatárolás került náluk előtérbe. Erre most Franciaország (Európa legjelentősebb atomerőmű hatalma) jelentette be, hogy nem csak jelentősen csökkenti atomerőműveinek számát, de jelentős megújuló energia támogatási rendszert vezet be.
Új energiastratégiájuk alapján 2029-re országos szinten kiépülne 113 GW megújuló energiára alapuló erőmű. Ebből várhatóan 44,5 GW lesz a napelem erőmű, 35,6 GW a szárazföldi szélerőmű, 26,7 GW a vízenergia, 5,4 GW a vízre telepített szélerőmű, 1,5 GW pedig az egyéb megújuló energiaforrás (pl. biomassza, földhő). Persze energiastratégia nélkül is kiépülnének ezek az erőművek, hiszen ma már az egyik legolcsóbb energiaforrás a megújuló energia, de némi segítséggel gyorsabb lesz a váltás.
A megtérülésben persze az is sokat segítene, ha a világ végre abbahagyná a fosszilis energiatermelés egyre növekvő mértékű támogatását és hagyná, hogy -a már eleve gazdaságosabb- megújuló energia természetes módon kiszorítsa a környezetszennyező fosszilis energiát.
Szén
Ma már Kínában is lakossági tiltakozást vált ki a szénerőművek szennyezése, Európában így egy ilyen erőmű építése (már lassan a fenntartása is) elképzelhetetlen. Nem valószínű, hogy bármelyik politikus vállalná a szavazók részéről jelentkező ellenérzést.
Olaj
Az emberiség már megégette magát az olajjal kapcsolatban. Az olajár robbanás olyan gazdasági krízist okozott, a szállítása és használata pedig olyan környezeti szennyezéssel jár együtt, hogy már a politikai vezetők közül is csak a legelvakultabbak ragaszkodnak a használatához.
Hiszen a legnagyobb olajkitermelők (Pl. Szaud-Arábia) váltak az egyik legnagyobb napelem erőmű telepítőkké. Nem akarják kivárni, hogy elfogyjon a lábuk alól az olaj. Ezt megelőzve állítják át energiatermelésüket erre a tiszta és végtelen energiaforrásra.
Fa
Ma még nagyon nagyvonalúan kezeli az Unió a fa felhasználását. Jelenleg kérdés és feltétel nélkül “megújuló energia” kategóriába számítják a fa égetését hiszen a fa újratermelődik. Vagy mégsem?
Mint Magyarország példája is mutatja, a fűtésre felhasznált fa túlnyomó része… mondjuk ki: lopott. Ha viszont illegális úton termelik ki az erdőből és nincs róla semmilyen nyilvántartás, akkor helyette nem is ültetnek másik fát. Ez így nem megújuló energia, és emiatt az Unió 2020-tól csak akkor fogadja el megújuló energiának a fát, ha igazoltan ültetnek helyette másikat.
Földgáz
Miközben minden évben veszélyben a gázellátás, Európában folyamatosan megy a harc Oroszország gázvezetékei miatt. Melyik országon menjen át (így melyik ország szedhessen érte transzfer díjat), melyik országot kerülje el (így megakadályozva a vezeték megcsapolását), melyik ország legyen kizárható a rendszerből orosz politikai érdekek miatt.
Közben az amerikaiak Európa nyugati felén építenek ki folyékony gáz elosztókat és vezetékeket, mert így nő a piacuk valamint elkezdhetik ők is a politikai érdekérvényesítést.
Ebbe a harcba robbant bele egy dán kutató, aki szerint 2030-ra be kellene tiltani a gázkazánokat. Brian vad Mathiesen nem egy “brit tudós”, aki hetente újabb értelmetlen kutatással és ötlettel lepi meg a világot, hanem egy olyan kutató, aki az Unió lakossági hűtési-fűtési ágazatának dekarbonizációs stratégiáján dolgozó vezető koordinátor.
Mi az ok? Természetesen a gáz égetésekor jelentkező magas szén-dioxid szennyezés. Természetesen nem kellene 2030-ban leszerelni az összes gázkazánt, csak attól a határidőtől új gázkazánt nem lehetne telepíteni.
Akkor mivel fűtsünk?
Ma már sok gazdaságos alternatíva létezik. A leggazdaságosabb a sokak számára őskövületnek számító távfűtés. Persze hátrányai vannak, hiszen a gazdaságossága a távolsággal jelentősen romlik, a mérése sok egyenlőtlenséget okoz, a használata pedig nem oldja meg az átlag Magyar otthon katasztrofális energiahatékonyságát.
Az egyre gazdaságosabb elektromos fűtés mellett a hőszivattyú, a napkollektoros fűtésrásegítés, a földhő mind kihasználható lehetőség, és megoldható megújuló energia segítségével.
Van egyáltalán ekkora kapacitás a megújuló energia termelésben?
