Mit hoz a Mikulás?
Mindenkinek napelemekben gazdag Mikulást kívánunk! Hiszen tudjuk, a Mikulás is szereti a napelemeket.
Mikulás
Az oroszok megint elzárják a gázt?
Az oroszok megint elzárják a gázt az Ukrán határon?
Már kétszer előfordult, 2006-ban és 2009-ben, hogy az oroszok elzárták a gázt az Ukrán határon. Januárban újra ez várhat ránk, mert a két fél álláspontja egyre kevésbé hangolható össze. De miért fordulhat elő, hogy újra és újra elzárják a gázt?
A Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller hétfőn egy levelet (tulajdonképpen ultimátumot) küldött az Ukrán gázvezetékeket üzemeltető cégnek. Ebben megfogalmazták hat pontból álló álláspontjukat a jövőre vonatkozóan. Ezek a pontok viszont elképesztően hátrányosak az Ukrán cég és az Ukrán állam számára:
- Hosszabbítsák meg a jelenleg érvényben levő, január elsején lejáró szerződést.
- Csak 1 évre kössenek új gázszállításra vonatkozó szerződést.
- Mondjanak le több milliárd dolláros, nemzetközi bíróságon megnyert kártérítésről.
- Vonjanak vissza egy másik, érvényben lévő, de még ki nem fizetett büntetést.
- Mondjanak le a Gazprommal szemben indítandó piaci erőfölény kivizsgálására vonatkozó vizsgálatról, mellyel az Európai Bizottsághoz fordultak.
- Ukrajna ismét vásároljon gázt az oroszoktól.
Az ukrán energetikai miniszter így reagált a levélre: “Legyünk őszinték. Az ajánlat elfogadhatatlan Ukrajna számára”
Mindkét ország sokat veszít, ha elzárják a gázt, így egyértelmű, hogy nem gazdasági érdekek mentén megy a vita. Ukrajna számára a gázszállítás biztosítja a GDP 2%-át, amiről nem mondhat le, az oroszok európai gázexportjának pedig majdnem a fele Ukrajnán keresztül történik. A jelenlegi egymásra utaltság tehát adott, de a két ország viszonya olyan rossz, hogy itt most csak a másik legyőzése számít. Az oroszok erőből “tárgyalva” teljes megadást kérnek az Ukránoktól. Számukra a politikai hatalomérvényesítés a lényeg. Az Ukránoknál pedig a háború és az elnöki alkalmasság bebizonyítása miatt nem várható az álláspont felpuhulása.
Magyarországi hatás
Mióta lehet tudni a két ország állandó konfliktusáról, Magyarország egyre nagyobb mértékű tartalékolással készül a télre. Sajnos nálunk nagyon elterjedt a gázfűtés.
A gáztározókat azóta -akár a jövő évi szállítási kvótákat előrehozva- nyáron és ősszel maximumra töltik. Ha szerencsénk van és enyhébb a tél, elegendő a készlet a teljes fűtési szezonra. Ezt felboríthatja, ha valamelyik szomszédunk a gázhiány miatt segítséget kér. 2009 januárjában így segítettünk Szerbiának, amikor az ország fogyasztásának a negyedét Magyarország biztosította.
Olyan sikeres volt ez az akció, hogy később a Szerb gázszolgáltató azt nyilatkozta, hogy Magyarországon szándékozik gázt tárolni.
Ez a gázhiány indította el később az alternatív gázszállítási útvonalak keresését. Ekkor indult az amerikai LNG karrierje horvát és lengyelországi állomásokkal, indult a Balti-tengeri és a Törökországi gázvezeték építése.
Akinek már most vannak rossz érzései a Török útvonallal kapcsolatban, már talán előre látja a jövő gázvezeték problémáját?
Lehet, hogy jobb lenne nekünk is alternatív megoldást keresnünk?
Ilyen lenne a megújuló energia használata, ahol különböző energiatárolási megoldásokkal már télre is el tudnánk tenni a nyári energiát.
2021 a fosszilis támogatás vége
2021-től nincs több fosszilis támogatás
Az Európai Beruházási Bank leépíti a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását. Vagyis, ha valaki fosszilis erőműre kér a banktól támogatást, az olyan fosszilis támogatás, melyre 2021-től már nem lehet pénzt kapni.
