A napelem hamarabb kivégzi a szenet, mint gondolnánk.

A Bloomberg friss elemzése alapján a megújuló energia pár éven belül mindenhol olcsóbb lesz, mint a szén. A napelem, mely valaha olyan drága volt, hogy csak az űrhajóknál volt indokolható a használata, olyan olcsóvá vált, hogy a korábban előrejelzettnél kiüti a piacról a szenet és a földgázt. Az energiaforrások teljesen lecserélődnek.

Ez a következtetése a Bloomberg New Energy Finance elemzésnek, mely 2040-ig vizsgálta az üzemanyag és az elektromos piac fejlődését.

A kutató csoport úgy találta, hogy az USA-ban és Németországban a napelem árban már vetélytársa az új szénerőműveknek. A gyorsan növekvő piacokon, mint Kína és India ez 2021-re következik be.

A forgatókönyv azt sugallja, hogy a zöld energia gyorsabban ver gyökeret, mint ahogyan a szakértők becsülték. Ez azt jelenti, hogy 2026 után a fosszilis energiaforrások használatából adódó globális szén-dioxid kibocsájtás csökkenhet a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése ellenére, mely szerint még évtizedekig nő a kibocsájtás.

„Az új energia technológiák ára olyan módon csökken, hogy jobban számít a mikor, mint a ha.” Ezt nyilatkozta Seb Henbest a londoni BNEF vezető kutatója és a jelentés vezető szerzője.

Az energiaforrások jövője

Az elemzés úgy találta, hogy 2040-re:

• Kína és India lesz a legnagyobb piaca az új energiatermelésnek 4 billió dollár értékben, mely az iparág befektetéseinek 39%-a.
• A vízre telepített szélerőművek ára, -melyek a legdrágább megjelenési formái a megújuló energiának,- esni fog 71%-al. Így a tengeri szélgenerátorok is versenyképes energiatermelési formák lesznek.
• Legalább 239 milliárd dollárt fektetnek be a lítium-ion akkumulátorokba. Olyan energiatároló eszközökbe, melyek a hálózatok és az otthonok hatékony energiaellátását segítik és támogatják az elektromos autók terjedését.
• A földgáz 804 milliárd dolláros piacot fog learatni, az energiatermelés 16%-ot nőve a jelenlegi részarányához mellyel központi energiaforrássá válik, kiegyensúlyozva a hálózat növekvő függőségét az olyan időszakos energiaforrásoktól, mint például a nap vagy a szél.

A BNEF következtetései a megújuló energiaforrásokra és azok hatása a fosszilis tüzelőanyagokra a legdrámaibb.

A napelemekkel előállított villamosenergia ára csaknem negyedébe kerül, mint 2009-ben, és várhatóan tovább csökken még 66 százalékkal 2040-ig. A szárazföldi szélenergia, amelynek ára 30 százalékkal csökkent az elmúlt nyolc évben, tovább fog csökkenni még 47 százalékot a BNEF teljes előrejelzési határidejének végére.

Ez azt jelenti, még olyan helyeken is, mint Kína és India, amelyek gyorsan telepítik széntüzelésű erőműveiket, már a 2020-as évek elejétől a napenergia olcsóbb áramot fog biztosítani.

„Ezek a fordulópontok mind hamarabb érkeznek és nem tagadhatjuk, hogy ez a technológia még inkább olcsóbbá válik, mint azt korábban gondoltuk,” mondta Henbest.

A nagy vesztes: a szén

A szén lesz a legnagyobb áldozat, 369 gigawatt jelenleg álló projektet fognak törölni a BNEF szerint. Ez körülbelül Németország és Brazília teljes termelési kapacitása együttvéve.

A szén kapacitása még az Egyesült Államokban is zuhanni fog. Bár ott az elnök, Donald Trump arra törekszik, hogy ösztönözze a fosszilis tüzelőanyagokat. A BNEF előrejelzése szerint 2040-re az ország szénerőmű kapacitása kb. a fele lesz a jelenleginek, miután a régebbi erőműveket lekapcsolják és helyükbe az olcsóbb és kevésbé szennyező energiaforrások lépnek, mint pl. a gáz és a megújuló energiaforrások.

Európában a kapacitás 87 százalékkal csökken, ahogy a környezetvédelmi törvények növelik a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének a költségeit.

A BNEF előrejelzése szerint a világ szén-éhsége 2026 környékéről indulva enyhül, mivel a kormányok a kibocsátás lépésenkénti csökkentésén dolgoznak a párizsi klímamegállapodás vállalásainak megfelelően. „Egy elnöki cikluson túl, Donald Trump egymaga nem változtathatja meg a globális energetikai szektor szerkezetét”, mondta Henbest.

