Újabb napelem telepítés szigorítás

Eddig sem volt könnyű a napelem telepítő cégeknek, de a helyzet úgy tűnik, mindig lehet rosszabb. Most a törvényhozók egy újabb szigorítás sorozattal tennék még nehezebbé a munkánkat. Ez a napelem telepítés szigorítás a napelem panelek és az inverter elhelyezésére hoz új és helyenként a telepítést műszakilag ellehetetlenítő szabályokat.

Kezdjük azzal, ami érthető: A műemléki védettségű épületeken kizárólag az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el napelem. Egy több száz éves kastélyon vagy parasztházon valóban oda nem illő egy modern napelem mező. (Bár ez a tiltás korábban is létezett.)

Ami műszakilag indokolható: A tetőn a tetőfelületről nem lóghat ki a napelem panel. Ahol erős szelek fújnak, akár a tetőszerkezet is sérülhet, ha jelentős mértékben kilógva telepíti valaki a napelem panelt. Egy korrekt napelemes cég erre korábban is figyelt. Ez a most megjelent tervezet kizárólag a tető síkjában engedi a telepítést, szabályos geometriájú rendben. A szabályos geometriájú rend viszont nem egyértelmű. Sok esetben a tető adottságai és tetőtárgyak miatt vegyesen állva és fektetve kell a paneleket elhelyezni. Az elhelyezés módja már probléma? Vagy mégsem, mivel az élek egymással így is párhuzamosak lesznek?

Erkély napelem tiltás

Ami sok érdeklődő számára problémát okoz, az az erkély napelemek teljes körű tiltása. A tervezet szerint januártól se önálló tartószerkezeten, de az erkély szerkezetébe építve se telepíthetők erkély napelemek. Korábbi cikkünkben már írtuk, hogy a Németországban hatalmas sikert arató erkély napelem Magyarországon miért problémás műszakilag és jogilag. A mostani tervezet már jogszabályban megfogalmazva tiltja be ezeket. Mivel már Magyarországon is forgalmazták ezeket a rendszereket, nagy kérdés, hogy mi lesz a már felszerelt erkély napelemekkel. Ráadásul nem csak családi házak erkélyeire szereltek már napelem paneleket, hiszen a győri kórház energiaellátását is így felszerelt panelek segítik. Vajon azokat le kell majd bontani?

Napelem és inverter elhelyezés

Ami a telepítő cégek számára leginkább problémás az a napelem telepítés szigorítás két következő pontja:

1. Lapos tetőn a tető síkjától eltérő hajlásszögű tartószerkezeten csak az ingatlanhoz kapcsolódó közterületről nem láthatóan helyezhető el napelem.
   A lapos tetős telepítés Magyarországon nem vízszintes panel elhelyezéssel történik, így minden ilyen telepítés eltér a tető síkjától. Tehát a szabály minden lapos tetős telepítésre vonatkozik. A tartószerkezetek persze minden gyártónál mások, de olyan épületeknél, ahol nincs vagy alacsony az attika fal, ez a tervezet lehetetlenné teszi a napelem telepítést. Pedig a tető felett 10-15 cm-re kilógó panelt talán csak utca másik oldaláról lehet látni.
2. A napelem invertere épületen belül vagy a telken belül közterületről nem látható helyen helyezhető el.
   Egy sarkon található épület esetén az épület minden oldalfala látható közterületről. Ha beépített és lakott a tetőtér, nincs garázs, pince vagy szabadon használható háztartási helység, hova lehet tenni az invertert? Sehova, és így erre a házra nem telepíthető napelem?
   Az elhelyezés szigorítása miatt ahol még lenne jó hely az inverternek, ott is hosszabb, problémásabb, nagyobb veszteséget hozó kábelezésre lesz szükség.

Ma már tele van az épületek fala nagyméretű külső elektromos rendszerekkel, pl. hőszivattyú, légkondicionáló rendszer, megfigyelő kamerák, villanyóra, reflektorok… Ezek mellett egy kis méretű (ma már modern külső kialakítású) inverter fel sem tűnik.

Ráadásul az inverterek mindegyike fel van készítve külső telepítésre. Jogilag miért tiltanánk ki őket a kültérről?

Első információk a bruttó elszámolás számairól.

Miután kiderült, hogy a korábbi lakossági telepítéseknél végül mégsem szűnik meg az éves szaldó elszámolás, sokan várták a 2024 január 1-től aktuális bruttó elszámolás alap adatait.

