Címke archivum: Magyarország

Magyarország és a napelemek.

Magyarország napelem hírei, információi és újdonságai.

Egyre több napelem rendszer jelenik meg a családi házak, önkormányzati épületek és cégek épületein, mert a megtérülés jelentős javult. Ma már a napelem használata nem zöld bohóckodás, hanem gazdaságos energiatermelés.

Legyen 5% a napelem áfa!

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Greenpeace: Legyen 5% a napelem áfa!

Greenpeace: 5% napelem áfaA Greenpeace kidolgozott a Magyar kormány számára egy energetikai javaslatcsomagot, melynek része az 5% napelem áfa. A javaslat kiinduló pontja a Párizsi megállapodás, (ezt Magyarország Európában elsőként ratifikálta,) mely szerint a cél az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület friss jelentése szerint viszont a kibocsájtás csökkentést a korábbi terveknél nagyobb mértékben kell végrehajtanunk. Véleményük szerint 2040-re az Uniónak teljesen fel kellene számolni a szén felhasználását.

A növekvő arányú megújuló energiára való átállás viszont nem megterhelő, hanem Burgenland példája szerint a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatású.

A Greenpeace javaslat pontjai:

  • Magyarország célja 2030-ra legyen minimum 35%-os megújuló energia felhasználás.
  • Minimum 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés 2030-ig. 0 kibocsájtás 2050-ig.
  • A magyarországi szénszektornak juttatott állami támogatások leépítése, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek.
  • A lakosság és közösségek aktív energiatermelővé válásának (pl. háztartási méretű napelem rendszerek) támogatása. Költségarányos díjtételek megszabása, ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés.
  • Csökkentsék a napelem áfa mértékét 27%-ról 5%-ra.
  • Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj mértékét legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat.
  • Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energia korszerűsítési beruházásait.
  • Töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. (A szélenergia betiltása évente 25 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.)
  • Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban.
  • A kormány dolgozzon ki programot és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
  • A biomassza felhasználásában szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan.
  • A kormány állítsa le a gazdaságtalan, veszélyes és nagy tehetetlenségű atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.

Részletes javaslatok és indoklás:

Hazánk adottságai nagyon jók a megújuló energia termeléshez és a mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb.

Legyen széles körű szakmai vita és szükséges a társadalom bevonása a Nemzeti Energia- és Klímaterv készítésébe.

A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség.

A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata:

2015 óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat (elhíresült nevén napelem adót) kellett fizetni. A termékdíj a nyugat-európai átlag hatszorosa volt és 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették. Ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.

A napelem rendszereket 27 százalékos áfa terheli. Ez a magas napelem áfa erősen hátráltatja a napelemek terjedését.

2017 március végétől újabb díj került bevezetésre (hálózati teljesítménydíj), mely jelenleg 0 Ft, de nem tudni mikor milyen mértékben tervezik emelni és ez elbizonytalanítja a piacot.

Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell. A lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.

Szélenergia

Magyarországon az új szélerőművek telepítése adminisztratív intézkedések miatt lehetetlen. (Gyakorlatilag betiltották a szélenergiát.) Ugyan Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve előirányoz 420 MW új szélenergia beruházást, de ez így nem valósulhat meg.

Energiahatékonyság

A lakosság energiahatékonysági, korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. A magyarországi épületek komplex felújításával 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni és így csökkenteni a lakosság energiaszámláját.

Ehhez javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében az adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).

A következmények:

  • 400 000 új munkahely jönne létre
  • Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne
  • Számottevőbben csökkenne az EU végső energia felhasználása
    12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra (70 milliárd euró megtakarítást jelentene.)

A szén kivezetése

Ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül. (A megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje az elavult, lignitet égető Mátrai Erőmű.) Klíma- és egészségvédelmi okokból legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.

Biomassza

Jelenleg Magyarországon a “megújuló energia” teljesítmény 80%-a biomassza. Az ebben felhasznált tűzifa 60%-a illegális forrásból származik. A szilárd tüzelés számottevő része pedig hulladék. Ezt szabályozni kell!

