Nekünk miért nem kell a napelem?
Megnéztem egy 2015. január 27-i tv interjút a youtube-on, ahol a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő és egy politikus, V. Német Zsolt, a környezetért felelős államtitkár beszélgetett a napelemekre vonatkozó 2015-ös új szabályokról.
A beszélgetésben elhangzott a napelem telepítők pár nagyobb sérelme. Ezek a következők:
- A termékdíj kiterjesztése a napelemekre.
- Távvezérelt tűzvédelmi kapcsoló előírása a napelem rendszerekhez.
- A rezsicsökkentés, ami önmagában is súlyosan rontja a megújuló energia megtérülését.
- A METÁR támogatási rendszer kb. 6 éve csak ígéret, de már bevezetési dátumot sem mondanak.
- A nagyobb rendszerekre vonatkozó KÁT (kötelező átvétel) díjak csökkentése, ami a napelem parkok megtérülését jelentősen rontja.
- A 2014-es nyári KEOP pályázatok utólagos módosítása, a támogatás jelentős (20-25%) csökkentése.
A politikus válasza az volt, hogy a kivitelező cégek csökkenteni fogják nyereségüket és nem fogják áthárítani a plusz költségeket. Pályázatok esetében sajnos tényleg igaza van, hiszen ott már lezajlott a közbeszerzés, a szerződéskötés, így módosításra semmilyen lehetőség nincs. Tehát a cégeknek ezeket a plusz díjakat be kell(ene) nyelni. No de mennyit?
Nézzük a tényeket:
Számoljunk csak. A pályázat óta megjelent plusz díjak és így a extra költség mértéke:
- Termékdíj: 5%
- Tűzvédelmi kapcsoló: 10-15%
- Pályázati önrész csökkentés: 20-25%
Összesen: 35-45%. A teljes bekerülési összeg kb. 40%-át kellene most benyelnie a kivitelező cégeknek. Akkor még nem beszéltünk a pályázatírás díjáról, (ez is kb. 7-10%,) az értékesítők jutalékáról. Az is számíthat, hogy érdemes legyen a munkát elvégezni, tehát maradjon utána nyereség. Van ezen a piacon olyan cég, aki ilyen árréssel tud dolgozni?
A végére még egy adat: a napelem rendszerekben csak a napelem panel költsége jelenleg kb. 50%. Erre jön rá a tartószerkezet, az inverter, a kábelezés, a biztonsági rendszerek és kapcsolók, a tervezés, engedélyeztetés és kivitelezés munkadíja. Eszerint azt várja el a kormány a napelemes cégektől, hogy telepítsenek napelem rendszereket de úgy, hogy nem pénzt kapnak, hanem fizetnek érte? Ha nem változik a rendszer, garantáltan minden cég minden pályázatos munkát vissza fog adni.
Mit fognak ebből látni Brüsszelben? Magyarország minden napelemes pályázati pénzt visszaad, tehát a Magyaroknak nem kell a napelem.
Természetesen a beszélgetés közben igazi politikusként nem felejtette el többször is kiemelni, hogy ők támogatják a megújuló energiákat. Ennél már csak az lenne hatásosabb támogatás, ha betiltanának a napelemet.

A kérdés azért jogos, mert a 2014 nyarán kiírt KEOP pályázatokat most visszamenőleg módosították. Az önkormányzatok úgy nyertek, hogy a kiírt, megnyert, közbeszerzésen elnyert, szerződésben rögzített feltételek most visszamenőleg módosultak. Visszamenőleges pályázat módosítás megkötött szerződésekre? Úgy látszik ez is belefér.
Március 5-től az új napelem rendszerekben kötelező összetevő lesz egy táv és kézi működtetésű egyenáramú tűzvédelmi kapcsoló. Ezt az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat teszi kötelezővé.
Pár napja nyilvános lett az az információ, mely megdöbbentette a megújuló energiával foglalkozókat. A régóta ígért és az iparág által nagyon várt megújuló energia támogatás helyett 2015-ben napelem adó (termékdíj kiterjesztést) érkezett a napelemekre. Magyarázat és indoklás persze van, de nézzük csak a tényeket.
Minden kedves érdeklődőnknek, jelenlegi és jövőbeli ügyfelünknek kívánunk Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
Pár napja volt egy konferencia, ahol az EON egyik ismertető anyagában találtam pár érdekes adatot. A napenergia statisztika a múlt, jelen adatait és a jövő elgondolkodtató előrejelzéseit mutatja be.
Németország Szász-Anhalt tartománya elektromos áram tárolására alkalmas 30MW teljesítményű litium-ion akkumulátorba fektet be. A rendszert az SK Innovatoin Co. Ltd. nevű dél-koreai cég építi.
Ismét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. (Pl. Paks vagy napelem.) Persze ilyenkor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.
Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks 2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó
Egy friss jelentés szerint India a következő tíz év során a jelenlegi terveinél hatszor több napelem kapacitást telepíthet. India napelem telepítése tehát egyre nagyobb szerepet kap az ország energiaellátásában.