Magyarországon tiltott a szélenergia.
Az egyik legtisztább és leggazdaságosabb energiaforrás a szélenergia. Magyarországon viszont nem kívánatos. Sajnos ez nem vicc. Szeptember 15-én és 16-án jelent meg a Magyar közlönyben egy rendeletmódosítás mellyel Magyarországon betiltják az új szélerőművek telepítését.
A pontos megfogalmazás persze nem ez, mert Uniós szinten nem lehetne megvédeni ezt az álláspontot. Az Unióban ugyanis gőzerővel folynak a szélerőmű telepítések Németország, Dánia, Skócia partjainál.
A Magyar megoldás a következő: “Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Vagyis a települések 12 kilométeres körzetében tilos az új szélerőművek telepítése.
Az energiaklub felkereste az ELTE TTK Földrajztudományi Központjának egy munkatársát, aki egy geoinformatikai szoftver segítségével elkészítette azt a térképet, melyen pirossal jelzi a tiltott és fehérrel az engedélyezett területeket. A látvány egyértelmű, Magyarország teljes területén betiltották a szélerőművek telepítését.
Egy tiltás nem tiltás
Ha ez nem lenne elegendő, akkor még tartalék szabályok is vannak a törvényben: “A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométeren, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül” is tiltott a szélerőmű telepítés. Valamint az egész ország területére igaz, hogy ha “csökkenti a honvédelmi és katonai képességet” akkor azonnal elutasítják a telepítési engedélyt.
Ha pedig a szélerőművel termőföldön szeretné telepíteni valaki, akkor egy olyan, legalább 3 éve jogerőre emelkedett nyilatkozatot kell csatolni a kérelemhez, melyben az ingatlanügyi hatóság a művelés alól kivonást engedélyezi. Tehát már több mint 3 éve kivonták, megkapta az engedélyt és most kéri a kérelmet…
Ha ez még mindig nem lenne elegendő, akkor még egy tartalék korlát: Csak már elavult technológiájú, maximum 2 MW teljesítményű és maximum 100 magasságba telepíthető szélerőmű. A szélről pedig elég közismert, hogy minél magasabban mérjük, annál erősebben fúj.
Összefoglalva: Tilos a szélerőművek telepítése, a modern, nagy teljesítményűeké még inkább tilos, ami gazdaságosan működne, az pedig már nagyon tilos. Bár a honvédség úgysem engedélyezné.
Miután több éve nem adtak ki engedélyt új szélerőművekre, a befektetők már nagyon igényelték a kormányzati lépést. Most megkapták.
A napelem adó után sikerült a szélenergia szabályozására még a vártnál is szigorúbb szabályt hozni.
Már csak azt nem értem, minek ez a sok apró lépés. Egyszerűbb lenne úgy kompletten betiltani a megújuló energiát.
Forrás: https://www.energiaklub.hu/blog/szabad-csak-nem-lehet
Korábbi hírünkben megírtuk, hogy az IKEA 
Egy gyulai cég bemutatta, hogy milyen módon lehet a többieknél olcsóbbá tenni a napelem paneleket. Áfa nélkül kell megvenni külföldön, behozni az országba és elfelejteni bevallani. Ezzel a megoldással az áfa értékével gazdaságosabb lett az olcsó napelem, tehát a többi cég elől el lehet vinni minden munkát.
Az Otthon Melege Pályázat legutóbbi módosítása miatt 
Bár kicsi mértékű a növekedés, de a napenergia egyre nagyobb arányt képvisel Magyarország energiatermelésében. Az arány javulását most egy új napenergia erőmű is segíti, mely Pécsen készült el és várhatóan március első felében kezd el üzemszerűen termelni.
A kérdés azért jogos, mert a 2014 nyarán kiírt KEOP pályázatokat most visszamenőleg módosították. Az önkormányzatok úgy nyertek, hogy a kiírt, megnyert, közbeszerzésen elnyert, szerződésben rögzített feltételek most visszamenőleg módosultak. Visszamenőleges pályázat módosítás megkötött szerződésekre? Úgy látszik ez is belefér.
Március 5-től az új napelem rendszerekben kötelező összetevő lesz egy táv és kézi működtetésű egyenáramú tűzvédelmi kapcsoló. Ezt az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat teszi kötelezővé.
Ismét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. (Pl. Paks vagy napelem.) Persze ilyenkor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.
Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks 2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó 
Tíz hónappal az NFÜ megújuló energia pályázatának lezárása után módosítottak a pályázati feltételeken. Napelem farmokra nem adnak pályázati támogatást, így ebben a ciklusban már nem épülhetnek értékesítési célú napelem erőművek! Az oka pedig sajnos mostanában jellemző Magyarországra: A pályázó cégek közül több NFÜ közeli cég volt, így erősen korrupciógyanús volt az egész pályázat.