Kategória bejegyzései: Vélemény
Napelem termékdíj állásfoglalás
A napelem valóban jelentős szennyezést okozó termék?
2015 a napelemek számára elhozta a termékdíj kiterjesztését. A Földművelési Minisztérium a napelemet besorolta a „Jelentős szennyezést okozó termék” kategóriába. Ez teljes mértékben érthetetlen és erre reagálva az egyik beszállítónk hivatalos közleményt adott ki, melyet változtatás nélkül közlünk:
Stiebel Eltron Kft. Napelem termékdíj állásfoglalás a napelemek gyártásával és összetételével kapcsolatban
Budapest, 2015. január 16.
A Stiebel Eltron Kft. – a hazai napelem piac szereplőjeként – kijelenti, hogy a vállalat által Németországban gyártott, és többek között Magyarországon is forgalomba hozott napelemek megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek, nem tartalmaznak sem az egészségre, sem a környezetre ártalmas anyagokat.
A vállalat szeretné megnyugtatni ügyfeleit, potenciális vásárlóit és a magyar lakosságot, hogy a Stiebel Eltron napelemek gyártása során nem kerül felhasználásra sem nitrogén-trifluorid (NF3), sem egyéb káros anyag (kadmium, vagy gallium).
A vállalat által forgalmazott napelemek nem tartalmaznak más olyan nyersanyagot sem, mely indokolná a veszélyes hulladék besorolást.
A vállalat a napelemek élettartamával kapcsolatos tévhiteket is el kívánja oszlatni. A Stiebel Eltron napelemekre 25 évig terjedő teljesítménygarancia érvényes. A korábbi tapasztalatok és kísérletek alapján továbbá kijelenthető, hogy egy jó minőségű és kristályos szilícium alapú napelem akár 40-50 évig is üzemképes és üzembiztos marad.
Az életciklus végén az elhasználódott, elöregedett üzemképtelen napelemek értékes nyersanyagnak számítanak, amiből a napelem-ipar 30%-os energia-megtakarítással tud új modulokat előállítani. Ezért az ilyen hulladék összegyűjtése a gyártók érdeke, hiszen az alkotóelemek 95%-ban újrahasznosíthatóak.
A fotóvoltaikus technika esetleges piaci visszaszorulásának munkaerő piaci hatását sem szabad lebecsülni. Jelenleg Magyarországon három napelem gyár működik és további közel kétszáz vállalkozás él részben vagy teljesen a napelem-iparból. Ezek az emberek magas hozzáadott értékű szakmunkát végeznek. Az általuk tervezett, gyártott, kivitelezett, megépített, karbantartott napelemes kiserőművek több ezer család életét segítik, több száz intézmény (iskolák, óvodák) áramszámláját csökkentik.
A jelenlegi kiépített kapacitás évente 18 ezer tonna széndioxid kibocsájtást spórol meg.
További információ:
Győző Miklós
miklos.gyozo@stiebel-eltron.hu
tel: 06 20 938 4415
Veszélyes a napelem?
Kire veszélyes a napelem?
Pár napja nyilvános lett az az információ, mely megdöbbentette a megújuló energiával foglalkozókat. A régóta ígért és az iparág által nagyon várt megújuló energia támogatás helyett 2015-ben napelem adó (termékdíj kiterjesztést) érkezett a napelemekre. Magyarázat és indoklás persze van, de nézzük csak a tényeket.
A friss adó egyik alap indoka, hogy az Unió előírta a termékdíj bevezetését.
Azóta több interjúban célzott kérdések alapján kiderült, hogy ez nem igaz. Az Unió azt írja elő, hogy gondoskodni kell az újrahasznosításról. Erre sok megoldás létezik. (Nonprofit szervezetek, visszagyűjtési kötelezettség előírása, „betétdíj”, pénz elkülönítése a későbbi mentesítésre/feldolgozásra…)
A Magyar kormány a legegyszerűbb megoldást az új adó kivetését választotta. Ebben az esetben természetes a kérdés: Mivel a napelemek élettartama 40-50 év, ezért ugye az addig összegyűlt pénzt elkülönített számlán gyűjti az állam, hogy amikor elkezdődik a napelemek újrafeldolgozása, akkor legyen rá pénz? Ön szerint valóban ezt a pénzt így fogják gyűjtögetni?
