Az Orosz atomenergia óriás, a Roszatom a szélenergia felé nyit.
Sok energetikai szakember hördülhet fel a hír hallatán, mely szerint a Roszatom, Oroszország atomenergetikai óriása szélerőmű parkok építésébe kezd.
Nemrégiben a Roszatom egyik cégének az OTÉK-nak a VetroOGK leányvállalata elnyert egy szerződést 610 MW szélenergia kapacitás telepítésre egy 2018-2020 közötti időszakra vonatkozó államilag támogatott tiszta energia termelés növelésre.
„Elhatároztuk, hogy az idei évtől kezdődő néhány évben Oroszországban felfejlesztjük a szélenergia üzletet a későbbi nemzetközi piacra lépés reményében,” nyilatkozta Vladislav Bochkov, a Roszatom International Network Hírközlési alelnöke, a SeeNews Renewables-nek.
A cég azt tervezi, hogy 2018-ra telepít 150 MW-ot, 2019-ben 200 MW-ot és 2020-ban további 260 MW-ot. A becslések szerint a teljes beruházás 83 milliárd RUB (1,3 milliárd USD / 1,2 milliárd euró). A szélerőműveket Adigeföld köztársaságban a Krasznodari, Rosztovi, és Sztavropoli régióban valamint egyéb helyszíneken építik fel.
„Az általunk elnyert 610 MW az országban 2024-re várhatóan telepítendő új szélenergia-kapacitás 17%-a” tette hozzá Mr. Bochkov.
Oroszország célkitűzése, hogy 2020-ig az ország teljes energiatermelésének a 4%-a megújuló energia legyen. (Egy korábbi hírben ez az érték még 2,5% volt.)
Bochkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2015. évi párizsi Klíma Egyezmény aláírójaként megcélozta, hogy 2030-ig csökkentse a szén-dioxid-kibocsátási lábnyomát egészen 70%-ig, „ezért az elhatározás, hogy folytassuk a szélenergia-termelést.”
Elmondása szerint a megújuló energiaforrások és különösen a szélenergia-termelés az atomenergiával egyenlően fontos, mivel a tiszta energia egyensúlya a cég egyik alapelve. „Mivel a Roszatomot szénmentes energiacégnek tartjuk, a szélenergia projekteket ígéretes portfolió bővítésnek látjuk.” mondta Bochkov.
Azért, hogy új energetikai üzleti tevékenységet tudjanak megcélozni, 2013-ban megalapították az AO OTÉK-ot, hogy nem nukleáris energia projekteket tudjanak fejleszteni Oroszországban.
Szélenergia üzlet Oroszországban
2016 elején egy szélenergia pályázatra egyetlen ajánlattevő jelentkezett, a finn Fortum, amely bezsebelte a rendelkezésre álló 35 MW-ot. Az Orosz média szerint a szélenergiára az ajánlattevők alacsony száma akkoriban annak volt köszönhető, hogy 2017-től 70%-os helyi gyártmány volt a követelmény. A legtöbb víz- és szélenergia cég túl magasnak találta a határt.
Mostanáig a Roszatom nem vett részt a tiszta energia bővítési pályázatokban a helyi tartalom követelménye miatt. Annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak az államilag támogatott tiszta áram beszerzési tarifáit, az ajánlattevőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy helyben képesek előállítani a szükséges felszereléseket.
Az Orosz média szerint az akadály leküzdése érdekében a Roszatom keres egy üzleti partner, aki helyben képes szélerőmű berendezések összeszerelésére. Egy másik orosz energetikai holding, a Rosnano egyik cége a Prepreg-SKM merült fel mint az egyik lehetséges vállalkozó.
A SeeNews Megújulók-nak válaszolva Bochkov nem említette a helyi tartalom követelményt, mint egy múltbeli akadályt. Azt mondta, hogy a megújuló energia fejlesztése világszerte és Oroszországban is elérte azt a „szintet”, ahol elkezd hatással lenni a nagy energia konszernek -mint például a Roszatom- üzleti modelljére.
