A tanyák energiaellátása napelemmel gazdaságosabb
Van egy ötletünk a kormány számára. Mivel kósza hírek szerint tanyavillamosítási tervet indítanak, így felvetünk egy olcsóbb és hatékonyabb alternatívát. Ez a napelem és a sziget üzem párosítása.
A jelenlegi elképzelések szerint a kormány a jelenlegi elosztócégekkel fizettetné ki a rendszer kiépítését és az esetleg már meglevő szigetüzemű rendszerek hálózatba bekötését és működtetését. Az EON/ELMŰ/DÉMÁSZ számára ez valószínűleg nem kellemes ötlet, mert a jelenlegi rezsicsökkentett helyzetben ez hatalmas extra kiadásokat testálna rájuk.
Egy még be nem kötött tanya hálózatba kötése minimum 1 millió Ft-ot igényelne, a fenntartása pedig a kábel hossza miatt nagy vezetékadót is jelentene a szolgáltatóknak. Vagyis a kiépítés soha nem térülne meg, a fenntartása pedig nagyon drága lenne.
A gazdaságos megoldást a szigetüzemű napelem rendszerek jelenthetik. Ezeket praktikus okokból az önkormányzatoknak kellene finanszírozni, hiszen az állam és nem az elektromos szolgáltató feladata ezen emberek segítése. A sziget üzem azt jelentené, hogy nincs szükség hálózatra, a tanyán lakóknak mégis van áram.
Mivel a kb. 300.000 tanyán élő ember nagy része idős, így valószínűsíthető, hogy az így kitelepített rendszerek egy része pár éven belül gazdátlanná, a tanya pedig lakatlanná válik. Ha pedig a tanya lebontásra kerül, a költségek jelentősen eltérnek a két megvalósítás esetében.
A kiépített elektromos hálózatot visszabontani ismét sokba kerül, a napelem rendszer szinte teljes mértékben újrahasznosítható. Egy napelem rendszer legnagyobb része a panelek és a tartószerkezet. Ezeket ilyenkor az önkormányzat valamelyik épületére (óvoda, iskola, könyvtár, öregek otthona, önkormányzat…) érdemes felszerelni, immár hálózatba kapcsolt, költségcsökkentő megoldásként. Ott a napelem tesztek szerint még évtizedekig termeli tovább az áramot.
Ezáltal az önkormányzat rövid távon teljesíti a tőle elvártakat, hosszú távon pedig költséghatékonyan működik. Az emberek pedig már így is a megújuló energiát szeretnének.
A Panasonic dorogi napelem gyár fennállásának végéhez ért, szeptemberben leáll, és a most ott dolgozó 500 fő elveszti munkáját.
Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss adatai szerint 11,8 MWp teljesítményű az elektromos hálózatra kötött napelemes rendszerek 2012 végén élő összesített kapacitása.
Kizöldül a királyréti kisvasút, és nem csak azért, mert itt a tavasz. Május 4-én elindul ugyanis a Királyrét-Kismaros vonalon egy olyan motorkocsi, melyen 
Sok vita és megbeszélés után az NFÜ weboldalán megjelent egy állásfoglalás, mely szerint nem építési engedélyköteles a háztartási méretű napelemes rendszer. Az állásfoglalás szerint ennek az az oka, hogy nem építési hatósághoz, hanem a kereskedelmi engedélyezési hivatalhoz tartozik. Vagyis az elektromos szolgáltatónál továbbra is kell engedély, de építési engedély nem szükséges a telepítéshez.
Két Európai Uniós pályázat támogatásának köszönhetően Szolnokon az AC-DC Logisztikai Parkban egy már meglevő csarnok átépítésével új napelemgyár épült Magyarországon. Már 
2013-ban lép életbe a módosított Országos Építési Szabályzat, melyet a szakemberek kifejezetten szigorúnak értékelnek.
Magyarország ellen várhatóan egy újabb Uniós kötelességszegési eljárás indul. Ennek az lesz az oka, hogy annak ellenére, hogy Magyarország egy igen visszafogott vállalást tett a 
Mindenki használ energiát, minden országban eltérnek az energiaárak, de érdekes dolgok derülnek ki, ha összehasonlítjuk őket. Vajon ott a legdrágább az energia ahol az emberek a legtöbbet keresik?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által csütörtökön egy konferenciát tartottak „Újratervezés” címmel. Ezen a konferencián hangzott el Mellár Tamás közgazdász professzor, a Századvég gazdaságkutató korábbi gazdasági igazgatójának kijelentése.