Erre a legjobb példa Svédország. Európában náluk a legmagasabb a megújuló energia aránya. Mi lenne, ha a hozzájuk képest többszörös napenergia potenciállal rendelkező európai országok is elkezdenék kihasználni ezt a gyakorlatilag korlátlan energiaforrást?
Egyre több ország működne tisztán megújuló energia használatával. Ez már valóság, amit Costa Rica be is bizonyított. Ők már évek óta megújuló energiával működtetik az országot. Európa megújuló energia alapon is működhetne, csak követni kellene a létező példákat.
2019 – Boldog Új Évet Kívánunk!
Karácsony 2018
Minden kedves érdeklődőnknek és ügyfelünknek Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!Legyen 5% a napelem áfa!
Greenpeace: Legyen 5% a napelem áfa!
A Greenpeace kidolgozott a Magyar kormány számára egy energetikai javaslatcsomagot, melynek része az 5% napelem áfa. A javaslat kiinduló pontja a Párizsi megállapodás, (ezt Magyarország Európában elsőként ratifikálta,) mely szerint a cél az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület friss jelentése szerint viszont a kibocsájtás csökkentést a korábbi terveknél nagyobb mértékben kell végrehajtanunk. Véleményük szerint 2040-re az Uniónak teljesen fel kellene számolni a szén felhasználását.
A növekvő arányú megújuló energiára való átállás viszont nem megterhelő, hanem Burgenland példája szerint a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatású.
A Greenpeace javaslat pontjai:
- Magyarország célja 2030-ra legyen minimum 35%-os megújuló energia felhasználás.
- Minimum 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés 2030-ig. 0 kibocsájtás 2050-ig.
- A magyarországi szénszektornak juttatott állami támogatások leépítése, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek.
- A lakosság és közösségek aktív energiatermelővé válásának (pl. háztartási méretű napelem rendszerek) támogatása. Költségarányos díjtételek megszabása, ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés.
- Csökkentsék a napelem áfa mértékét 27%-ról 5%-ra.
- Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj mértékét legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat.
- Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energia korszerűsítési beruházásait.
- Töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. (A szélenergia betiltása évente 25 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.)
- Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban.
- A kormány dolgozzon ki programot és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
- A biomassza felhasználásában szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan.
- A kormány állítsa le a gazdaságtalan, veszélyes és nagy tehetetlenségű atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.
Részletes javaslatok és indoklás:
Hazánk adottságai nagyon jók a megújuló energia termeléshez és a mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb.
Legyen széles körű szakmai vita és szükséges a társadalom bevonása a Nemzeti Energia- és Klímaterv készítésébe.
A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség.
A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata:
2015 óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat (elhíresült nevén napelem adót) kellett fizetni. A termékdíj a nyugat-európai átlag hatszorosa volt és 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették. Ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.
A napelem rendszereket 27 százalékos áfa terheli. Ez a magas napelem áfa erősen hátráltatja a napelemek terjedését.
2017 március végétől újabb díj került bevezetésre (hálózati teljesítménydíj), mely jelenleg 0 Ft, de nem tudni mikor milyen mértékben tervezik emelni és ez elbizonytalanítja a piacot.
Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell. A lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.
Szélenergia
Magyarországon az új szélerőművek telepítése adminisztratív intézkedések miatt lehetetlen. (Gyakorlatilag betiltották a szélenergiát.) Ugyan Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve előirányoz 420 MW új szélenergia beruházást, de ez így nem valósulhat meg.
Energiahatékonyság
A lakosság energiahatékonysági, korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. A magyarországi épületek komplex felújításával 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni és így csökkenteni a lakosság energiaszámláját.
Ehhez javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében az adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).
A következmények:
- 400 000 új munkahely jönne létre
- Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne
- Számottevőbben csökkenne az EU végső energia felhasználása
12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra (70 milliárd euró megtakarítást jelentene.)
A szén kivezetése
Ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül. (A megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje az elavult, lignitet égető Mátrai Erőmű.) Klíma- és egészségvédelmi okokból legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.
Biomassza
Jelenleg Magyarországon a “megújuló energia” teljesítmény 80%-a biomassza. Az ebben felhasznált tűzifa 60%-a illegális forrásból származik. A szilárd tüzelés számottevő része pedig hulladék. Ezt szabályozni kell!
Atomenergia
Az atomenergia veszélyes és klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. (Paks 2-ről az első döntés 2007-ben született, az üzembe helyezésig akár 25 is eltelik.) A Candole Partners tanulmánya szerint Paks 2 üzemeltetése évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül a magyar állampolgároknak kell megfizetniük. A megújulók, az energiahatékonyság gyorsabban és olcsóbban csökkentik a kibocsátásokat.
Forrás: Greenpeace