A másik indok, hogy a napelem egy kategóriába került a szórakoztató elektronikai termékekkel. Ezek sok olyan alkatrészt tartalmazhatnak, melyek feldolgozása drága, veszélyes és nem teljes körűen megoldott. Magyarul, a napelemek adójából lesz semlegesítve a mobiltelefon, notebook, iPad, iPhone…
Ez olyan, mintha minden gördeszkára kellene autópálya matrica. Hiszen 4 kereke van, és elméletileg kimehet vele az ember az autópályára. Bár nem arra való, nincs is értelme, de megteheti.
Technikailag pedig az egész ötlet olyan, mint amikor az autók első megjelenésekor törvényt hoztak, mely szerint minden autó előtt egy embernek kell futnia lámpával, hogy mindenki el tudjon menni a „gépszörnyeteg” elől. Ezzel éppen az autózás lényegét tették lehetetlenné.
Most hasonló hatalmi fellépés zajlik a megújuló energia legtisztább felhasználását lehetővé tevő napelemek ellen. Persze semmi értelme, de mire majd rendeződik a helyzet, még nagyobb hátrányban leszünk a környezet megóvása és a zöld energiatermelés területén.
Nézzük meg a napelem adó kategóriába sorolását: Mi az, hogy „Jelentős szennyezést okozó termék” a napelem?
Mi veszélyes a napelemben?
Mivel én a Műszaki Egyetemen az elektronikai alkatrészek tervezését és gyártását tanultam, így van rálátásom a témára.
A napelemek fő összetevői csökkenő arányban: üveg, alumínium, műanyag, szilícium, réz, műanyagfólia, ón.
- Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.
- Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható.
- Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.
- Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok. Mi a homokban a veszélyes?
- Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.
- Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.
- Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen.
A napelem adó mértéke
A többször példaként felhozott akkumulátorok csak fele akkora termékdíjat kaptak, mint a napelem, pedig azokban agresszív savak, a környezet mérgező ólom és egyéb nehezen semlegesíthető anyagok vannak. Miért? A hivatalos válaszok szerint azért, mert a teljes életciklust kell nézni.
Egyre inkább az az érzésem, hogy akik ezeket a törvényeket hozzák, soha nem láttak napelemet, de még csak nem is kíváncsiak arra, hogy mit akarnak így tönkretenni. A válasz ugyanis értelmetlen. Jelenleg nem létezik olyan energiatermelési módszer, mely környezetbarátságban felvehetné a versenyt a napelemmel. Teljes működése alatt nincs szennyezés, zaj, kopás, környezeti kár, élővilág veszélyeztetése, karbantartási igény 40-50 évig. Jelenleg nincs olyan energiatermelési mód a világon, ami ennyi ideig termeli az energiát ilyen zöld módon, és ami élete végén sem okoz semmi gondot az emberiségnek.
És lesz vele, ha működése végén hulladékká válik? Szét kell csavarozni a keretet, ekkor elemeire esik szét a napelem panel. Mit kezdjünk a darabjaival? Sorban állnak majd érte a napelem gyártó cégek, hiszen minden összetevő annyira tiszta és drága anyagból áll, hogy könnyebb és olcsóbb felhasználni az alapanyagokat, mint újra előállítani őket. Ezeket az összetevőket újrafeldolgozva egy új napelem panel előállítása 30%-al lesz olcsóbb!
No ez az a napelem, ami Magyarországon „Jelentős szennyezést okozó termék” és büntetőadót érdemel.
Kellemes 2014-es Karácsonyi Ünnepeket
Minden kedves érdeklődőnknek, jelenlegi és jövőbeli ügyfelünknek kívánunk Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!Napelem vagy paks?
Napelem vagy Paks: eltérő megoldások ugyanarra a problémára.
Ismét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. (Pl. Paks vagy napelem.) Persze ilyenkor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.
Az első ilyen pont a hosszú távú kiszámíthatóság. Mint az elmúlt kb. 5 milliárd év bizonyítja, a nap elég rendszeresen felkel, és ellátja energiával a földet. A fosszilis (és atom) energia sajnos korlátozott ideig áll rendelkezésünkre. Alapanyagai fogynak, és fogyásukkal folyamatosan drágulnak. A nap mindig ingyen fog sütni, az urán árát 20-30 évre előre viszont senki sem tudja megmondani.
