Önkormányzatok 85%, vállalkozások 60-65% vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a pár hét múlva induló pályázaton, ahol napelemes rendszer telepítésére is lehet pályázni.
A keret viszont az előzetesen jelzett összegnek csak a töredéke. Emiatt nagyon fontos, hogy a kiíráskor azonnal be kell adni a pályázatot.
Részletes pályázati információk
Szaud-Arábia egyik szóvivője, Turki Al Faisal Al Saud herceg, a Faisal Király Alapítvány alapítója Brazíliában, a Global Gazdasági Szimpóziumon nyilatkozta, hogy reméli, a királyság még az ő életében teljesen átáll szénmentes energiára.
Ennek a kijelentésnek több érdekes pontja van. Az egyik, hogy a királyság jelenleg a világ egyik legnagyobb olajkitermelője. (Az összesített kitermelés 12%-át adják, és az olajtartalék ötödét birtokolják.) A másik, hogy a herceg már 67 éves.
Azt azért hozzátette, hogy lehet, ez kicsit tovább fog tartani.
Ettől függetlenül Szaud-Arábia növeli befektetéseit a megújuló energiába, és az olajat inkább műanyagok és polimerek előállítására szeretné felhasználni, mert túl értékes ahhoz, hogy üzemanyagként elhasználják.
A herceg rámutatott, hogy napenergiában hatalmas a potenciáljuk, és a napenergia 15%-ba kerül a 20 évvel ezelőtti árának. A napenergia az olajjal szemben előre láthatólag nem fogy el, a hasznosítása pedig egyre kedvezőbb.
Nem ők az elsők, akik az olajból gyűlt vagyont megújuló energia fejlesztésre fordítják és ebben látják a jövőt, hiszen Katar is a napelemek felé nyitott.
Ideje lenne nekünk is nyitni a napenergia felé, hiszen Európában kiemelkedő a magyarországi potenciál.
Tegnapi nyilatkozatában Jyri Haekaemies Finnország gazdasági minisztere azt közölte, hogy országa lehet az első olyan európai ország, mely 2025-re teljesen beszünteti a szén használatát az energiatermelésben.
Támogatásokkal és adókedvezményekkel segítik a megújuló energia terjedését és fogják vissza 2020-ra a szén használatát egy 2008-as, még az előző kormány által megalkotott nemzeti klíma és energia stratégia szerint. Ezt a stratégiát nézik át és frissítik az év végén.
Ezzel a változással nem csak az energiafüggőségüket csökkentik Oroszországtól és Lengyelországtól, de jelentős számú otthoni munkahely létrejöttét is várják. Finnország jelenleg is az egyik legtisztább európai ország. Ezt javítja tovább ez az intézkedés, mivel a szén az egyik leginkább szennyező energiaforrás, amit az emberiség használ. Erről akarnak egyből a legtisztább energiaforrásra, a napelemre váltani.
Hamarosan dönt a kormány a megújuló energia beruházásokat és energiatakarékos fejlesztéseket segítő Zöld Bank elindításáról.
Az ötlet több évvel ezelőtt született, de úgy tűnik, most végül sikerül létrehozni. Tevékenysége a kedvezményes hitelek nyújtása lenne olyan érdeklődők számára, akiknek felújításokat és energiatakarékos megoldásokat szeretnének kivitelezni, és még önerőt sem kellene felmutatniuk.
A tevékenységi kör tartalmazná az alternatív energiák (így a napelemek) területét, az energiahatékonyság javítását, környezetvédelmet, mezőgazdaságot és vízgazdálkodást.
Jelen állás szerint az ilyen területre vonatkozó fejlesztési és uniós pénzek szétosztását is részben ez a bank végezné, lakossági, vállalati és közületi ügyfelek részére. Remélhetőleg ezzel a plusz finanszírozási segítséggel nálunk is gyorsabb lesz a megújuló energia terjedése.
2013-ban lép életbe a módosított Országos Építési Szabályzat, melyet a szakemberek kifejezetten szigorúnak értékelnek.
Az egyik fontos változás, hogy kiemelt szerepet kap az energiamegtakarítás, energia visszanyerés és a megújuló energia. Ez részben megjelenik az előírt anyagok kiválasztásában, a hőcserélő alkalmazásában és a hatékony üzemeltetésben.
A megújuló energia felhasználási lehetőségét pedig a tervezéskor minden esetben vizsgálni kell! Ez a kötelező előírás természetesen még nem jelenti a megújuló energia mindenhova történő automatikus felszerelését. Azonban egyértelmű jelzés, hogy az építészek kötelezően kell, hogy jelezzék a megrendelők felé a használatát.
A napelem, napkollektor, földhő… alkalmazása így már a tervezéskor felmerül, nem az első rezsiszámlák érkezésekor bukkan fel az igény a megújuló energia iránt.
Ezzel a lépéssel a megrendelők alacsonyabb rezsit, az ország alacsonyabb szintű energiafüggőséget, az ezzel foglalkozó emberek és cégek pedig megbízatást és munkahelyeket nyernek.
Magyarország ellen várhatóan egy újabb Uniós kötelességszegési eljárás indul. Ennek az lesz az oka, hogy annak ellenére, hogy Magyarország egy igen visszafogott vállalást tett a megújuló energia felhasználási részarányra 2020-ra, még ezt sem fogjuk teljesíteni.
Az a bizonyos 14,65%, amit vállaltunk, részben amiatt nem teljesül, mert az állam csak és kizárólag a szigetelés + nyílászárócsere + napkollektor háromszögben támogatja a cégeket és magánembereket. A szigetelés és a nyílászáró pedig nem megújuló energia. Ezen belül is rendkívül bürokratikus és sok korláttal szűkített azok köre, akik ezt igénybe vehetik.
