A Napelemes energiatermelés az Antarktisz területén.
Már az Antarktisz területén is gazdaságos a napelem rendszer telepítése?
Szinte mindenki fejében a napsütéssel és a meleggel kapcsolódik össze a napelem használata. Akkor meg mit keres egy napelem rendszer a föld egyik leghidegebb pontján, az Antarktiszon?
Termeli az energiát.
1990-ben az Antarktiszon felépült a Troll nevű Norvég kutatóállomás. Itt 8-40 kutató él és dolgozik. Eddig az állomás energiaellátását kizárólag dízel generátorokkal oldották meg, ami eddig a föld egyik utolsó tiszta pontját szennyezte.
2016-ban úgy döntöttek, hogy napelem rendszert telepítenek az állomásra. A környezet komoly kihívást állított a telepítők elé, mert ott előfordul 280 km/h sebességű szél is, az átlaghőmérséklet -25 fok, és nem ritka a -60 fokos hőmérséklet sem. Azt korábban is tudtuk, hogy Skandináviában szeretik a napenergiát, hiszen a Svéd kormány még adókedvezménnyel is támogatja a napelem telepítést.
A 7,3 kWp teljesítményű rendszer LG Neon 320W-os napelemekből áll és az energiát 2 db Fronius Symo 3.7-3-M inverter dolgozza fel. Az éves várható energiatermelés 7000 kWh.
A déli sarkon a nap folyamatosan fenn van az égen decembertől márciusig, és ebben az időszakban a kutatóállomás már nem függ a dízelgenerátoroktól.
A napelemek már korábban is bizonyítottak a szigetüzemű energiaellátásban, most viszont a világ egyik legzordabb helyén bizonyították működőképességüket.
Pár napja nyilvános lett az az információ, mely megdöbbentette a megújuló energiával foglalkozókat. A régóta ígért és az iparág által nagyon várt megújuló energia támogatás helyett 2015-ben napelem adó (termékdíj kiterjesztést) érkezett a napelemekre. Magyarázat és indoklás persze van, de nézzük csak a tényeket.
A vasúti közlekedést alapjaiban forradalmasítja az amerikai milliárdos új ötlete. A Hyperloop valóban szupervonat, mert a sebessége 1300 km/óra lesz, így lényegesen gyorsabb, mint a jelenlegi csúcstartó vonatok.
Sok vita, elemzés, kutatás és statisztika elkészítése után végre megvan a válasz arra, hogy miért gazdaságosabb ma még a napelemek használatánál a hagyományos energiahordozók (szén, gáz, olaj…) használata. Azért, mert a fosszilis támogatások olyan magasak! Nem rontottam el, valóban a környezetszennyező energiahordozók kapják a támogatást és nem a tiszta, környezetbarát energiaforrások.
Jelenleg a fosszilis támogatások közvetlenül kimutatható támogatási aránya kb. hatszor magasabb, mint a megújuló energiaforrásoké. És még ezek után mondják azt a hagyományos energiahordozókat pártolók, hogy a napelemek gazdaságtalanok és nem kellene életben tartani őket!
A Panasonic dorogi napelem gyár fennállásának végéhez ért, szeptemberben leáll, és a most ott dolgozó 500 fő elveszti munkáját.
A Soitec sikeres napelemes laboratóriumi kísérletet folytatott a Fraunhofer ISE Kalibrációs Laboratóriumban, ahol 43,6%-os hatékonyságot értek el napelem cellájukkal. Ez a hihetetlen teljesítmény még csak egy közbelső lépés az 50%-os hatékonyság felé. A napelem cella kifejlesztésében együttműködtek a Németországi Freiburgban található napenergia rendszerekkel foglalkozó Fraunhofer Intézettel, és a Berlinben levő Anyag- és Energiakutató Helmholtz-Centrummal.
Az internet óriása bejelentette, hogy 94 millió dollárt fektet be napelemes megújuló energia projektekbe Sacramento közelében. Ezzel a földet védő, energiatermelő Google napelem befektetések összege eléri a 915 millió dollárt.
Észrevétele szerint a napelem csak annyira hatékony, amennyi fényt tud begyűjteni. A napelemet érő fény mennyiségének fizikai méretkorlátai vannak. A kérdés az, hogy a napelemre eső fény milyen hullámhosszú tartományát hasznosítjuk? Jelenleg sajnos csak egy kis szeletét. Ez azonnal adja a lehetőséget. A fény ugyanis nem olyan mint a lézer, ahol szinte minden energia egy adott hullámhosszban jelenik meg, hanem az ultraibolyától a közeli infravörösig nagyon széles ez a tartomány.
A napelem és napkollektor is a napenergiát hasznosítja, de eléggé eltérő technológiával működnek. Mi lenne, ha nem külön-külön kerülnének fel a tetőre, hanem egyben.