Az Európai Unió 2021 végéig abbahagyja az olaj-, gáz- és szénprojektek finanszírozását, ami évente 2 milliárd euró (kb. 670 milliárd Ft) beruházás csökkentést jelent.
Az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU finanszírozási részlege megtiltja a fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos legtöbb projekt finanszírozását.
A tilalom az eredeti javaslattal szemben egy évvel később lép hatályba pár EU-tagállam lobbizásának következtében.
2013 óta az EBB 13,4 milliárd euróval támogatta a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projekteket. Csak tavaly körülbelül 2 milliárd eurónyi projektet finanszírozott.
Az új elvárások értelmében az EBB-támogatást igénylő energiaprojekteknek be kell mutatniuk, hogy egy kilowattóra energiát úgy tudnak előállítani, hogy közben kevesebb mint 250 gramm széndioxidot bocsátanak ki. Ez pedig egy olyan lépés, amely kizárja a hagyományos gázt égető erőműveket.
Tiltás vagy technológiai váltás?
A gázipari projektek továbbra is lehetségesek, de a bank által “új technológiáknak” nevezett módszeren kell alapulnia. Ilyen például a szén-dioxid leválasztás és tárolás, a hő- és energiatermelés kombinálása vagy a megújuló gázok keverése a fosszilis földgázzal.
Andrew McDowell, az EBB energiáért felelős alelnöke azt mondta: “Ez egy fontos első lépés – ez nem az utolsó lépés.”
A földgáz projektek meglehetősen gyakoriak az EU-tagállamokban, mivel a szénnél és az olajnál tisztább alternatívaként tekintenek rá, miközben az országok távolodnak a fosszilis üzemanyagok felhasználásától.
A környezetvédelmi szervezetek üdvözölték az EBB határozatát, de kijelentették, hogy csalódtak az egyéves késés miatt. “Le a kalappal az Európai Beruházási Bank és azon az országok előtt, amelyek keményen küzdöttek annak érdekében, hogy ma megteremtsék a globális referenciaértéket” – mondta Sebastien Godinot, a WWF közgazdásza.
Ezzel helyükre kerülnek a megtérülési értékek is, hiszen ne felejtsük: Jelenleg azért telepítenek sok helyen fosszilis erőműveket, mert óriási pénzek mennek ezek támogatására. A gazdaságos megújuló energia léte ezért vitaforrás mind a mai napig.
Lobbizás
Az EBB döntése az után született, hogy az EU pénzügyminiszterei a múlt héten egyhangúlag támogatták a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek finanszírozásának fokozatos megszüntetését az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.
A finanszírozásról szóló döntést a múlt hónapban tervezték, de a blokkon belüli megosztottság miatt elhalasztották, mivel néhány ország a földgáz finanszírozás folytatását kívánta.
Ez arra késztette McDowell urat, hogy november 5-én levelet írjon a bank jelenlegi 28 részvényeseinek, az EU tagországainak. Ebben javasolja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hitelezésének eredetileg javasolt végét 2020 végétől 2021 végéig tolják ki. Ezért egyébként az Európai Bizottság is lobbizott.
Az EBB-nek ambiciózus céljai vannak a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatban. McDowell szerint a bank “meg akarja szabni a mércét”, hogy a bankoknak mércét adjon a Párizs éghajlati megállapodással való szinkronba kerüléshez.
A fosszilis tüzelőanyagok elleni tiltakozások az elmúlt években fokozódtak. Olyan csoportok aktivistái, mint például az Extinction Rebellion, olyan sürgős lépéseket követelnek a kormányoktól, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást és megállítják a biodiverzitás csökkenését.
Új támogatás napelemes rendszerekre
Ismét céges támogatás napelemes rendszerekre
Már megjelent és nemsokára be is adható egy 55%-os pályázati támogatás napelemes rendszerekre vállalkozások számára.
Megjelent a GINOP-4.1.4-19 Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása című pályázat. Ez a pályázat a korábbi kisebb napelem rendszerek támogatását segítő pályázat nagyobbik rendszereket segítő változata.
Segítünk Önnek is megtalálhatja azt a változatot, amire cégének szüksége van.