A sok korlátnak köszönhető az a jelenség is, hogy a legutóbbi napkollektoros pályázatot háromszor hosszabbították meg. Azonban még így is csak a pénz harmadára adtak be pályázatot.
Előírás és vállalás tehát lenne, a magas energiaárak miatt igény is lenne. A rendszer bonyolultsága miatt viszont nincs valós szerepe ezeknek a pályázatoknak.
Egy másik ok, hogy napelemekre 2011-ben az a bizonyos 1 napos pályázat volt csak (természetesen szigeteléssel és nyílászáró cserével együtt). Idén úgy néz ki, hogy nem is lesz, szélenergiára pedig 2006 óta nincs felhasználható kvóta.
Magyaroknak tehát nincs támogatás (ezzel szinte egyedülállóak vagyunk az EU-n belül), a külföldiek pedig ilyen kiszámíthatatlan energiapolitika mellett nem fognak ebbe pénzt fektetni.
Jelenleg csak remélhetjük, hogy nem az lesz a végeredmény, hogy a ki nem osztott pénz többszörösét kell befizetnünk büntetésként az EU kasszájába.
Jelenleg a világ energiatermelésének már 3,9%-át adja a megújuló energia, egy év alatt a növekedés 129TWh volt. Ennek a növekedésnek a nagy részét, 76%-át az OECD országok adták, de a nem-OECD országokban is jelentősen megindult a fejlődés.
2010-ben még csak 8 országban érte el a zöld energia termelés részaránya a 10%-t, ezt 2011-ben már 14 ország teljesítette. Ilyen előrejelzett tempó mellett a világ energiamixében is egyre nagyobb arányt ad a tiszta energia.
A tendenciát részben a környezetvédelmi és lakossági elvárások, részben a gazdaságossági változások hajtják. A növekvő térnyerés egyik következménye pedig a nagyobb mértékű gyártás lesz. Ennek egyenes következménye pedig a további költségcsökkenés, vagyis tovább javul a gazdaságosság.
1996 óta vannak adatok arról, hogy mekkora a világban a napelemes áramtermelés, de ilyen nagymértékű növekedés még soha nem fordult elő ez alatt az időszak alatt. A növekedés abszolút értékben 29,3GW volt, így az összesített érték elérte a 63,4GW-ot. Az elmúlt 5 év alatt a kapacitás majdnem megtízszereződött.
Ezt a nagy növekedést legnagyobb részt két ország határozta meg. Az egyik Olaszország, ahol 9,3GW teljesítményt építettek ki, a másik Németország, 7,5Gw kiépített teljesítménnyel. Együtt ők adják a növekedés 57,1%-át.
Továbbra is Németország maradt a világelső a telepítések összteljesítménye szerint, 24,8GW értékkel, Olaszország viszont 12,8GW teljesítményével megelőzte Japánt, ahol az összesített teljesítmény 4,9GW.
Kína is elkezdte a napelemek telepítését. Egy tiszteletreméltó 2,2GW-os növekedéssel lépett be a mezőnybe, de Kínát ismerve ez még csak a kezdet.
Fura kérdés, de van oka, hogy miért jött elő. Az Eurostat (az unió statisztikai hivatala) ugyanis nyilvánosságra hozta az Unióban felhasznált energia aktuális statisztikáit.
Az egyértelműen várható volt, hogy a megújuló energia részaránya nő, hiszen például Németország, Csehország, Olaszország és Ausztria -mint ismert éllovasok- támogatják a zöld energiatermelés terjesztését.
Az arány össz-európai szinten a 2008-as 10,5%-ról a válság ellenére 2010-re 12,4%-ra nőtt. Még messze a hivatalosan 2020-ra kitűzött 20%-os összesített cél, de jó úton halad a folyamat.
Ennek a statisztikának a szélsőséges értékei a leginkább beszédesek. 2010-ben az éllovas a megújuló energiában Svédország volt, a maga 48%-os értékével. A sereghajtó pedig Málta volt, ahol ez az arány összesen 0,4%, ami már majdnem csak statisztikai hiba.
Ha valaki nem ismerné a térképet, ez alapján egyértelműen gondolhatná, hogy Európa legnaposabb része Svédország (Skandinávia), leghidegebb területe pedig Málta (tehát a Földközi tenger). Aki pedig ismeri a térképet, még azt a tanulságot is levonhatja, hogy valahol máshol dől el, hogy mennyire terjed(het) el a zöld energiatermelés egy országban.
Németország bebizonyította, hogy a napelemek nagy mennyiségben történő használata milyen hatalmas energiát képes megtermelni. A mértéke már atomerőmű mértékben mérhető.
Egy friss adat szerint május 25 és 26-án a Európai Energiatőzsde frankfurti központjának adatai alapján az országosan napelemekkel termelt energia mennyisége meghaladta óránként a 22 gigawattot. Ez 11 db paksi atomerőmű teljesítményével egyenlő!
Mivel 25-e péntekre esett, ezért az ország energiafogyasztásának arányát is meg lehetett határozni, az energiaigény harmadát a napelemek szolgáltatták. Ez az adat tehát munkanapon mért adat, nem hétvége, amikor tehát a cégek energiaigénye még jelentős.
Fontos kiemelni, hogy ez az adat 0 környezetszennyezés és 0 környezeti katasztrófa esélye mellett történt. Németország energiaellátásának változása azért fontos, mert 10 éven belül leállítják atomerőműveiket, és célul tűzték ki, hogy átállnak megújuló energiára.