Az Orosz atomenergia óriás, a Roszatom a szélenergia felé nyit.

Sok energetikai szakember hördülhet fel a hír hallatán, mely szerint a Roszatom, Oroszország atomenergetikai óriása szélerőmű parkok építésébe kezd.

Nemrégiben a Roszatom egyik cégének az OTÉK-nak a VetroOGK leányvállalata elnyert egy szerződést 610 MW szélenergia kapacitás telepítésre egy ​​2018-2020 közötti időszakra vonatkozó államilag támogatott tiszta energia termelés növelésre.

„Elhatároztuk, hogy az idei évtől kezdődő néhány évben Oroszországban felfejlesztjük a szélenergia üzletet a későbbi nemzetközi piacra lépés reményében,” nyilatkozta Vladislav Bochkov, a Roszatom International Network Hírközlési alelnöke, a SeeNews Renewables-nek.

A cég azt tervezi, hogy 2018-ra telepít 150 MW-ot, 2019-ben 200 MW-ot és 2020-ban további 260 MW-ot. A becslések szerint a teljes beruházás 83 milliárd RUB (1,3 milliárd USD / 1,2 milliárd euró). A szélerőműveket Adigeföld köztársaságban a Krasznodari, Rosztovi, és Sztavropoli régióban valamint egyéb helyszíneken építik fel.

„Az általunk elnyert 610 MW az országban 2024-re várhatóan telepítendő új szélenergia-kapacitás 17%-a” tette hozzá Mr. Bochkov.

Oroszország célkitűzése, hogy 2020-ig az ország teljes energiatermelésének a 4%-a megújuló energia legyen. (Egy korábbi hírben ez az érték még 2,5% volt.)

Bochkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2015. évi párizsi Klíma Egyezmény aláírójaként megcélozta, hogy 2030-ig csökkentse a szén-dioxid-kibocsátási lábnyomát egészen 70%-ig, „ezért az elhatározás, hogy folytassuk a szélenergia-termelést.”

Elmondása szerint a megújuló energiaforrások és különösen a szélenergia-termelés az atomenergiával egyenlően fontos, mivel a tiszta energia egyensúlya a cég egyik alapelve. „Mivel a Roszatomot szénmentes energiacégnek tartjuk, a szélenergia projekteket ígéretes portfolió bővítésnek látjuk.” mondta Bochkov.

Azért, hogy új energetikai üzleti tevékenységet tudjanak megcélozni, 2013-ban megalapították az AO OTÉK-ot, hogy nem nukleáris energia projekteket tudjanak fejleszteni Oroszországban.

Szélenergia üzlet Oroszországban

2016 elején egy szélenergia pályázatra egyetlen ajánlattevő jelentkezett, a finn Fortum, amely bezsebelte a rendelkezésre álló 35 MW-ot. Az Orosz média szerint a szélenergiára az ajánlattevők alacsony száma akkoriban annak volt köszönhető, hogy 2017-től 70%-os helyi gyártmány volt a követelmény. A legtöbb víz- és szélenergia cég túl magasnak találta a határt.

Mostanáig a Roszatom nem vett részt a tiszta energia bővítési pályázatokban a helyi tartalom követelménye miatt. Annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak az államilag támogatott tiszta áram beszerzési tarifáit, az ajánlattevőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy helyben képesek előállítani a szükséges felszereléseket.

Az Orosz média szerint az akadály leküzdése érdekében a Roszatom keres egy üzleti partner, aki helyben képes szélerőmű berendezések összeszerelésére. Egy másik orosz energetikai holding, a Rosnano egyik cége a Prepreg-SKM merült fel mint az egyik lehetséges vállalkozó.

A SeeNews Megújulók-nak válaszolva Bochkov nem említette a helyi tartalom követelményt, mint egy múltbeli akadályt. Azt mondta, hogy a megújuló energia fejlesztése világszerte és Oroszországban is elérte azt a „szintet”, ahol elkezd hatással lenni a nagy energia konszernek -mint például a Roszatom- üzleti modelljére.

„A világon az elkövetkező 15 évben több mint 1000 GW szélenergia kapacitást terveznek hasznosítani. Ugyanúgy látjuk a szélenergia üzletet ahogy látjuk a nukleáris energia üzletet” hangsúlyozta. A Roszatom azon döntése, hogy befektet az orosz szélenergia szektorba, követi az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy javítsa az országban a tiszta energia befektetési környezetét, húzta alá Bochkov.

„A kormány sokat tett a fejlesztés érdekében. Pontosabban, a megújulók engedélyeztetésének új módosításait, figyelembe véve az árfolyam-ingadozásokat és a helyi gyártmányok követelményének részletesebb jogszabályokba foglalását,” mondta a Roszatom képviselője.

Reméli, hogy a Roszatom szélenergia felé tett lépése motiválni fog más orosz energiapiaci szereplőket, hogy kövessék a Roszatom nyomdokait.

„Nem tervezzük, hogy megállunk ott, ahol most vagyunk. A jövőben minden bizonnyal részt fogunk venni hasonló új projektekben remélhetőleg más piaci szereplőkkel,” jegyezte meg Bochkov.

És mi a helyzet Magyarországon?

Ez a hír azért is érdekes számunkra, mert Magyarország pont az ellenkező irányba megy. Miután Paks2 felépítésére megszületett a döntés, gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát.

Mivel Magyarország is vállalt az EU felé egy elérendő minimális megújuló energia szintet így a tiltással nem csak az ország zöldítése, de az energetikai vállalásunk is megkérdőjeleződött.