Atomenergia

Az atomenergia veszélyes és klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. (Paks 2-ről az első döntés 2007-ben született, az üzembe helyezésig akár 25 is eltelik.) A Candole Partners tanulmánya szerint Paks 2 üzemeltetése évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül a magyar állampolgároknak kell megfizetniük. A megújulók, az energiahatékonyság gyorsabban és olcsóbban csökkentik a kibocsátásokat.

Forrás: Greenpeace

Élesedik a második napelem adó

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Mi az, hogy második napelem adó?

Második napelem adóSokan még azt sem tudják, hogy egyáltalán van a napelemeken adó. Erre most itt a második napelem adó?

Igen bár tulajdonképpen van is és nincs is.

Az első

Az első “napelem adó” néven elhíresült intézkedés a termékdíj kiterjesztés volt. A hivatalos nyilatkozatok azzal indokolták a kiemelt mértékű termékdíj bevezetését, hogy a napelem kiemelten környezetszennyező. A szakma és a szakemberek ellenkezése, a gyártók nyilatkozatai végül elérték, hogy az extrém magas díjat felére csökkentették.

A második

Ekkor jött a második napelem adó, melynek hivatalos neve “elosztói teljesítménydíj”.

A háztartási méretű napelemes rendszerek túlnyomó része az elektromos hálózatba tölti vissza a megtermelt energiát. Jelenleg ezek a rendszerek ingyen használják a hálózatot. Ennek az ingyenes használatnak lesz vége Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint.

Ez még érthető is lenne, de az indoklás már kevésbé.

Kaderják Péter szerint a napelem rendszerek költségcsökkenése miatt támogatáscsökkentést kell végrehajtani. Csakhogy ezzel a kijelentéssel több probléma is van. A lakossági napelem telepítéseknél nincs támogatás. Nem alacsony szintű, hanem nincs.

Korábban erre a célra lehetett használni a lakáskassza (támogatással növelt) megtakarítását, de ezt a piacot az állam kivégezte.

Ami még elérhető a lakosság számára, az az MFB 0%-os energetikai hitele. Ez viszont nem támogatás, csak hitel. 0,9%-os MNB alapkamat mellett a 0% nem számít valós támogatásnak. (Ennél a megtakarításnál több elmegy energetikai felmérésre, pályázatírói díjra, értékbecslésre és egyéb kiegészítő költségekre.)

Kaderják Péter szerint a korábbi támogatási rendszer, a KÁT (kötelező átvételi tarifa) túlzott finanszírozást adott. Ez a támogatás viszont kizárólag nagy méretű napelem erőművekre vonatkozik, tehát ezt “leverni” a lakossági napelemeken elég érthetetlen.

Az “elosztói teljesítménydíj”-at 2017 márciusában vezették be, de akkor még 0 Ft volt az adó mértéke. Mivel ez a támogatás túlzásnak bizonyult, így ezt Kaderják szerint meg kell szüntetni.

A következmény

Mi lesz az eredmény? A napelemekkel szemben álló egyéb energiatermelés és felhasználás kerül jobban előtérbe. Használjunk tehát elektromos fűtés helyett ismét fa (vagy szemét) tüzelést, esetleg terjedjen tovább az orosz függőség a földgázzal?

A hivatalos válasz: A naperőművi kapacitások kiépítése illeszkedik a következő évek energia- és klímapolitikáját meghatározó kormányzati stratégiához. Az energia biztosításában kulcsszerep juthat a napenergiának, hiszen környezetbarát, biztosítja a fogyasztók energiafüggetlenségét és a rezsiköltségek fenntarthatóságát, a szénhidrogén-szükséglet mérséklésével pedig az ellátásbiztonságot erősíti.

Ki érti ezt?

A Fundamenta vége?

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

A Fundamenta vége?

FundamentaMint már szinte mindenki hallotta, a kormány 36 óra alatt gyakorlatilag beszántotta a lakástakarékokat. Azzal, hogy megszüntették az állami támogatást, gyakorlatilag az értelme szűnik meg ennek a rendszernek. A Fundamenta mellett így az OTP, Erste, Aegon is kapott egy mélyütést.