A következő fontos pont a fenntarthatóság. A nap eddigi működése során semmilyen káros anyagot nem termelt, mely akár rövid akár hosszú távon problémát okozna. Az atomerőművekről ez biztosan nem mondható el, hiszen minden erőmű folyamatosan termeli a veszélyes atomhulladékot. Ezek nem semlegesíthetők, így a folyamatos és biztonságos elhelyezésük hatalmas összegeket emészt fel.
A biztonság sajnos már jól ismert probléma az atomerőművek esetében. Senki sem szeretné Csernobil és Fukushima után a következő balesetet, de a balesetek ettől még előfordulhatnak. A napelemben viszont nincs semmi, ami robbanhat vagy környezeti, emberi kárt okozhat.
Nézzük a költségeket.
Nézzük a bekerülési és fenntartási költségeket. Pár napja voltam egy konferencián, ahol energetikai szakemberek és egyetemi tanárok bemutatták számításaikat a várható valós költségekre. Ez alapján Paks 2 előreláthatólag 5500 ezer milliárd Ft lesz. Feltéve, hogy menet közben minden rendben lesz, bár ilyen tökéletes működést a Magyar építőipar még nem mutatott. Gondoljunk csak a 4-es metróra, mely az eredetileg tervezett bekerülési költség (120 milliárd) majdnem négyszereséért (452 milliárd) készült el 11 év csúszással.
Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks 2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó megújuló energiás akkumulátor rendszerek épülnek. Viszont még így is csak Paks 2 árának kevesebb, mint felét költöttük el!
A napelem energiájának tárolása nem extrém ötlet, és nem véletlen az sem, hogy a világ egyik leggazdagabb emberi Warren Buffet is napelemekbe és napelemes akkumulátor fejlesztésbe fekteti pénzét. Korunk technikai zsenije, Elon Musk pedig most építi a világ legnagyobb akkumulátorgyárát, ahol a saját autói (Tesla) és napelemei (Solarcity) számára gyártanak és fejlesztenek akkumulátorokat. Németországban erre a tárolási rendszerre már bevált napelemes banki finanszírozási rendszer működik.
Meddig tart Paks?
Érdekes kérdés lehet a működési idő is. Paks eredetileg tervezett működési ideje 30 év volt. Ez az első blokk esetében már lejárt, így alapos vizsgálatok után meghosszabbították. A napelemek esetében a hivatalos gyári garanciák 25-30 évesek. Természetesen nem ennyi idő után mennek tönkre, hanem ha ezen idő alatt bármi történik a gyár kérdés nélkül cseréli a hibás elemet. A valós működési idő ennek az értéknek minimum kétszerese, tehát 50-60 év.
Mennyi munkát és odafigyelést igényelnek eközben ezek a rendszerek? Paks folyamatos és magas szintű ellenőrzést, üzemanyag utánpótlást (urán), hűtést… igényel. A napelem semmit. (Na jó… a közöttük növő füvet időnként érdemes nyírni. A napelem ugyanis öntisztuló.)
Persze automatikus a kérdés… a napelem nem ad 24 órában áramot, az atomerőmű igen. Jó kérdés, hogy mikor is kell az emberiségnek az energia? Főleg nappal és főleg nyáron. Mikor termel leginkább a napelem? Főleg nappal és főleg nyáron. Hajnali 2-3 körül, amikor minimális az energiaigény elég lenne a napközben termelt energia eltárolt részét használni. Mint már olvashatta, ezen dolgoznak a világ gazdagjai és technikai zsenijei. Iparági elemző cégek szerint 2-3 éven belül az akkumulátoroknál egy olyan forradalom várható, ami alapjaiban írja át az energiatárolást.
Persze ha a napelemet választanánk, nem lenne függőségünk az Orosz urántól, nem lenne sugárzásveszély, katasztrófaveszély és nem lenne szükség atomtemetőre sem, hiszen a napelem rendszer több, mint 99%-ban újrahasznosítható. Akkor mégis miért? A továbbgondolást és a következtetések levonását az olvasóra bízom.
2014 – Boldog Új Évet Kívánunk
Minden kedves ügyfelünknek és érdeklődőnknek napelemekben gazdag, Boldog Új Évet Kívánunk!Kellemes 2013-as Karácsonyi Ünnepeket
Szlovákiában valakinek elgurult a gyógyszere…
Napelem különadó a zöld áramra?
