Címke archivum: Napelem adó

Napelem adó

A Napelem adó lett a közismertebb neve a 2015-ben bevezetett napelem termékdíj kiterjesztésnek. A kivetése a szakma szerint érhetetlen és értelmetlen volt, ráadásul jelentősen rontotta a napenergia megtérülését és ezzel hátráltatta a terjedését.

Ezt az „adót” 2018-ban a felére csökkentették, de még így is magasabb, mint az Uniós átlag.

Élesedik a második napelem adó

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

Mi az, hogy második napelem adó?

Második napelem adóSokan még azt sem tudják, hogy egyáltalán van a napelemeken adó. Erre most itt a második napelem adó?

Igen bár tulajdonképpen van is és nincs is.

Az első

Az első „napelem adó” néven elhíresült intézkedés a termékdíj kiterjesztés volt. A hivatalos nyilatkozatok azzal indokolták a kiemelt mértékű termékdíj bevezetését, hogy a napelem kiemelten környezetszennyező. A szakma és a szakemberek ellenkezése, a gyártók nyilatkozatai végül elérték, hogy az extrém magas díjat felére csökkentették.

A második

Ekkor jött a második napelem adó, melynek hivatalos neve „elosztói teljesítménydíj”.

A háztartási méretű napelemes rendszerek túlnyomó része az elektromos hálózatba tölti vissza a megtermelt energiát. Jelenleg ezek a rendszerek ingyen használják a hálózatot. Ennek az ingyenes használatnak lesz vége Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint.

Ez még érthető is lenne, de az indoklás már kevésbé.

Kaderják Péter szerint a napelem rendszerek költségcsökkenése miatt támogatáscsökkentést kell végrehajtani. Csakhogy ezzel a kijelentéssel több probléma is van. A lakossági napelem telepítéseknél nincs támogatás. Nem alacsony szintű, hanem nincs.

Korábban erre a célra lehetett használni a lakáskassza (támogatással növelt) megtakarítását, de ezt a piacot az állam kivégezte.

Ami még elérhető a lakosság számára, az az MFB 0%-os energetikai hitele. Ez viszont nem támogatás, csak hitel. 0,9%-os MNB alapkamat mellett a 0% nem számít valós támogatásnak. (Ennél a megtakarításnál több elmegy energetikai felmérésre, pályázatírói díjra, értékbecslésre és egyéb kiegészítő költségekre.)

Kaderják Péter szerint a korábbi támogatási rendszer, a KÁT (kötelező átvételi tarifa) túlzott finanszírozást adott. Ez a támogatás viszont kizárólag nagy méretű napelem erőművekre vonatkozik, tehát ezt „leverni” a lakossági napelemeken elég érthetetlen.

Az „elosztói teljesítménydíj”-at 2017 márciusában vezették be, de akkor még 0 Ft volt az adó mértéke. Mivel ez a támogatás túlzásnak bizonyult, így ezt Kaderják szerint meg kell szüntetni.

A következmény

Mi lesz az eredmény? A napelemekkel szemben álló egyéb energiatermelés és felhasználás kerül jobban előtérbe. Használjunk tehát elektromos fűtés helyett ismét fa (vagy szemét) tüzelést, esetleg terjedjen tovább az orosz függőség a földgázzal?

A hivatalos válasz: A naperőművi kapacitások kiépítése illeszkedik a következő évek energia- és klímapolitikáját meghatározó kormányzati stratégiához. Az energia biztosításában kulcsszerep juthat a napenergiának, hiszen környezetbarát, biztosítja a fogyasztók energiafüggetlenségét és a rezsiköltségek fenntarthatóságát, a szénhidrogén-szükséglet mérséklésével pedig az ellátásbiztonságot erősíti.

Ki érti ezt?

Mutasd meg másoknak is...

Csökken a napelem termékdíj

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

2018-tól csökken a napelem termékdíj, ismertebb nevén a „napelem adó”.

napelem termékdíjPár évvel ezelőtt az iparág teljes megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy 2015-ben a napelemekre is kivetették a termékdíjat, ami akkor „napelem adó” néven terjedt el. A napelem termékdíj azt sugallja, hogy a napelem anyaga, valamelyik összetevője káros vagy veszélyes a környezetre.

A szakemberek már akkor is vitatták az adó létjogosultságát, hiszen a napelem nem tartalmaz mérgező anyagot, valamint 95-99%-ban újrafeldolgozható. Indokolhatatlan tehát a napelem termékdíj, vagyis valóban egy új adó került bevezetésre.

A hivatalos besorolás szerint a napelem “Jelentős szennyezést okozó termék” lett, de ez műszakilag sem igaz. Az összetevők (üveg, alumínium, kristályosított homok, réz, védőfólia, ezüst és némi szigetelő műanyag) egészségi kockázatot nem jelentenek. Szinte mind olyan tiszta állapotú, hogy a leselejtezett napelem panelekért sorban állnak a napelem gyártók, hogy újra felhasználhassák az összetevőket.

Különösen érthetetlen volt, hogy egy előremutató, környezetvédő technológiát ilyen mértékben terhelt ez az új költség. Hiszen a valóban veszélyes és környezetszennyező ólom akkumulátorok ennek a tehernek csak a felét kapták. Az élettartamuk pedig 40-50 év, emiatt az újrahasznosítás olyan távoli feladat, hogy a most erre beszedett pénz addigra már régen elszivárgott a költségvetésből.

A mostani módosítással a 114 Ft/kg-ról 57 Ft/kg-ra csökkentett adó egy átlag napelem panel (20 kg) esetén 1140 Ft-al csökkenti a panelek árát. Ezzel egy átlag napelem rendszer ára 15-20 ezer forinttal csökken, ezzel is kicsit javítva a megtérülést.

Lenne azért ennél komolyabb segítség is, hiszen egy ugyanekkora rendszernél jelenleg a világ legmagasabb áfáját fizetjük, ami 150-200 ezer forint, tehát a termékdíjnak a tízszerese. Lenne tehát még lehetőség a napelem elterjedés segítésére. És akkor még nem is a valós támogatást jelentő Feed-In-Tariff rendszert, a megújuló energia alapú energiatermelés pénzügyi támogatását igényelné a szakma, csak a terhek csökkentését. Hiszen léteznek olyan országok, ahol a megújuló energia 0% áfás, mert a céljuk az energiatermelés környezeti terhelésének a csökkentése.

Mutasd meg másoknak is...