Mit keres ez a hír egy napelemekkel foglalkozó cég oldalán? Sajnos a bankok mellett a kis cégek is érzik ennek a változásnak a következményeit. Az így összegyűjtött és felhalmozott pénzt ugyanis nem csak lakásvásárlásra, bővítésre és ablakcserére költötték az emberek, hanem napelem vásárlásra is. Ez a kis cégek feladata volt, melynek az adók révén -nem mellékesen- az állam is jelentős haszonélvezője volt.

Erre nagyon nagy szükség volt eddig is, hiszen az ország lakás és házállománya nagyon rossz állapotban van. A rossz állapot nem csak a fizikai állapotot, de az energetikai pazarlást is jelentette.

Ezek a több évtizeddel ezelőtti technológiával épített épületek a mai energetikai követelményeknek semmiben sem felelnek meg. A benne lakók folyamatosan “pazarolják” a pénzt a fűtésre és hűtésre. A felújítás így nem csak abban segített a lakóknak, hogy kellemesebb környezetben élhessenek, de a korábban eltékozolt pénzüket folyamatosan megtakaríthatták. Vagyis az eddig létező állami segítség egy életre szóló életminőség javítást indíthatott el.

No ez szűnt meg ezzel a törvénymódosítással.

Annak fényében, hogy Magyarországon nincs lakossági energetikai pályázat, még fájdalmasabb ez a lépés.

A lakosság részéről jelentkező igény viszont fennmarad, emiatt már elindult az ötletelés, hogy mi legyen helyette. Felmerült már a CSOK kiterjesztése is, de annyira sok kiegészítő feltétel van, mely jelentősen beszűkíti az igénylők körét.

Az egyetlen megmaradó lehetőség az MFB 0%-os fejlesztési hitel, ami viszont “hitel”. Emiatt már eleve sok ember nem kéri, hiszen a legutóbbi nagy válságban sokan megégették magukat, sokan pedig enélkül is félnek tőle.

Ezzel tehát egy olyan lehetőség szűnt meg, mely segített volna kicsit javítani az ország energetikai állapotán. Hiszen ma már Észak-Korea is előttünk van a napelem elterjedtségben.

TOP pályázat keret emelés

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

TOP pályázat keret emelése napelemre.

TOP pályázat ÖnkormányzatoknakZala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyékben keretemelés miatt elérhető a TOP pályázat, melynek kódja 3.2.1.

Ez a pályázat önkormányzati épületek, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok épületeinek energiahatékonyságának javítását, a széndioxid-kibocsátás csökkentését segíti.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

Megvalósításra rendelkezésre álló időtartam a támogatási szerződés hatályba lépését követően legfeljebb 36 hónap.

Támogatható tevékenységek:

  1. Épületek energiahatékonyság-központú fejlesztése, külső határoló szerkezeteik korszerűsítése által
  2. Szigetelés, korszerűsítés (beleértve a pince- és tetőfödémeket), külső nyílászárók cseréje, valamint az épületek nyári, passzív hővédelmének javítása.
  3. Fosszilis energiahordozó alapú hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje, és/vagy a kapcsolódó fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése:
    • hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje
    • szekunder oldali gépészeti elemek korszerűsítése
    • fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, cseréje
    • hőleadó berendezések korszerűsítése, cseréje
    • épületgépészeti intelligens szabályzási rendszerek kiépítése, fejlesztése
  4. Napkollektorok telepítése
  5. Napelemek és tartóelemeik beszerzése és telepítése
  6. Hőszivattyú rendszerek telepítése

Előleg: 50 vagy 100% előleg igényelhető

A pályázat részletei és a telepítendő épületek felmérése ügyében vegye fel velünk a kapcsolatot.

Mivel a pályázat rendkívül kedvező, 100% támogatottságú, emiatt érdemes minél hamarabb lépni, nehogy elfogyjon a keret.

Miért nincs lakossági energetikai pályázat

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Ezért nincs lakossági energetikai pályázat.

Lakossági energetikai pályázatKiderült, hogy a Magyar kormány kreatív módon kezelte a brüsszeli lakossági energetikai pályázat pénzét. A 90 milliárd forint eredeti célja az volt, hogy az energiapazarló régi családi házak (főleg a klasszikus Kádár-kockák) felújítását segítse.