Pályázók köre:
Olyan mikro-, kis-, és középvállalkozások,
– amelyek rendelkeznek egy lezárt üzleti évvel
– amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma legutolsó lezárt üzleti évben min. 1 fő
Jogi forma szerint:
– SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek
– kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok:
- korlátolt felelősségű társaság
- részvénytársaság
- közkereseti társaság
- betéti társaság
- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
- egyéni cég
- egyéni vállalkozó
- nonprofit cégek
A támogatás formája, összege, mértéke:
- Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege min. 3 millió Ft – max. 100 millió Ft, ez maximum az összes elszámolható költség 55%-a lehet.
- A napelemes rendszer telepítése hálózati villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához használható
- A napelemes rendszer kizárólag a fejlesztéssel érintett épület tetőszerkezetén helyezhető el.
Olyan épületek korszerűsítése támogatható, mely:
- A támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 évből legalább 1 évben vagy fűtési szezonban rendeltetésszerű használatban álltak és az ennek igazolására szolgáló energiaszámla rendelkezésre áll.
Kizárólag a fejlesztéssel érintett épület energiaigényének minimum 15 százalékának fedezésére szolgáló rendszerek beépítése támogatható, és megfelelnek a 55/2016. (XII. 21.) NFM rendeletben foglalt előírásoknak.
Nem támogatható tevékenységek:
- Nem támogatható meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése.
- Nem nyújtható támogatás a napelemes rendszer telepítéséhez, amennyiben a napelem pala fedésű tetőszerkezeten kerülne elhelyezésre.
- Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.
- Jövedelemszerzésre irányuló napelemes rendszerek nem támogathatóak.
Mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló projektek nem támogathatók.
Nem támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek.
A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.
Benyújtás ideje: 2019. november 11 – 2020. január 15.
Ha Ön is szeretne pályázati támogatással megszabadulni cége energiaszámláitól, töltse ki adatbekérőnket.
Áramszünet megelőzés akkumulátorral
Nagy-Britannia az áramszünet megelőzés akkumulátoros útján
A RES akkumulátorai akadályozták meg a teljes elektromos áramkimaradást az Egyesült Királyságban. Augusztus 9-én egy zivatar miatt 1,5 GW-os energiatermelési kapacitás vált le a hálózatról másodpercek alatt Londonban és az Egyesült Királyság délkeleti részén. Ilyen méretnél az áramszünet megelőzés már kisebb műszaki csodával ér fel.
Az eset miatt háztartások milliói átmenetileg elektromos áram nélkül maradtak. A helyzet jóval rosszabb is lehetett volna, ha az országnak nem lenne akkumulátoros energiatároló tartaléka.
A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó társaság, a RES azt állítja, hogy katasztrófát kerültek el az Egyesült Királyságban (és nem a Brexitre gondoltak). A RES szerint a telepített akkumulátor kapacitás elengedhetetlen volt az Egyesült Királyságban a teljes áramkimaradás megakadályozására az augusztus 9-i zivatar után.
A Hertfordshire-i társaság egy 80 MW-os tároló portfóliót működtet az Egyesült Királyságban. Ez életre kel, amikor egy gáztüzelésű erőmű vagy egy tengeri szélerőmű villámcsapás vagy rossz időjárási körülmény miatt beszünteti az üzemelést.
Az incidens miatt a vonatok megálltak, a közlekedési lámpák leálltak, és áramszünet volt csaknem egymillió háztartásban és néhány kórházban. A RES szerint azonban sokkal rosszabb is lehetett volna.
Először villámcsapás után hirtelen megállt egy Little Barford-i 660 MW-os gáztüzelésű erőmű, azután a Hornsea 1 tengerparti szélerőműje offline állapotba lépett. A hálózat körülbelül egy percen belül 1,5 GW-os villamos energiát veszített el. Az akkumulátor kapacitás elméletileg megfelelő az ilyen forgatókönyvekhez, mivel a tárolt energia nagymértékben elosztható, és az ilyen eszközök gyorsan és pontosan mobilizálhatók.
