Nemsokára Európa megújuló energia alapú lesz.

Európa energiatermelése elért egy fordulóponthoz. Húsz éve még semmi jele nem volt annak a hatalmas váltásnak, ami a fosszilis energiaforrások végét hozza el és ezzel egy időben Európa megújuló energia zászlóshajója lesz.

A változás több paraméter eredménye. A fosszilis energiaforrások drágulása, a folyamatosan növekvő környezetszennyezés, az alternatív források gazdaságosságának drasztikus javulása mind segítette ezt a folyamatot.

Megújuló energia

Amikor Németország bejelentette nagyvonalú megújuló energia támogatási rendszerét, sokan értelmetlen pénzpazarlást, a zöld pártok megnyerésére tett gazdaságtalan lépést emlegettek. Ma pedig már Németország a legjobb példa, hogy a megújuló energia használatával milyen gazdasági hasznot lehet elérni.

Beindult egy olyan iparág, ami több ezer embert alkalmaz, országos szinten is jelentős a gazdasági hatása, Németország pedig egy újabb iparág fejlesztésében vált vezetővé. És akkor még nem is beszéltünk a környezet tisztulásáról és a járulékos pl. egészségügyi haszonról.

Atomenergia

Fukushima után Németország bejelentette, hogy felszámolja az összes atomerőművét. Helyette egyre inkább a megújuló energia és az energiatárolás került náluk előtérbe. Erre most Franciaország (Európa legjelentősebb atomerőmű hatalma) jelentette be, hogy nem csak jelentősen csökkenti atomerőműveinek számát, de jelentős megújuló energia támogatási rendszert vezet be.

Új energiastratégiájuk alapján 2029-re országos szinten kiépülne 113 GW megújuló energiára alapuló erőmű. Ebből várhatóan 44,5 GW lesz a napelem erőmű, 35,6 GW a szárazföldi szélerőmű, 26,7 GW a vízenergia, 5,4 GW a vízre telepített szélerőmű, 1,5 GW pedig az egyéb megújuló energiaforrás (pl. biomassza, földhő). Persze energiastratégia nélkül is kiépülnének ezek az erőművek, hiszen ma már az egyik legolcsóbb energiaforrás a megújuló energia, de némi segítséggel gyorsabb lesz a váltás.

A megtérülésben persze az is sokat segítene, ha a világ végre abbahagyná a fosszilis energiatermelés egyre növekvő mértékű támogatását és hagyná, hogy -a már eleve gazdaságosabb- megújuló energia természetes módon kiszorítsa a környezetszennyező fosszilis energiát.

Szén

Ma már Kínában is lakossági tiltakozást vált ki a szénerőművek szennyezése, Európában így egy ilyen erőmű építése (már lassan a fenntartása is) elképzelhetetlen. Nem valószínű, hogy bármelyik politikus vállalná a szavazók részéről jelentkező ellenérzést.

Olaj

Az emberiség már megégette magát az olajjal kapcsolatban. Az olajár robbanás olyan gazdasági krízist okozott, a szállítása és használata pedig olyan környezeti szennyezéssel jár együtt, hogy már a politikai vezetők közül is csak a legelvakultabbak ragaszkodnak a használatához.

Hiszen a legnagyobb olajkitermelők (Pl. Szaud-Arábia) váltak az egyik legnagyobb napelem erőmű telepítőkké. Nem akarják kivárni, hogy elfogyjon a lábuk alól az olaj. Ezt megelőzve állítják át energiatermelésüket erre a tiszta és végtelen energiaforrásra.

Fa

Ma még nagyon nagyvonalúan kezeli az Unió a fa felhasználását. Jelenleg kérdés és feltétel nélkül „megújuló energia” kategóriába számítják a fa égetését hiszen a fa újratermelődik. Vagy mégsem?

Mint Magyarország példája is mutatja, a fűtésre felhasznált fa túlnyomó része… mondjuk ki: lopott. Ha viszont illegális úton termelik ki az erdőből és nincs róla semmilyen nyilvántartás, akkor helyette nem is ültetnek másik fát. Ez így nem megújuló energia, és emiatt az Unió 2020-tól csak akkor fogadja el megújuló energiának a fát, ha igazoltan ültetnek helyette másikat.

Földgáz

Miközben minden évben veszélyben a gázellátás, Európában folyamatosan megy a harc Oroszország gázvezetékei miatt. Melyik országon menjen át (így melyik ország szedhessen érte transzfer díjat), melyik országot kerülje el (így megakadályozva a vezeték megcsapolását), melyik ország legyen kizárható a rendszerből orosz politikai érdekek miatt.

Közben az amerikaiak Európa nyugati felén építenek ki folyékony gáz elosztókat és vezetékeket, mert így nő a piacuk valamint elkezdhetik ők is a politikai érdekérvényesítést.

Ebbe a harcba robbant bele egy dán kutató, aki szerint 2030-ra be kellene tiltani a gázkazánokat. Brian vad Mathiesen nem egy „brit tudós”, aki hetente újabb értelmetlen kutatással és ötlettel lepi meg a világot, hanem egy olyan kutató, aki az Unió lakossági hűtési-fűtési ágazatának dekarbonizációs stratégiáján dolgozó vezető koordinátor.

Mi az ok? Természetesen a gáz égetésekor jelentkező magas szén-dioxid szennyezés. Természetesen nem kellene 2030-ban leszerelni az összes gázkazánt, csak attól a határidőtől új gázkazánt nem lehetne telepíteni.

Akkor mivel fűtsünk?

Ma már sok gazdaságos alternatíva létezik. A leggazdaságosabb a sokak számára őskövületnek számító távfűtés. Persze hátrányai vannak, hiszen a gazdaságossága a távolsággal jelentősen romlik, a mérése sok egyenlőtlenséget okoz, a használata pedig nem oldja meg az átlag Magyar otthon katasztrofális energiahatékonyságát.

Az egyre gazdaságosabb elektromos fűtés mellett a hőszivattyú, a napkollektoros fűtésrásegítés, a földhő mind kihasználható lehetőség, és megoldható megújuló energia segítségével.

Van egyáltalán ekkora kapacitás a megújuló energia termelésben?

Erre a legjobb példa Svédország. Európában náluk a legmagasabb a megújuló energia aránya. Mi lenne, ha a hozzájuk képest többszörös napenergia potenciállal rendelkező európai országok is elkezdenék kihasználni ezt a gyakorlatilag korlátlan energiaforrást?

Egyre több ország működne tisztán megújuló energia használatával. Ez már valóság, amit Costa Rica be is bizonyított. Ők már évek óta megújuló energiával működtetik az országot. Európa megújuló energia alapon is működhetne, csak követni kellene a létező példákat.