Mivel a lakosság körében (főleg az ilyen régi házak tulajdonosainál) kevés az anyagi keret az épületek teljes körű felújítására, ezért mindenki nagy örömmel vette a 2014-ben beharangozott lakossági energetikai pályázatot.

Ez a pénz kb. 20.000 családi ház felújítására lett volna elegendő.

2015-re azonban a kormány meggondolta magát. Ők ezt a pénzt inkább az önkormányzatok felújítására szeretnék költeni. Igaz ugyan, hogy ez kevésbé hatékony, kisebb az eredményessége, de ez nem számít.

Miért nem lépett közbe Brüsszel? Az ok hihetetlenül banális. Ők nem is gondoltak arra, hogy egy ország kormánya lenyúlja a lakosság számára küldött támogatást.

Emiatt a szabályzókba nem is foglaltak bele semmilyen szankciót erre az esetre. Tehát a kormány tulajdonképpen észrevette a lehetőséget, hogy önkormányzati hivatalos kötelezettségeit következmények nélkül fedezheti lakossági pénzből.

No de mit kap helyette a lakosság? A lakossági energetikai hitel lehetőségét.

“Ajándék” pénz helyett hitel? Csoda, hogy a lakosság nem érdeklődik? A magyarországi házak pedig továbbra is energia pazarlóak és az emberek továbbra is csak várják a pályázati lehetőségeket.

Hogyan fogja ez után teljesíteni Magyarország a vállalt energetikai megtakarítási célját? Valószínűleg ugyanolyan trükkökkel, mint a megújuló energia felhasználás adataiban a fa becsült felhasználása.

Közben mit látunk a világ másik végén?

Már van olyan város, ahol csak az az épület kap használatbavételi engedélyt, melyen van napelem rendszer. Ilyen hozzáállással könnyebb teljesíteni a korábbi állami megújuló energia ígéreteket.

Újabb támadás Paks2 ellen.

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Újabb támadás a Paks2 bővítés ellen.

Luxemburg Paks2 ellenAusztria után már Luxemburg is támadja a paksi atomerőmű bővítést. Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter jelentette be, hogy támogatják Ausztriát a Paks2 elleni Európai Bírósági perben.

Véleménye szerint meg kell akadályozni az atomenergia reneszánszát és azt, hogy közpénzt lehessen fektetni nukleáris energiába.

Mint korábban írtuk, Ausztria februárban támadta meg az Európai Bíróságon azt az Európai Bizottsági döntést, mely jóváhagyta a paksi bővítés állami támogatását.

A Bizottság még 2015 novemberében vizsgálta a projekt finanszírozását, de végül egy éves vizsgálat után jóváhagyták a projekt támogatását. Most azonban ennek a támogatásnak a jogosságát és az atomenergia európai létjogosultságát kérdőjelezi meg Ausztria mellett már Luxemburg is. Az atomenergia támogatás ellen ma már többen felhozzák a lassan már sorozatos atomerőmű baleseteket is. (Windscale, Csernobil, Fukusima, Three Mile Island…)

Valószínűleg sokat rontott a paksi bővítés megítélésén az is, hogy minden hatástanulmányt, elemzést, gazdaságossági számítást és szerződést azonnal és évtizedekre titkosított a Magyar állam. Ezzel olyan támadási felületet hoztak létre, mely védhetetlenné tette a “soha meg nem térülést” és a közbeszerzések, titkos pályázatok miatti korrupciót.

Eközben a gazdaságossági és biztonsági érvek is egyre inkább az atomenergia ellen szólnak. Nem véletlen tehát, hogy Európa legnagyobb atomenergia támogatója, Franciaország is leépíti atomerőműveit.

Ők a megújuló energia támogatását valósítják meg, melyben pedig még Magyarországnak is hatalmas kihasználatlan adottságai vannak.

Új energetikai pályázat

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Újabb energetikai pályázat!

Energetikai pályázatAz energetikai pályázat lehetőségeit kertészeti üzemek, állattartó gazdaságok, élelmiszeripari- és borászati üzemek használhatják ki.