Sok minden jutott eszembe, amikor először hallottam, hogy a napelem rendszerek segítségével termelt áramra napelem különadó bevezetésére készül Szlovákia.
Ez az extra adó ráadásul nem egy egyszeri teher lenne, hanem egy állandó, az adórendszer szerves részét képező adó. Ennek az elektromos áram alap árába visszaforgatásával akarják csökkenteni az áram árát.
Értelmezzük csak egy kicsit ezt a hírt. Akkor szoktak bevezetni egy konkrét területre egy különadót, ha ott monopolhelyzet, kivételesen jó profit vagy kiemelt környezeti kockázat van. No ebből a napelemek esetében egyik sem igaz. Akkor mi lehet az oka, amiért a napelemeket valaki büntetni akarja?
Ha a pénz útját nézzük, még érdekesebb a helyzet. Az így nyert extra pénzt az elektromos áram csökkentésére akarják felhasználni. Vagyis a napelemek segítségével termelt áram különadója segíti a többi termelési mód (szén, gáz, atom…) gazdaságosabbá tételét, sarkítva a helyzetet, a fennmaradását.
Na most komolyan: a napelem különadó fogja finanszírozni a gáz és szénerőművek fennmaradását? Ezt ki találhatta ki?
Ne felejtsük el, hogy csak Európában évente 22300 halálesetet okoz a szénerőművek légszennyezése. Ezt 300 szénerőmű produkálja, ezt tervezik most újabb 70-el bővíteni. A Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában már így is többen halnak meg a szénerőművek légszennyezése miatt, mint közlekedési balesetben. Ez a szám fog még jelentősen emelkedni.
Erre a rendszerre ugyan már van egy precedens, Csehországban egy alapjaiban elrontott támogatási rendszer után vezettek be egy 26%-os extra adót a napenergiából előállított elektromos áramra. Csakhogy ott egy extra magas támogatás volt előtte, mely segítette a napelem rendszerek telepítését. A napelemes termelők pedig már a nemzetközi döntőbíróságnál járnak az adó megszüntetése ügyében.
Van máshol napelem különadó?
Érdekes módon az USA ezzel pont ellentétes irányba megy, ott a szén felhasználását adóztatják meg környezetvédelmi okok miatt, és az így kapott pénzt fordítják a napelemek támogatására.
Egy teszt kérdéssorozat:
- Ön szerint melyik energiatermelési módszer mutat a jövőbe?
- Melyik segít megállítani a globális felmelegedést?
- Melyik segít megóvni a környezetet, hogy gyermekeink egészségesebb világban éljenek?
A szén, a gáz vagy a napelem? A választ sehova nem szükséges beküldeni. Majd meglátjuk… Remélem.
„Szerencsére” Magyarországon egy ilyen extra napelem különadó nem várható, mert eddig magánemberek és cégek részére gyakorlatilag nem volt támogatás, így olyan kevés napelem rendszer került telepítésre, hogy egy ilyen adónak több lenne a költsége, mint a bevétele.
British Petrol: a megújuló energia nő
A British Petrol energetikai jelentése.
A BP (British Petrol) szakemberei rendszeres elemzéseket tesznek közzé, melyekben nem csak az olajipar, de a teljes energetika jövőjét próbálják elemezni. A következő 20 évre szóló elemzés hatalmas meglepetéseket nem tartogat, de kimond pár, jelenleg még nem egyértelmű információt.
Eszerint nem várható energiahiány a világban, hatékonyabb lesz az energiafelhasználás, Kína szerepe és felhasználása nő. 2030-ra a világban felhasznált energia több, mint negyedét Kína fogja felhasználni. A legnagyobb növekedés a fejlődő országoknál várható, az USA és az európai unió energiafelhasználása pedig tetőződik, majd elkezd csökkenni.
Az energiafelhasználásban a legnagyobb kereslet növekedés az elektromos áram iránt várható. A megújuló energia szektorban lesz a legnagyobb arányú a bővülés, itt 3,5-szeres növekedés várható. Ez a növekedés azonban sajnos nem tudja elnyomni a felhasznált szén/olaj/gáz által kibocsájtott szén-dioxid mennyiséget, így a klímaváltozási célok teljesülésére nincs esély.