Az áramszünet felkínálta a lehetőséget a RES-nek és az akkumulátoroknak, hogy megmutassák, mire képesek. Az akkumulátorkészlet másodpercek alatt reagált, hogy kompenzálja a hálózati frekvencia csökkenését. A gázerőmű délután 4:52-kor hibásodott meg, és ebből másodpercek alatt 660 MW kapacitáshiány adódott. A RES szerint a hálózati frekvencia 0.144Hz/s sebességgel esett vissza. 25 másodpercen belül az akkumulátorok beindultak és töltésüktől kisülési üzemmódra váltottak, ezzel segítve a frekvencia helyreállítását.
Kettős előny
Körülbelül 45 másodperccel a gázerőmű szünete után a Yorkshire partjainál fekvő Hornsea 1 szélerőmű meghibásodott és a rendszer összesített energiavesztesége becslések szerint 1,45 GW-ra emelkedett. Ennek következtében a frekvencia ismét csökkent. Csak 76 másodperccel azután, hogy a Little Barford gázüzem offline állapotba került, az Egyesült Királyság elosztóhálózatának 5%-a védőintézkedésként automatikusan leválasztotta a hálózat többi részét.
Két perccel az esemény után azonban a hálózati frekvencia helyreállt és délután 4:55-kor a frekvencia visszatért a törvény által előírt tartományba. A RES akkumulátorok ismét bebizonyították értéküket, amikor a hálózati frekvencia helyreállításának kísérlete a betáplálás oldalán tehetetlenséggel fejeződött be. Ez túlterhelte a hálózatot és 4:57-kor a frekvencia meghaladta a megcélzott 50 Hz-et.
Ekkor az akkumulátorok töltési módba váltottak, hogy levezessék fölösleges energiát.
Statera gázigény
A RES nem az egyetlen energiaellátó társaság, amely az energiatárolási teljesítményével segített az augusztus 9-i áramszünet következményeinek enyhítésében. A rivális Statera azonban nemcsak tárolóeszközeit vetette be, hanem az eset kapcsán felvetette sokat vitatott igényét, hogy a rugalmas gáz csúcs-erőművek kritikus fontosságúak lehetnek a megújuló energiahálózat támogatásában.
Ezt az állítást vitatták a tárolási technológiák – például a vanádium alapú akkumulátorok és a szivattyúzott vízenergia tárolók – támogatói. Állításaik szerint egy valóban szénmentes hálózatban is képesek garantálni az ellátás biztonságát.
Az már kevésbé ellentmondásos, hogy a RES szerint az akkumulátoros tárolás megakadályozta az Egyesült Királyságban az elektromos áramkimaradást.
A tárolóeszközök teljesítménye megegyezett az Ausztráliában tapasztalttal. Ott a Loy Yang A3 szénerőmű 2017. december 14-én kiesett és 560 MW-os rést hagyott az energiahálózatban. Ebben az esetben a Neoen 100 MW / 129 MWh Tesla gyártmányú, csak néhány héttel korábban üzembe helyezett akkumulátorai bizonyították értéküket. Töredék másodpercek alatt beindultak, hogy 7,3 MW energiát nyújtsanak, ami segített elkerülni az elterjedt áramkimaradásokat és visszaállította a hálózat frekvenciáját.
Az áramszünet megelőzés akkumulátorral tehát már nem csak egy elmélet, hanem több országban is bizonyított működési mód.
Megapack a Tesla új dobása.
MegaPack a Tesla új fejlesztése.
A korábbi Tesla akkumulátor rendszerek, a PowerWall és a PowerPack után megjelent a Megapack.
A korábbiak egy családi ház vagy egy kisebb régió energiaellátását biztosítják vagy stabilizálják. Amikor ennél is nagyobb feladat merült fel, akkor PowerPack rendszerek integrálásával oldották meg a feladatot. Erre példa Dél-Ausztrália energiaellátásának normalizálása a Hornsdale-be telepített akkumulátor rendszerrel.
Az energiahálózat stabilizálása mellett a létesítmény azóta 40 millió dollárt is megtakarított működése első évében.
Az ipari mértékű terhelés miatt a Tesla mérnökei újratervezték az energiatárolást biztosító rendszert, növelték a kapacitást, csökkentették a rendszer bonyolultságát valamint egyszerű telepítési és csatlakozási folyamatot biztosítanak.