„A világon az elkövetkező 15 évben több mint 1000 GW szélenergia kapacitást terveznek hasznosítani. Ugyanúgy látjuk a szélenergia üzletet ahogy látjuk a nukleáris energia üzletet” hangsúlyozta. A Roszatom azon döntése, hogy befektet az orosz szélenergia szektorba, követi az orosz kormány erőfeszítéseit, hogy javítsa az országban a tiszta energia befektetési környezetét, húzta alá Bochkov.
„A kormány sokat tett a fejlesztés érdekében. Pontosabban, a megújulók engedélyeztetésének új módosításait, figyelembe véve az árfolyam-ingadozásokat és a helyi gyártmányok követelményének részletesebb jogszabályokba foglalását,” mondta a Roszatom képviselője.
Reméli, hogy a Roszatom szélenergia felé tett lépése motiválni fog más orosz energiapiaci szereplőket, hogy kövessék a Roszatom nyomdokait.
„Nem tervezzük, hogy megállunk ott, ahol most vagyunk. A jövőben minden bizonnyal részt fogunk venni hasonló új projektekben remélhetőleg más piaci szereplőkkel,” jegyezte meg Bochkov.
És mi a helyzet Magyarországon?
Ez a hír azért is érdekes számunkra, mert Magyarország pont az ellenkező irányba megy. Miután Paks2 felépítésére megszületett a döntés, gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát.
Mivel Magyarország is vállalt az EU felé egy elérendő minimális megújuló energia szintet így a tiltással nem csak az ország zöldítése, de az energetikai vállalásunk is megkérdőjeleződött.
Ami 2000-ben a napelem volt, az ma az energiatárolás. Ez egy optimista szempont, de szerintem van benne valami. Ha viszont igaz, a tárolás nem csak fősodor lesz a réspiacból, de ez adja meg a végső lökést a jelenlegi energiarendszer végének.
A forgatókönyv azt sugallja, hogy a zöld energia gyorsabban ver gyökeret, mint ahogyan a szakértők becsülték. Ez azt jelenti, hogy 2026 után a fosszilis energiaforrások használatából adódó globális szén-dioxid kibocsájtás csökkenhet a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése ellenére, mely szerint még évtizedekig nő a kibocsájtás.
Az adatok arra utalnak, hogy a szél- és napenergia gyorsan az áram fő forrásává válik, félresöpörve azt a felfogást, hogy túl drágák, hogy riválisai legyenek a hagyományos üzemanyagoknak. 2040-re a szél- és napenergia teszi ki majdnem a felét a világ energiatermelő kapacitásának, a mostani mindössze 12 százalékról. Az általuk megtermelt energiamennyiség az összes termelt villamos energia 34 százaléka lesz, a jelenlegi 5 százalékról, foglalta össze a BNEF.
Minden újonnan épülő házat kötelező lesz felszerelni napelem rendszerrel és elektromos autótöltő berendezés előkábelezéssel. Hihetetlen? Márpedig igaz! Persze nem Magyarországon, hanem az USA Fremont nevű városában.
Rachel DiFranco, Fremont fenntarthatósági koordinátorának nyilatkozata szerint a szabályok pár hónap múlva életbe is lépnek.
Ha nem szénnel, hanem napelemmel termelnénk áramot, az USA-ban évente 52 ezer korai halálesetet lehetne megelőzni. Az életmentő napelem tehát nagyon is jogos megnevezés.
A május 26-i késő tavaszi nap ismét rekordot hozott Nagy-Britannia megújuló energia termelésében. Dél környékén egy ideig az ország energiaigényének majdnem negyedét, 24,3%-át (azaz 8,7 GW-ot) termeltek meg a napelem erőművek.
A német napelem gyártók száma egy korábban nagyon erős szereplővel csökkent, mert a korábbi évek sikerei ellenére a SolarWorld csődbe ment.
Ma, azaz április 22-én van a Föld napja.
Magyarország már 2015-ben teljesítette az Unióban 2020-ra előírt megújuló energia felhasználás arányát.