Sok olyan ügyfél van, akinél már több, mint 10 éve megtörtént a napelem telepítés. Náluk és a friss igénybejelentéseknél a hivatalos (de közlönyben még meg nem jelent) álláspont jelenleg a következő:

December 31-ig maradnak az éves szaldó elszámolásban, amiben jelenleg is vannak. Január 1-től átkerülnek a bruttó elszámolásba, melybe a 2023 szeptember 7 után engedélyt kért telepítések is kerülnek. A kormányszóvivő mondata nem volt egyértelmű, ezért két forgatókönyv is elképzelhető.

A támogató megoldás

Eszerint a változat szerint az elektromos szolgáltató valószínűleg 13 Ft körüli áron veszi majd át az 1 kWh energiát. Ez jelentősen jobb érték, mint a mostani, ahol a hálózatba betáplált energiáért csak 5 Ft kWh összeget fizet a szolgáltató.

Ez a viszonyítási összeg a Paksi atomerőműben termelt 1 kWh energia ára. Jelenleg Magyarországon ez a legolcsóbb energiatermelés. Tehát már kormányzati szinten is látható, hogy versenyképesnek tartják az atomerőmű áraival a napelemes energiatermelést. (Legalábbis gazdaságosságban.)

Ha a jelenlegi állapot marad

Korábban, 2022 június 30-ig már volt 13 Ft a napelem rendszerek által a hálózatba táplált energia díja, azonban ezt két lépésben először 6, majd 5 Ft-ra csökkentették. Ez az összeg már irreálisan alacsony volt, így az Uniós elvárásoknak, (lakossági napelemes energiatermelés támogatása,) már semmilyen módon nem felelt meg. Ha marad továbbra is az 5 Ft a feltöltött energia ára, az semmiképpen nem nevezhető támogatásnak, de legalább fizetnek érte valamit.

A kiszivárgott hírek szerint még az az ötlet is felmerült, hogy a szolgáltató 0 Ft-ért venné át a termelt energiát. Reméljük, ezt nem gondolták komolyan, hiszen ez végeredményben még rosszabb is lenne, mint a most megszüntetett visszatáplálás tiltás. Hiszen mi különbség van abban, hogy nem tölthetünk energiát a hálózatban, (ami így gyakorlatilag elveszik,) vagy ha tölthetünk ugyan, de nem kapunk érte semmit?

A szolgáltatóváltás újabb rossz hír a napelem használóknak

Sok százezren kapnak mostanában mail-t az ELMŰ-ÉMÁSZ energiaszolgáltatótól. A levél „végelszámolásról” szól, és ez már eleve nem hangzik túl jól. A többi része a levélnek szerencsére elmagyarázza a lényeget: Kötelező szolgáltatóváltás lesz.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ lakossági ügyfeleit 2021. szeptember 1-től az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. veszi át. Emiatt az ELMŰ-ÉMÁSZ az ügyfeleknek augusztus végén végszámlát készít. Így náluk végetér a szolgáltatás és szeptembertől az új szolgáltató folytatja tovább zökkenőmentesen. Az elszámoláshoz be kell diktálni a villanyóra állását, hogy pénzügyileg is tiszta legyen az elválás.

Akkor meg mi a baj?

Aki magán ügyfélként használja az áramot és más kapcsolata nincs a szolgáltatóval, annak ez csak némi plusz macera. Aki viszont magánemberként napelem rendszert használ, annak nagyon komoly pénzügyi veszteséget is jelenthet ez a váltás. Annál van gond, akinek tavasszal, például április elején volt az éves szaldóhoz a óraállás leolvasása.

Az ok a napelem energiatermelésének éves hullámzásából és szaldó elszámolás működéséből adódik. A napenergia nyáron erősebb, akkor többet termel a rendszer, télen alacsonyabb a termelés, akkor a nyári termelés ellentételezéseként használják az energiát. Ezt a rendszert rontja el ez a szolgáltatóváltás.

A jelentős nyári plusz termelést most töredék áron, 13 Ft/kWh-al kifizeti a régi szolgáltató, az új szolgáltatótól pedig majd 38 Ft/kWh áron vásárolhatják „vissza” télen az energiát.

Egy nagyobb rendszernél, például akinek elektromos fűtése is van (nem is említve a nagyon környezetvédő elektromos autó használókat) ez a veszteség több százezer forint is lehet.

A váltás tehát pont a szaldó elszámolás lényegét teszi tönkre.

Természetesen törvényileg és jogilag minden tiszta, minden a legnagyobb rendben van, de az a több ezer ember, akik több millió forintot kifizettek egy napelem rendszer telepítésére, most átverve érzik magukat.

A veszteség mellé még az külön bosszúságot jelent, hogy az óraállás gyakorlatilag bejelenthetetlen. A telefonon órákon át sem lehet senkit elérni, az internetes rendszer nem működik. Bár ez csak bosszantó, de legalább pénzbe nem kerül.