A célterület: Az energiafelhasználás csökkentése, és az erőforrás-hatékonyság javítása.

A pályázatot csak tisztán napelem rendszer telepítésére is fel lehet használni.

A pályázati keretösszeg 35 milliárd Ft.

Egyedi projekt maximum 500 millió Ft, kollektív projekt 1 milliárd Ft támogatást kaphat.

A támogatás intenzitása közép-Magyarországon 40%-ot, a többi régió 50%-ot kaphat.

Előlegként a pályázat összegének 50%-a lekérhető.

Február 19-től nyújható be a pályázat.

A megvalósítás időtartama: 24 hónap

Ha szeretne Uniós támogatással napelem rendszert, vegye fel velünk a kapcsolatot. Cégünk a pályázatírástól a tervezésen ár a teljes kivitelezésig mindent intéz az Ön cége számára.

Magyarországi Tesla autógyár?

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Magyarországra telepíti a Tesla az új autógyárát?

TeslaMiután a Tesla bejelentette, hogy keresik az európai Gigafactory helyszínét, már a következő Tesla autógyár európai helyszínét is keresik. Ez a 4-5 milliárd eurós befektetésű, több ezer embernek munkahelyet adó gyár bármelyik európai gazdaság ékköve lehetne. El is indult érte a verseny.

Természetesen a versenyben ott vannak az autóipar európai nagyágyúi, (Németország, Svédország,) és az újonnan feltörekvő játékosai (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) is.

A régi nagyok a több generációs tapasztalatukat és a kiforrott beszállítói, kiszolgálói hátteret tudják felmutatni. (Amerikában egy Német autó mind a mai napig státusszimbólum.) Az új feltörekvők pedig bemutathatják, hogy a gazdaságuk egyre nagyobb szeletét adja az új autógyártó kapacitások vonzása és országon belüli kiszolgálása.

A visegrádi négyek közül talán Csehország fonódott össze a leginkább a Német iparral. Az autóipari múltjukat és hátterüket pedig a szocialista időkből is jól ismert Skoda (ma már a VW csoport tagja) jelzi. Az országban jelentős darabszámú elektromos autótöltő állomás található, az Elon Musk által preferált megújuló energia hátteret pedig az évekkel ezelőtt robbanásszerű fejlődést hozó Feed-In-Tariff rendszerük már megteremtette.

Szlovákia és Lengyelország is egyre több autógyárat tud felmutatni, a visegrádi négyek folyamatosan egymásra licitálnak a nagy autógyártóknál.

Magyarország pedig arra tud hivatkozni, hogy lassan az ipari kibocsájtásunk harmada (29,5%-a) az autóiparból származik. A győri Audi, a kecskeméti Mercédesz, a szentgotthárdi Opel mellett az esztergomi Suzuki is jelentős mennyiségű autót gyárt, a beszállítóik elég nagy része pedig szintén Magyar. Jó pont a tárgyalásokban a zöld rendszám és a hozzá tartozó állami támogatások, valamint a meglevő 403 elektromos autótöltő.

Persze ezek a szempontok magukban nem elegendőek, a döntő szempont valószínűleg az adókedvezmények és támogatások mértéke lesz. (Elon Musk, a napenergia egyik élharcosa híres arról, hogy ki tudja harcolni a korábban tervezett maximumon túli támogatást is.)

Addig is, míg eldől a gyár helye, elsőként két szupertöltő-állomást telepítenek Magyarországra.

Üzemzavar a Paksi Atomerőműben

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Üzemzavar volt az éjszaka Pakson

Üzemzavar PaksonDecember 15-én éjszaka 1:33-kor meghibásodott a Paksi Atomerőmű 4-es blokkjának egyik generátora vagyis volt egy üzemzavar Pakson. A 8-as generátor hibája miatt egy időre a 7-es turbinát is le kellett kapcsolni. A 4-es blokk jelenleg a teljesítményének a felével üzemel.

A hivatalos közlemény szerint: “Az eseménynek nukleáris biztonságra gyakorolt hatása nincs.”