Mekkora a Megapack?
Minden Megapack gyárilag készre szerelve rendelhető akár 3 megawattórás kapacitással és 1,5 megawatt inverter kapacitással a PowerPack AC alapjaira tervezve, 60%-al növelt energiasűrűséggel. Ez jelentős idő és költségcsökkentést eredményez más akkumulátoros tároló berendezésekhez és fosszilis erőművekhez képest.
A Megapack használatával a Tesla három hónap alatt telepíthet egy három hektáros területre egy kibocsájtásmentes 250 MW, 1GWh erőművet. Kb. negyed annyi idő alatt, mint egy ugyanilyen méretű fosszilis erőművet lehetséges.
A rendszer egyenáramú oldala közvetlenül csatlakoztatható napelemes rendszerhez, így veszteségmentesen azonnal felhasználható a napelemek energiatárolására vagy hálózatba visszatöltésére.
A Megapack fenntartható alternatívája lesz a csúcsra járatott gázüzemű erőműveknek, ennek egyik ipari méretű példája lesz a PG&E kaliforniai erőműve a Moss Landing Projekt. A csúcs-erőművek akkor indulnak be, amikor a helyi hálózat nem képes kiszolgálni a csúcs energiaigényt.
Ezek működtetése naponta dollármilliókba kerül és közülük néhány a legkevésbé hatékony és a legszennyezőbb a hálózatban. Helyettük a Megapack a korábban túltermelt és eltárolt napenergiát és szélenergiát képes ilyenkor a hálózatba táplálni.
A Tesla házon belül kifejlesztett egy saját szoftvert a Megapack rendszerek megfigyelésére, vezérlésére és a jövedelmezőség követésére. Az összes Megapack csatlakozik a Powerhub-hoz, a nagyszabású közüzemi projektek és a mikrohálózatok fejlett megfigyelő és vezérlő platformjához, és integrálható az Autobidderhez, a Tesla gépi tanulási platformjához az automatikus energiakereskedelemhez.
A Tesla ügyfelei az Autobidder használatával már több mint 100 GWh energiát küldtek fel a globális villamosenergia piacra.
Ahogyan a Tesla járművei élvezhetik a folyamatos szoftverfrissítéseket, a Megapack is tovább javul a vezeték nélküli és a szerver alapú szoftverfrissítések kombinálásával.
Jelen és jövő
Ahogy a világ fenntartható energiára való áttérése tovább gyorsul, a fejlett akkumulátor-tároló megoldások piaca gyorsan növekszik. Csak az elmúlt évben több mint 1 GWh globális tárolókapacitást telepítettek jelenlegi tárolótermékeikkel, a Powerwall és a Powerpack-kel, így teljes globális lábnyomukat több mint 2 GWh kumulatív tárolóhoz juttatták. A Megapack esetében ez a szám exponenciálisan tovább gyorsul az elkövetkező években.
Atomenergia – Megéri nekünk?
Atomenergia – Biztos, hogy ez lesz jó nekünk?
Amikor a Paksi Atomerőmű felépült, a legolcsóbb magyarországi energiatermelést az atomenergia tette lehetővé, a biztonsági problémák pedig akkor még fel sem merültek. (A létesítést még 1966-ban határozták el.)
Az emberek többségének – és sajnos a döntéshozóknak is – a fejében mind a mai napig ezek az információk vannak.
Hiába történnek (és derülnek ki) még Magyarországon is kisebb a világban pedig egyre nagyobb atomerőmű balesetek.
Hiába drágul az atomenergia folyamatosan az egyre szigorúbb előírások miatt.
Hiába mutatják szakértői elemzések, hogy egy ennyire összetett rendszernél nem kizárható, sőt egyre valószínűbb a tervezési és működtetési hiba.
A konkurens energiaforrások (főleg a megújuló energia) ezzel szemben folyamatosan csökkenő bekerülési és szinte 0 működtetési költségek mellett termeli az energiát.
Persze mindenki tudja az ellenérvet: A megújulók ciklikusan termelik az energiát, nekünk pedig egyenletes energiatermelésre van szükség. Pedig ez nem egészen van így.