Mindent egybevetve, a zéró-emissziós energia-technológiák növekedése azt jelenti, hogy az ipar hamarabb megbirkózik a szennyezéssel, mint azt általában gondoltuk. Bár ez lassítja a globális felmelegedés ütemét, a jelentés szerint még 5,3 milliárd dollárnyi termelési kapacitás beruházásra lenne szükség, hogy a század végére a hőmérséklet emelkedést egy kezelhető 2 Celsius-fokon tartsuk.

Az adatok arra utalnak, hogy a szél- és napenergia gyorsan az áram fő forrásává válik, félresöpörve azt a felfogást, hogy túl drágák, hogy riválisai legyenek a hagyományos üzemanyagoknak. 2040-re a szél- és napenergia teszi ki majdnem a felét a világ energiatermelő kapacitásának, a mostani mindössze 12 százalékról. Az általuk megtermelt energiamennyiség az összes termelt villamos energia 34 százaléka lesz, a jelenlegi 5 százalékról, foglalta össze a BNEF.

Termeli az energiát, de miért életmentő napelem?

Ha nem szénnel, hanem napelemmel termelnénk áramot, az USA-ban évente 52 ezer korai halálesetet lehetne megelőzni. Az életmentő napelem tehát nagyon is jogos megnevezés.

Ezt a számot a Michigan-i Műszaki Egyetemen számolta ki egy csoport. Ezek a korai halálesetekért főként a szén égetésével összekapcsolható betegségek okolhatók. Kiszámolták, hogy a szénről napelemre történő váltás és így ezen emberek életének megmentése személyenként 1,1 millió dollárba kerül. A korai haláluk azonban 2,5 millió dollár kárt okoz.

Vagyis a napenergiára váltás nem csak egy városnyi ember életét menti meg, de az országnak is megtakarítana majdnem 73 milliárd dollárt!

Joshua Pearce, a Michigan-i Egyetem anyagtudományi és villamosmérnöki professzora szerint a váltással részben a társadalombiztosítás megtakarítana hatalmas összeget. A napelemes energiatermelésnek még komoly gazdasági értéke is lenne. Amikor az ország eltérő régióiban nézték az elektromosság költségeit, azt találták, hogy helyenként a megmentett életenkénti összeg több millió dollárt is elérhet.

Mindenki el akarja kerülni a pénzpazarlást. Ha tisztán pénzügyi szempontból nézzük, a szénről napelemekre váltás és így a az amerikai életek megmentése profitot termel. Pearce és a vele együtt dolgozó energiapolitikai doktorandusz Emily Prehoda elemezték a szén felhasználást és a hozzá köthető halálesetek eloszlását.

„Meghatároztuk a konkrét számokat, hány ember hal meg a légszennyezés miatt és államonként ennek milyen része köszönhető a helyi szén-erőműveknek.”

Az USA-ban az összes szén-erőmű napelem erőműre való lecserélése 755 GW újabb napelem teljesítményt igényel a mostani 22,7 GW mellé, ami jelentős növekedés. Ennek a költsége 1,5 billió dollár lenne, de Pearce és Prehoda számításai szerint ez egy megtérülő befektetés lenne.

Mit mutat az életmentő napelem jövője?

Pearce összesítette: „A napelemek ára drasztikusan csökkent, technikailag megvalósítható és ha a megújuló energia egyéb ágaival, földgázzal és energiatárolással párosítjuk, szén nélkül is van elegendő energiánk.” A világ pedig pont az energiatárolás fejlesztése felé halad.

Azt mondta, hogy a napenergia felemelkedésével való szembenállás olyan, mintha a számítógépgyártók ragaszkodnának a vákuumcsövekhez a félvezető tranzisztorokra való váltás helyett. A tanulmány végkövetkeztetése Pearce szerint, hogy ha ésszerűek vagyunk és törődünk az amerikai életekkel -vagy csak egyszerűen a pénzzel- akkor ideje véget vetni a szénnek az USA-ban. (Persze hasonló eredmények születnének más országokban is. Jó lenne, ha a döntéshozók felfigyelnének erre Magyarországon is.)

A WHO jelentése szerint évente milliók halnak meg az egészségtelen környezettől, a levegőszennyezéstől. Ez ráadásul a legjelentősebb tényező a nem fertőző betegségek, mint a stroke, a rák, krónikus légúti megbetegedések és a szívbetegség kialakulásában.