Olcsó poén lenne az atomerőmű biztonságáról értekezni vagy arról, hogy mennyivel kevesebb (konkrétan 0) mozgó alkatrész vagy hibaforrás van egy napelem erőműben. Azt azért ismét kiemelem, hogy egy generátorbeli hiba kiejtette az atomerőmű teljesítményének a negyedét. Ha több blokkot érintő vagy teljes Paksot érintő lenne a hiba, Magyarország energiaellátása is meginoghatna.

Ez a hiba éjszaka jelentkezett, amikor alacsony az energiaigény, ha a csúcsidőszakban esne ki egy vagy több blokk, a nukleáris veszély nélkül is éreznénk a hatását.

Itt térek vissza a napelem erőművekre.

Ha egy országot nagyrészt egy nagy erőmű lát el energiával, mint most Paks vagy pár évtized múlva Paks2, hanem az ország területén elszórva vannak (akár több száz) napelem erőmű + akkumulátoros energiatároló rendszerek, nagyságrenddel jobb az energiabiztonság. Az ellenérvek közül az anyagi jellegűek már most sem állnak meg a lábukon, pár év múlva pedig minden előrejelzés a fosszilis és atomerőművek gazdaságossági okokból történő jelentős háttérbe szorulását jelzik.

Talán nem véletlen az sem, hogy a Paks2-t építő Roszatom is nyit a megújuló energia irányára valamint a Csernobili Atomerőművet is napelem erőműként hasznosítaná az Ukrán állam.

Csökken a napelem termékdíj

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

2018-tól csökken a napelem termékdíj, ismertebb nevén a “napelem adó”.

napelem termékdíjPár évvel ezelőtt az iparág teljes megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy 2015-ben a napelemekre is kivetették a termékdíjat, ami akkor “napelem adó” néven terjedt el. A napelem termékdíj azt sugallja, hogy a napelem anyaga, valamelyik összetevője káros vagy veszélyes a környezetre.

A szakemberek már akkor is vitatták az adó létjogosultságát, hiszen a napelem nem tartalmaz mérgező anyagot, valamint 95-99%-ban újrafeldolgozható. Indokolhatatlan tehát a napelem termékdíj, vagyis valóban egy új adó került bevezetésre.

A hivatalos besorolás szerint a napelem “Jelentős szennyezést okozó termék” lett, de ez műszakilag sem igaz. Az összetevők (üveg, alumínium, kristályosított homok, réz, védőfólia, ezüst és némi szigetelő műanyag) egészségi kockázatot nem jelentenek és szinte mind olyan tiszta állapotú, hogy a leselejtezett napelem panelekért sorban állnak a napelem gyártók, hogy újra felhasználhassák az összetevőket.

Különösen érthetetlen volt, hogy egy előremutató, környezetvédő technológiát ilyen mértékben terhelt ez az új költség. Hiszen a valóban veszélyes és környezetszennyező ólom akkumulátorok ennek a tehernek csak a felét kapták. Az élettartamuk pedig 40-50 év, emiatt az újrahasznosítás olyan távoli feladat, hogy a most erre beszedett pénz addigra már régen elszivárgott a költségvetésből.

A mostani módosítással a 114 Ft/kg-ról 57 Ft/kg-ra csökkentett adó egy átlag napelem panel (20 kg) esetén 1140 Ft-al csökkenti a panelek árát. Ezzel egy átlag napelem rendszer ára 15-20 ezer forinttal csökken, ezzel is kicsit javítva a megtérülést.

Lenne azért ennél komolyabb segítség is, hiszen egy ugyanekkora rendszernél jelenleg a világ legmagasabb áfáját fizetjük, ami 150-200 ezer forint, tehát a termékdíjnak a tízszerese. Lenne tehát még lehetőség a napelem elterjedés segítésére. És akkor még nem is a valós támogatást jelentő Feed-In-Tariff rendszert, a megújuló energia alapú energiatermelés pénzügyi támogatását igényelné a szakma, csak a terhek csökkentését. Hiszen léteznek olyan országok, ahol a megújuló energia 0% áfás, mert a céljuk az energiatermelés környezeti terhelésének a csökkentése.