Évszaktól és napszaktól is függ az ország energiaigénye. Az éjszakai energiaigény pedig akár 50-70%-a is lehet a nappali csúcs igénynek. Az energiaigényünknek egyébként majdnem harmadát importból fedezzük, a magyarországi termelésnek pedig kb. felét Paks adja.
Ha a tervek szerint 2026-ban beindulna Paks2, akkor a jelenlegi kb. 2GW teljesítmény mellé csatlakozna 2,4GW. Napközben ez segíti majd az energiaellátást, de éjszaka már jóval több lesz az energia, mint amennyire szükség lesz. Ez olyan arányú változás, mely tehát nem csak az importot váltja ki, de a jelenlegi erőművek közül is többet feleslegessé tesz. No de melyiket zárjuk be? Amelyik legdrágábban termel?
És itt jön a meglepetés. Talán pont az atomerőmű lesz a legdrágább.
Legolcsóbból legdrágább?
Marc Jacobson, a Stanford Egyetem mérnök professzora már twitteren búcsúztatta is a hagyományos energiaforrásokat. Az apropót egy projekt számai adták. Los Angeles vezetői jóváhagyásukat adták egy “Eland Solar & Storage Center” elnevezésű napelem erőmű projektre, mely 2 dollárcent/kW (kevesebb, mint 6 Ft) áron fogja termelni az áramot. A magyarországi lakossági ár ennek kb. hatszorosa.
Az energiaellátás kiegyensúlyozása érdekében egy 100MW/200MW teljesítményű akkumulátor blokkot is telepítenek a rendszer mellé, mely az árat ugyan 1,3 dollárcent/kW összeggel emeli, de ennek eredményeként akkor lesz energia a napból, amikor este van.
Közben egy év alatt Európában 19%-al zuhant a szén részaránya az energiatermelésben, a szakértők pedig már a szénfelhasználás végéről beszélnek. Az elemzők szerint a gáz most még jelentős tényező, de ennek az energiaforrásnak is várható már a visszaszorulása. Az ok a megújulók nem csak tisztábbak, de gazdaságosabbak is.
Mi a magyarországi atomenergia jövője?
Ha Magyarországon nem az atomenergia lenne az államilag támogatott energiatermelési módszer, nálunk sem kellene drágán (becslések szerint 40-50 Ft/kW-ért) termelni az energiát. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy Paks2 felavatására (jelenlegi tervek szerint 2026-ra) tovább zuhan a megújulók és az akkumulátorok ára, még jelentősebb lesz a különbség. Lehet, hogy mire elkészül Paks2, gazdaságossági okokból már be sem indítjuk?
Értelmetlennek tűnik egy felépült de be nem indított atomerőmű? Talán az, de nem egyedülálló lenne a történelemben. Ausztria első és egyetlen atomerőműve is elkészült, majd nem helyezték üzembe.
Elektromos Toyota
Elektromos Toyota
Valóban soha nem kell tankolni, ezt tudja az elektromos Toyota?
Ön milyen autót szeretne? Benzines, dízel, gázos, hibrid vagy elektromos autót? Az biztos, hogy egy olyan autó nagy érdeklődést vonzana, melyet soha nem kell tankolni, se fosszilis se elektromos kútnál.
Létezhet ilyen autó? A Toyota július 4-én bemutatott egyet, melynek valós viselkedését júliusban már közúton is tesztelik.
Ez a kísérleti autó a Toyota, a Sharp és a NEDO (Új Energia és ipari technológiai Fejlesztési Szervezet) együttműködéseként született.
Mi adja az energiát?
A Sharp biztosította az autó számára a kiemelkedő hatékonyságú napelem cellákat (melyek 34%-os hatékonyságúak). A cellák három rétegűek, ezek indium-gallium-foszfidot (InGaP), a gallium-arzenidet (GaAs) és indium-gallium-arzenidet (InGaAs) tartalmaznak. Ezekkel a cellákkal borították be az autó tetejét, a motorháztetőt, a hátsó ferde ajtót és a hátsó légterelőt.
A sok hatékony cella összesített teljesítménye 860W. A Prius korábbi verziójához már lehetett kiegészítőként rendelni napelemet. Ez viszont csak az autó tetejét foglalta el, és az összesített teljesítménye még csak 180W volt.
Az új autó ennek a 4,8-szorosát nyújtja.
Érthetetlen okból az előző Prius csak parkolás közben engedte használni a napelem panelt és csak egy kiegészítő akkumulátort töltött vele. Ezt a kiegészítő akkumulátor csak a navigáció és a légkondicionálás számára adott energiát, az autó hajtását nem segítette.
Az új megoldással az autó csak a napenergia felhasználásával 44,5 km-re elegendő energiát tud begyűjteni. Ez már alkalmas lehet arra, hogy rövid távú munkába járást megoldjon vele az ember. Ugyan ez az autó még tartalmaz fosszilis meghajtást is, de bizonyos használati körülmények esetén ez már úgy viselkedik, mint egy elektromos Toyota.
Külső és belső harmóniája
Mivel ezt az autót hagyományos értékesítésre és közlekedésre tervezték, a műszaki paraméterek mellett a kinézete is fontos. A korábbi napelemes autók kialakítása azért volt laboratóriumi kinézetűen szögletes, mert a napelem cellák merevek, és nehéz őket egy modern ívelt autó felületére felvinni. Az új Prius modern kinézetű napelem rendszerének kiépítése azért volt lehetséges, mert ezek a cellák 0,03 mm vastagságú vékony-film cellák. Ezáltal formára hajlíthatók, így az új kísérleti Prius alakja nem tér el a modern autóktól, ezen kívül még áramvonalas is.
A Toyota célja túlmutat egy egyszerű elektromos Toyota kifejlesztésén. Ők a közlekedési szektor megreformálására törekszenek, mely egyben energia és környezetvédelmi kérdéseket is alapjaiban változtat meg.
A megújuló energia hátrányai
A megújuló energia hátrányai Putyin szerint
Ha még nem tudta volna a megújuló energia hátrányai léteznek és érdemes őket komolyan venni. Erre most a világ egyik legnagyobb hatalommal rendelkező embere mutatott rá.
Szverdlovszk Oroszország távol-keleti része és egyben a világ egyik leginkább környezetszennyezés sújtotta régiója. Egy itt megrendezett ipari konferencián tartott előadást az Orosz elnök, Vlagyimir Putyin. A felszólalás fő témája az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló energia árnyoldalaira.
„Mindenki tudja, hogy a szélenergia termelés jó, de valaki gondol a madarakra ebben az esetben? Hány madár hal meg?” – kérdezte Putyin. “A szélturbinák annyira megrázzák a talajt, hogy a férgek kifordulnak belőle!.” Valóban olyan jó Oroszország környezetvédelmi helyzete, hogy már ráérnek elnöki szinten foglalkozni a kukacok helyzetével?
Szerencsére némi google keresés vagy a wikipédia megadja a választ a kérdésre:
A grafikon a becslések középértékét mutatja és logaritmikus, mert egyébként az első sor minden más értéket elnyomna. Az ábra egyértelmű: A madarak legnagyobb gyilkosa a macska. A számok szerint a szélturbináknál 57 ezerszer több madarat ölnek meg. Ha csak a leginkább közvetlen tevékenységet nézzük, a vadászat is több százszor annyi madár haláláért felelős, mint a szélgenerátorok.
De térjünk vissza Putyinhoz: „Megfelelő lesz-e az embereknek, hogy olyan bolygón éljenek, ahol sorban állnak a szélturbinák, és több sorban állnak a napelemek?” – kérdezte. Nézzük meg inkább, milyen egy jellemző Szverdlovszk-i kép. Ez valóban vonzó alternatíva a szélerőmű + napelem helyett?
Nemrégiben Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy Amerika a leginkább környezetszennyező módot használja az olaj kitermelésére. A réteg repesztéses technológiának köszönhetően az USA több államában fekete ragacs folyik a csapból tiszta víz helyett.
Közben Oroszországban, 2006-ban a Természeti Erőforrások Minisztériuma a bálnák és lazacok védelmében le akarta állítani a Szahalin szigeteki folyékony földgáz projektet. Amint viszont a Gazprom elkezdett tárgyalni arról, hogy belép a projektbe, azonnal megállapodás született a kérdésben. (Hirtelen elköltöztek onnan a bálnák és a lazacok?) Nem visszás így egy kicsit a helyzet?
