Újabb támadás a Paks2 bővítés ellen.
Ausztria után már Luxemburg is támadja a paksi atomerőmű bővítést. Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter jelentette be, hogy támogatják Ausztriát a Paks2 elleni Európai Bírósági perben.
Véleménye szerint meg kell akadályozni az atomenergia reneszánszát és azt, hogy közpénzt lehessen fektetni nukleáris energiába.
Mint korábban írtuk, Ausztria februárban támadta meg az Európai Bíróságon azt az Európai Bizottsági döntést, mely jóváhagyta a paksi bővítés állami támogatását.
A Bizottság még 2015 novemberében vizsgálta a projekt finanszírozását, de végül egy éves vizsgálat után jóváhagyták a projekt támogatását. Most azonban ennek a támogatásnak a jogosságát és az atomenergia európai létjogosultságát kérdőjelezi meg Ausztria mellett már Luxemburg is. Az atomenergia támogatás ellen ma már többen felhozzák a lassan már sorozatos atomerőmű baleseteket is. (Windscale, Csernobil, Fukusima, Three Mile Island…)
Valószínűleg sokat rontott a paksi bővítés megítélésén az is, hogy minden hatástanulmányt, elemzést, gazdaságossági számítást és szerződést azonnal és évtizedekre titkosított a Magyar állam. Ezzel olyan támadási felületet hoztak létre, mely védhetetlenné tette a “soha meg nem térülést” és a közbeszerzések, titkos pályázatok miatti korrupciót.
Eközben a gazdaságossági és biztonsági érvek is egyre inkább az atomenergia ellen szólnak. Nem véletlen tehát, hogy Európa legnagyobb atomenergia támogatója, Franciaország is leépíti atomerőműveit.
Ők a megújuló energia támogatását valósítják meg, melyben pedig még Magyarországnak is hatalmas kihasználatlan adottságai vannak.
Szerencsére ez nem terrorista támadás, mert Ausztria a paksi atomerőmű bővítését, azaz a Paks2 atomerőmű építését támadta meg az Európai Bíróságnál. A Bizottság már 2014-től vizsgálta a paksi atomerőmű bővítést, főleg annak az állami támogatási részét, de végül ősszel jóváhagyták a projektet. Hétfőn viszont Ausztria keresetet nyújt be az atomerőmű bővítése ellen, mert szerintük ez “rossz üzenet”.
Ismét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. (Pl. Paks vagy napelem.) Persze ilyenkor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.
Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks 2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó