Kizöldül a királyréti kisvasút, és nem csak azért, mert itt a tavasz. Május 4-én elindul ugyanis a Királyrét-Kismaros vonalon egy olyan motorkocsi, melyen napelem található, ezért ez már napelemes vasút.
A Vili névre hallgató motorkocsit magyar mérnökök fejlesztették ki és a nagyközönség számára az első hivatalos bemutatkozása a Királyréti Erdei Vasút Kisvasúti Napján lesz.
Sok vita és megbeszélés után az NFÜ weboldalán megjelent egy állásfoglalás, mely szerint nem építési engedélyköteles a háztartási méretű napelemes rendszer. Az állásfoglalás szerint ennek az az oka, hogy nem építési hatósághoz, hanem a kereskedelmi engedélyezési hivatalhoz tartozik. Vagyis az elektromos szolgáltatónál továbbra is kell engedély, de építési engedély nem szükséges a telepítéshez.
Ezzel a napelemek telepítése egy akadályozó és telepítéseket lassító bürokratikus lépés nélkül mehet tovább.
Ha már ezt a lépést sikerült elkerülni, jó lenne folytatni a sort, hiszen még így is elég hosszadalmas és bürokratikus a folyamat. (Pl. Az elektromos szolgáltató 30 napos válaszadási határidejét is jó lenne valamivel rövidebbre venni.)
Két Európai Uniós pályázat támogatásának köszönhetően Szolnokon az AC-DC Logisztikai Parkban egy már meglevő csarnok átépítésével új napelemgyár épült Magyarországon. Már korábban is volt kísérlet Magyar napelemgyár építésére, de a sikeres kísérletek száma sajnos alacsony.
A napelemgyártó gépsor és a logisztikai háttér is ebben a csarnokban kerül létesítésre.
Az ASOLAR gyár a magyarországi adó és járulékterhek mellett próbál versenyezni a kínai és egyéb távol-keleti gyártókkal, ami szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Mindenesetre sok sikert kívánunk nekik.
2013-ban lép életbe a módosított Országos Építési Szabályzat, melyet a szakemberek kifejezetten szigorúnak értékelnek.
Az egyik fontos változás, hogy kiemelt szerepet kap az energiamegtakarítás, energia visszanyerés és a megújuló energia. Ez részben megjelenik az előírt anyagok kiválasztásában, a hőcserélő alkalmazásában és a hatékony üzemeltetésben.
A megújuló energia felhasználási lehetőségét pedig a tervezéskor minden esetben vizsgálni kell! Ez a kötelező előírás természetesen még nem jelenti a megújuló energia mindenhova történő automatikus felszerelését. Azonban egyértelmű jelzés, hogy az építészek kötelezően kell, hogy jelezzék a megrendelők felé a használatát.
A napelem, napkollektor, földhő… alkalmazása így már a tervezéskor felmerül, nem az első rezsiszámlák érkezésekor bukkan fel az igény a megújuló energia iránt.
Ezzel a lépéssel a megrendelők alacsonyabb rezsit, az ország alacsonyabb szintű energiafüggőséget, az ezzel foglalkozó emberek és cégek pedig megbízatást és munkahelyeket nyernek.
Magyarország ellen várhatóan egy újabb Uniós kötelességszegési eljárás indul. Ennek az lesz az oka, hogy annak ellenére, hogy Magyarország egy igen visszafogott vállalást tett a megújuló energia felhasználási részarányra 2020-ra, még ezt sem fogjuk teljesíteni.
Az a bizonyos 14,65%, amit vállaltunk, részben amiatt nem teljesül, mert az állam csak és kizárólag a szigetelés + nyílászárócsere + napkollektor háromszögben támogatja a cégeket és magánembereket. A szigetelés és a nyílászáró pedig nem megújuló energia. Ezen belül is rendkívül bürokratikus és sok korláttal szűkített azok köre, akik ezt igénybe vehetik.
A sok korlátnak köszönhető az a jelenség is, hogy a legutóbbi napkollektoros pályázatot háromszor hosszabbították meg. Azonban még így is csak a pénz harmadára adtak be pályázatot.
Előírás és vállalás tehát lenne, a magas energiaárak miatt igény is lenne. A rendszer bonyolultsága miatt viszont nincs valós szerepe ezeknek a pályázatoknak.
Egy másik ok, hogy napelemekre 2011-ben az a bizonyos 1 napos pályázat volt csak (természetesen szigeteléssel és nyílászáró cserével együtt). Idén úgy néz ki, hogy nem is lesz, szélenergiára pedig 2006 óta nincs felhasználható kvóta.
Magyaroknak tehát nincs támogatás (ezzel szinte egyedülállóak vagyunk az EU-n belül), a külföldiek pedig ilyen kiszámíthatatlan energiapolitika mellett nem fognak ebbe pénzt fektetni.
Jelenleg csak remélhetjük, hogy nem az lesz a végeredmény, hogy a ki nem osztott pénz többszörösét kell befizetnünk büntetésként az EU kasszájába.
Mindenki használ energiát, minden országban eltérnek az energiaárak, de érdekes dolgok derülnek ki, ha összehasonlítjuk őket. Vajon ott a legdrágább az energia ahol az emberek a legtöbbet keresik?
A vásárlóerőt (relatív árakat) is figyelembe vevő felmérés szerint az Unión belül a magyarországi áram ára a ciprusi árak után a második legmagasabb.
Ugyanezen felmérés szerint a gáz ára a bolgár árak után szintén a második helyet foglalja el.
Összességében ha mindkét ezüstérmes helyet figyelembe vesszük, egyértelműen látható, hogy Magyarországon a legdrágább a háztartási energia. Ennek fényében érthető, hogy egyre inkább nő az igény az alternatív energiaellátásra, az önellátásra. Erre pedig a legjobb megoldás a saját napelem rendszer. (Ez persze cégek számára is igaz.)
(Napi Gazdaság)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által csütörtökön egy konferenciát tartottak “Újratervezés” címmel. Ezen a konferencián hangzott el Mellár Tamás közgazdász professzor, a Századvég gazdaságkutató korábbi gazdasági igazgatójának kijelentése.
Véleménye szerint gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ennek a fordulatnak az egyik eleme lenne a megújuló energiát (napelem, napkollektor) előállító ágazatok fejlesztése.
Ez különösen annak fényében kiemelhető hír, mert éppen ezen a héten hangzott el, hogy ismét későbbre tolódik a METÁR rendszer magyarországi bevezetése.
A megújuló energia előállító ágazatok több területen is hasznot hozhatnának az országnak. Részben sok munkahelyet teremtene, részben az ország energiaellátását javítaná, energiafüggetlenségünket segítené és az ország levegőszennyezését csökkentené.
A jelenlegi napelemes visszatáplálási rendszer (KÁT) cseréje az új, METÁR rendszerre már régen meg kellett volna, hogy történjen. Európa szinte minden országában létezik ez a bizonyos zöld energiatermelést segítő rendszer, kivéve Magyarországot.
A rendszer lényege arról szól, hogy el kell venni a támogatás egy részét a gázt (vagy szenet) égető erőművektől, és odaadni azoknak, akik környezetszennyezés nélkül termelik meg az elektromos áramot.
Az első határidő 2011 január 1 volt, ez csúszott először 2012 január 1-re, onnan 2012 nyarára, a mostani határidő pedig 2013 január 1. Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára legutóbbi nyilatkozata szerint.
Ennek következtében 2012-ben 10-11 GWh-val kevesebb zöld áramot termel Magyarország viszont 9500 tonnával több szén-dioxidot bocsájt ki. (A MANAP információi szerint.) Emiatt kb. 500 munkahely nem jön létre, és 7-8 milliárd Ft forgalom esik ki a szektor cégeitől.
Ez különösen amiatt fájdalmas, mert 2011-ben gyakorlatilag 0 volt a támogatás a napelemes rendszerek telepítésére, az új tervek szerint pedig a lakossági és kisvállalkozási méretű rendszerek a jövőben teljesen kimaradnak a támogatásokból.
Az egyesület neve: Magyar Megújuló Energia Platform.
Tagjai:
A platform elnökévé Glattfelder Bélát választották az alakuló ülésen.
Az egyesület célja, hogy segítse hazánkban a megújuló energia terjedését. Ennek szerves részeként kapcsolatokat építenek ki a jogszabályok előkészítésében részt vevőkkel, a minisztériumokkal, kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.
Későbbiekben a kormány terveiben szereplő, még létrehozásra váró Megújuló Energia Tanács szakmai oldalát is adhatja a Platform. A lehetséges kereteken belül a klímavédelemmel, energiatakarékossággal, energiahatékonysággal és a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos magyar és európai jogalkotásnak, jogszabályok létrehozásának, pályázatok előkészítésének, kiírásának és kiértékelésének támogatása is célja az egyesületnek.
A Magyar Megújuló Energia Platform közleményében felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energia terjedéséhez az államnak nagyobb szerepet kellene vállalni és jó példával elöl kellene járni. Ennek a szerepvállalásnak és támogatásnak egyik legfontosabb eleme a már régóta várt villamos energia (pl. napelem) kötelező átvételéről szóló szabályozás (METÁR) megalkotása.
Mint korábbi híreinkben is jeleztük, a gazdasági válságból való kilábalás, fejlődés és munkahelyteremtés egyik segítője lehet a megújuló energia szélesebb körű használata. A megújuló energia szélesebb körű elterjedésével ezen kívül a jelenlegi nagy arányú energiafüggőségünk is csökkenthető lenne.
Elindult az újszilvási napelem erőmű. Magyarország legnagyobb napelem parkja most még próbaüzemben működik, 400 kW névleges csúcsteljesítménnyel. Egy hónapos próbaüzem után kötik véglegesen az energiahálózatra.
A rendszer egy technikailag ritkán látható, napkövető mechanizmussal működik. Ennek lényege, hogy a panelek forgatható szerkezetekre kerülnek rögzítésre, melyet egy érzékelőkkel és elektromos motorokkal felszerelt rendszer folyamatosan a nap felé forgat.
A rendszer összköltsége 618 millió Ft volt, ebből uniós támogatásként (KEOP) 432 milló Ft-ot nyertek, 185 millió Ft-ot saját erőből kellett hozzátenniük. Ezt végül hitelfelvétellel oldották meg.
A tervek szerint a napelem park a község közintézményeinek és közvilágításának a teljes energiaigényét megtermeli. Számításaik szerint a rendszer megtérülési ideje kb. 10 év lesz.
A rendszer telepítésével ez a 2800 fős település úttörő szerepet vállalt fel és példát mutat a környezetbarát megújuló energia előállításával.