Greenpeace: Legyen 5% a napelem áfa!

A Greenpeace kidolgozott a Magyar kormány számára egy energetikai javaslatcsomagot, melynek része az 5% napelem áfa. A javaslat kiinduló pontja a Párizsi megállapodás, (ezt Magyarország Európában elsőként ratifikálta,) mely szerint a cél az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület friss jelentése szerint viszont a kibocsájtás csökkentést a korábbi terveknél nagyobb mértékben kell végrehajtanunk. Véleményük szerint 2040-re az Uniónak teljesen fel kellene számolni a szén felhasználását.

A növekvő arányú megújuló energiára való átállás viszont nem megterhelő, hanem Burgenland példája szerint a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatású.

A Greenpeace javaslat pontjai:

• Magyarország célja 2030-ra legyen minimum 35%-os megújuló energia felhasználás.
• Minimum 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés 2030-ig. 0 kibocsájtás 2050-ig.
• A magyarországi szénszektornak juttatott állami támogatások leépítése, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek.
• A lakosság és közösségek aktív energiatermelővé válásának (pl. háztartási méretű napelem rendszerek) támogatása. Költségarányos díjtételek megszabása, ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés.
• Csökkentsék a napelem áfa mértékét 27%-ról 5%-ra.
• Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj mértékét legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat.
• Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energia korszerűsítési beruházásait.
• Töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. (A szélenergia betiltása évente 25 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.)
• Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban.
• A kormány dolgozzon ki programot és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
• A biomassza felhasználásában szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan.
• A kormány állítsa le a gazdaságtalan, veszélyes és nagy tehetetlenségű atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.

Részletes javaslatok és indoklás:

Hazánk adottságai nagyon jók a megújuló energia termeléshez és a mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb.

Legyen széles körű szakmai vita és szükséges a társadalom bevonása a Nemzeti Energia- és Klímaterv készítésébe.

A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség.

A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata:

2015 óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat (elhíresült nevén napelem adót) kellett fizetni. A termékdíj a nyugat-európai átlag hatszorosa volt és 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették. Ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.

A napelem rendszereket 27 százalékos áfa terheli. Ez a magas napelem áfa erősen hátráltatja a napelemek terjedését.

2017 március végétől újabb díj került bevezetésre (hálózati teljesítménydíj), mely jelenleg 0 Ft, de nem tudni mikor milyen mértékben tervezik emelni és ez elbizonytalanítja a piacot.

Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell. A lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.

Szélenergia

Magyarországon az új szélerőművek telepítése adminisztratív intézkedések miatt lehetetlen. (Gyakorlatilag betiltották a szélenergiát.) Ugyan Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve előirányoz 420 MW új szélenergia beruházást, de ez így nem valósulhat meg.

Energiahatékonyság

A lakosság energiahatékonysági, korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. A magyarországi épületek komplex felújításával 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni és így csökkenteni a lakosság energiaszámláját.

Ehhez javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében az adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).

A következmények:

• 400 000 új munkahely jönne létre
• Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne
• Számottevőbben csökkenne az EU végső energia felhasználása
  12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra (70 milliárd euró megtakarítást jelentene.)

A szén kivezetése

Ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül. (A megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje az elavult, lignitet égető Mátrai Erőmű.) Klíma- és egészségvédelmi okokból legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.

Biomassza

Jelenleg Magyarországon a „megújuló energia” teljesítmény 80%-a biomassza. Az ebben felhasznált tűzifa 60%-a illegális forrásból származik. A szilárd tüzelés számottevő része pedig hulladék. Ezt szabályozni kell!

Atomenergia

Az atomenergia veszélyes és klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. (Paks 2-ről az első döntés 2007-ben született, az üzembe helyezésig akár 25 is eltelik.) A Candole Partners tanulmánya szerint Paks 2 üzemeltetése évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül a magyar állampolgároknak kell megfizetniük. A megújulók, az energiahatékonyság gyorsabban és olcsóbban csökkentik a kibocsátásokat.

Forrás: Greenpeace