Azt azért ne felejtsük el, hogy Putyin egy olyan ország nevében kritizálja a megújuló energiát, amely ország bevételeinek 40 százaléka származik az olaj- és gáziparból: Oroszország a világ 3. legnagyobb nyersolaj- és második legnagyobb gázexportőre.
Fatelepítés a világ megmentője
Fatelepítés lehetne a világ megmentője
A Science beszámolt egy kutatásról, melyben felfedezték a spanyolviaszt. A fatelepítés lehetne a világ megmentője.
A világunk egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés megállítása. Az okok ismertek: túl magas az emberiség széndioxid kibocsájtása. Ez legnagyobb részben az ipari termelés, a közlekedés és az épületek fűtésének köszönhető. Ezzel gyakorlatilag melegházat csinálunk a légkörből. Felborul egy évmilliók óra stabilan működő rendszer, egyre melegebb és kiszámíthatatlanabb lesz az időjárás.
Most az ETH Zürich a svájci egyetem kutatói feltalálták azt a valamit, ami a levegőből gazdaságosan és rendkívül hatékonyan ki tudja vonni a szén-dioxidot: a fát.
A fa a kezdeti minimális befektetés után (ültetés) tulajdonképpen semmi extra költséget nem kíván és évtizedeken át segít csökkenteni a légkör széndioxid tartalmát. Na jó: azt is kiszámolták, hogy az egész világban hol és mennyi fát kellene ültetni, hogy hatékonyan tudjuk működtetni a természet csodáját.
Mennyit és hova?
A kutatás figyelembe vette, hogy olyan területek jöhetnek szóba, ahol nincs mezőgazdasági termelés, nincs lakott település, nincs már eleve fa. Még így is megmaradt fatelepítés számára a föld szárazföldi részének 11%-a, 1,7 milliárd hektár. Ez akkora terület, mint a világ harmadik (USA) és negyedik (Kína) legnagyobb országának az összesített területe.
Persze ez a teljes terület nem fásítható, de még a töredék terület kihasználása is hatalmas eredményt hoz. Az ember által a légkörbe juttatott széndioxid kétharmadát ez az egyszerű ötlet képes lenne semlegesíteni.
Mi a legnagyobb nyereség? Nem kell újabb és egyre költségesebb módszereket kidolgozni a széndioxid semlegesítésére. Nem kell ezeket a technikákat, berendezéseket működtetni, fizetni, energiával ellátni évtizedeken át. Nem elhanyagolható szempont a folyamat során, hogy az elsivatagosodó világ így hatalmas kiterjedésű erdőségeket kapna. Ezzel nem csak az ember, de a teljes élővilág csak nyerhet.
Mi a hátrány? Az egyik a folyamat lassúsága. Mire ezek az erdőségek kialakulnak, kell több év vagy akár egy évtized is. A legnagyobb erejű hatás kialakulásához pedig előreláthatólag 50 év kell. A kutatóknak szerencsére erre az időszakra is van javaslatuk: a fosszilis energiaforrások helyett a megújuló energia használata.
Mibe kerül a fatelepítés?
A világmértékű fatelepítés programjának költségeit is kiszámolták. 300 milliárd dollár lenne a teljes program költsége. Elképesztő összeg? Valóban, de ne feledjük, öt év alatt csak a G20-ak ennél több pénzt költenek a szén támogatására.
A másik probléma, hogy a világban jelenleg nem a környezetvédelmében történő összefogása a jellemző.
Például Trump az USA-t kiléptette a párizsi egyezményből és a szén még nagyobb mértékű felhasználását erőlteti.
Brazília most gyorsította fel az erőerdő irtási tendenciát.
Kínában és Indiában az erőltetett iparosítás miatt szóba sem kerül a környezet védelme.
Persze előbb vagy utóbb lesz összefogás a környezetvédelem és a kibocsájtáscsökkenés ügyében, de a jelenlegi kutatások alapján már most is késő. Változás és összefogás majd akkor lesz, amikor már akkora lesz a melegedés, hogy az emberiség fennmaradása is megkérdőjeleződik. Sajnos akkor már csak az emberek töredékének lesz esélye.