Paks leállása és az alternatívák
Paks leállása megmutatja miért van szükség a nap-, szél- és energiatároló rendszerek együttes fejlesztésére.
A nyári időszakban időről időre előfordul, hogy a paksi atomerőmű egyes blokkjai karbantartás vagy műszaki okok miatt átmenetileg leállnak. A jelenlegi vízhiány miatti leállás most még váratlan és extrém eset, de a felmelegedés miatt sajnos a jövőben többször is előfordulhat.
Ilyenkor Magyarország villamosenergia-rendszere jelentős kihívással szembesül: a kieső termelést más erőművekkel vagy importból kell pótolni.
Érdekes módon a nyári napsütéses időszakban a naperőművek éppen akkor termelnek a legnagyobb teljesítménnyel, amikor a villamosenergia-igény is magas a légkondicionálók használata miatt. Az elmúlt években kiépített több ezer megawattnyi napelemes kapacitás ilyenkor komoly segítséget jelent a hazai villamosenergia-rendszer számára.
A napelemek most bizonyítanak
A napenergia egyik legnagyobb előnye, hogy a nyári hónapokban, napközben rendkívül nagy mennyiségű villamos energiát képes előállítani. Egy paksi blokk kiesése természetesen önmagában nem pótolható kizárólag napelemekkel, azonban a teljes hazai napelemes park jelentősen csökkenti az importszükségletet.
A napelemes rendszerek ma már nem csupán háztetőkön működnek, hanem nagy ipari naperőművek is fontos szereplőivé váltak a magyar energiatermelésnek.
A szélenergia hiányzó láncszem
Az elmúlt években Magyarországon gyakorlatilag leállt az új szélerőművek építése. Pedig a szélenergia éppen akkor tudna sokat segíteni, amikor a napelemek már kevésbé termelnek. A szél gyakran este, éjszaka és télen is erősebb, amikor a napenergia már nem áll rendelkezésre. Éppen ezért a két technológia kiválóan kiegészíti egymást.
Ha a most előkészítés alatt álló szélerőmű-fejlesztések már évekkel korábban megvalósultak volna, ma jóval kiegyensúlyozottabb lehetne Magyarország villamosenergia-termelése.
A szél- és naperőművek együtt egymást kiegészítve sokkal nagyobb arányban tudnák biztosítani a hazai fogyasztást.
Az energiatárolás a harmadik pillér
A megújuló energiák valódi erejét az energiatárolás adja meg.
A korszerű akkumulátoros energiatárolók képesek eltárolni a napközben megtermelt többletenergiát, majd azt este vagy a fogyasztási csúcsidőszakokban visszatáplálni a hálózatba.
Ez jelentősen növeli a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és csökkenti a kiegyenlítő erőművek szerepét.
Az elmúlt időszakban Magyarországon is megkezdődtek nagyméretű energiatárolók telepítései, de ezek száma és kapacitása még messze elmarad attól, amire hosszabb távon az országnak szüksége lesz.
Kevesebb import, nagyobb energiabiztonság
Magyarország jelenleg jelentős mennyiségű villamos energiát importál a szomszédos országokból.
Ez különösen akkor jelent problémát, amikor egy nagy hazai erőmű teljesítménye csökken, vagy rendkívüli helyzet alakul ki.
Jelenleg ez azért okoz extra költséget, mert a paksi erőmű mellett több környező országban is leállítottak atomerőműveket.
Ha pedig csökken a kínálat, emelkednek az árak, nő a helyettesítés költsége.
Ha az elmúlt években párhuzamosan fejlődtek volna:
- a naperőművek,
- az új szélerőművek,
- a nagy kapacitású energiatárolók,
akkor ma valószínűleg kisebb lenne az ország importigénye, és a hazai villamosenergia-rendszer ellenállóbb lenne az ilyen helyzetekkel szemben.
Nem egymás helyett, hanem egymás mellett
A magyar energiarendszer jövője várhatóan nem egyetlen technológiára épül majd. Az atomerőművek továbbra is fontos szerepet tölthetnek be az alaperőművi termelésben, míg a napelemek, a szélerőművek és az energiatárolók együttesen képesek rugalmasabbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tenni az ellátást.
A globális felmelegedés miatt a jelenlegi paksi leállás egyre gyakoribb lehet, így ismét megmutatja annak jelentőségét, hogy nem szabad egy ország stabil energiaellátását egy lapra pl. atomenergiára (pl. Paks2) feltenni.
Paks leállása egy jelzés
A mostani paksi leállás jól rávilágít arra, hogy a megújuló energiaforrások már ma is jelentős segítséget nyújtanak a villamosenergia-rendszernek. Ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a szélenergia és az energiatárolás fejlesztésének felgyorsítása tovább csökkenthetné Magyarország villamosenergia-importját, és növelhetné az ország energiafüggetlenségét.
Az elmúlt években Magyarországon robbanásszerűen nőtt a napelemes kapacitás. Mára a napsütéses időszakokban gyakran több villamos energiát termelnek a hazai naperőművek, mint amennyit a rendszer éppen fel tud használni. Ugyanakkor télen, borult időben vagy az esti órákban továbbra is jelentős villamosenergia-importra szorul az ország.
A most zajló energiatárolós pályázat kapcsán többször előjöttek ezek a kérdések: Mit jelent pontosan a napelemes szaldó vagy bruttó elszámolás? Melyik éri meg nekem? Inverter akkumulátorral vagy nélküle?
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség Kapitány István felé írt nyílt levelében elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a HMKE-rendszerek (háztartási méretű kiserőművek) szabályozását újra kiszámíthatóvá és beruházásbaráttá kell tenni.
A most zajló lakossági energiatárolós pályázat kapcsán újra előjött az a kérdés, hogy
Már érkeznek az energiatároló program nyertességi értesítések.
Március 1-től megváltozott a háztartási méretű kiserőművek áram tarifája. Az áram ára 1 Ft / kWh lett. A biztonság kedvéért annyit érdemes tudni, hogy ez a „majdnem ingyen áram”, ez az ár a cégekre vonatkozik és a nem a cégek által felhasznált energia ára, hanem a hálózatba visszatáplált energia ára lett.