Címke archivum: Paks

Paks. Az atomerőmű és a bővítése sok vita forrása mostanában.

Újabb támadás Paks2 ellen.

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Újabb támadás a Paks2 bővítés ellen.

Luxemburg Paks2 ellenAusztria után már Luxemburg is támadja a paksi atomerőmű bővítést. Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter jelentette be, hogy támogatják Ausztriát a Paks2 elleni Európai Bírósági perben.

Véleménye szerint meg kell akadályozni az atomenergia reneszánszát és azt, hogy közpénzt lehessen fektetni nukleáris energiába.

Mint korábban írtuk, Ausztria februárban támadta meg az Európai Bíróságon azt az Európai Bizottsági döntést, mely jóváhagyta a paksi bővítés állami támogatását.

A Bizottság még 2015 novemberében vizsgálta a projekt finanszírozását, de végül egy éves vizsgálat után jóváhagyták a projekt támogatását. Most azonban ennek a támogatásnak a jogosságát és az atomenergia európai létjogosultságát kérdőjelezi meg Ausztria mellett már Luxemburg is. Az atomenergia támogatás ellen ma már többen felhozzák a lassan már sorozatos atomerőmű baleseteket is. (Windscale, Csernobil, Fukusima, Three Mile Island…)

Valószínűleg sokat rontott a paksi bővítés megítélésén az is, hogy minden hatástanulmányt, elemzést, gazdaságossági számítást és szerződést azonnal és évtizedekre titkosított a Magyar állam. Ezzel olyan támadási felületet hoztak létre, mely védhetetlenné tette a “soha meg nem térülést” és a közbeszerzések, titkos pályázatok miatti korrupciót.

Eközben a gazdaságossági és biztonsági érvek is egyre inkább az atomenergia ellen szólnak. Nem véletlen tehát, hogy Európa legnagyobb atomenergia támogatója, Franciaország is leépíti atomerőműveit.

Ők a megújuló energia támogatását valósítják meg, melyben pedig még Magyarországnak is hatalmas kihasználatlan adottságai vannak.

Támadás Paks2 ellen

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Most lesz vagy nem lesz Paks2?

Paks2 támogatása Ausztria tiltakozását hoztaSzerencsére ez nem terrorista támadás, mert Ausztria a paksi atomerőmű bővítését, azaz a Paks2 atomerőmű építését támadta meg az Európai Bíróságnál. A Bizottság már 2014-től vizsgálta a paksi atomerőmű bővítést, főleg annak az állami támogatási részét, de végül ősszel jóváhagyták a projektet. Hétfőn viszont Ausztria keresetet nyújt be az atomerőmű bővítése ellen, mert szerintük ez “rossz üzenet”.

Ausztriában régóta csökken az atomenergia támogatottsága, mely részben a Zwentendorfi, részben a Temelini atomerőműnek köszönhető.

Zwentendorfban épült Ausztria első és egyben utolsó atomerőműve. Az erőmű épülésével folyamatosan nőtt a tiltakozás. Egyetlen Osztrák település sem vállalta a kiégett fűtőelemek tárolását így a külföldi tárolás miatt az energiafüggetlenség nem volt biztosítható és emelt költséget is okozott. A növekvő civil és politikai tiltakozás miatt népszavazást írtak ki, mely a politikusok elvárásával szemben alakult és a választók többsége a nukleáris energia felhasználása ellen szavazott. Emiatt a már majdnem kész erőmű építését is leállították. Azóta az erőművet leszerelték és az épületet többek között napelem erőmű telepítésével tették energiatermelővé.

Temelinben eltérő (keleti – nyugati) technológiákat próbáltak öszehangolni, későn jelezték, hogy szivárgott a radioaktív víz, az erőmű pedig veszélyesen közel (60 km-re) van az Osztrák határhoz. Ezek pedig így együtt már joggal zavarták az osztrákokat.

Mivel Paks2 is orosz technológiával készülne és az oroszok automatikusan tagadnak minden balesetet vagy szivárgást, emiatt akár jogos is lehet az ellenérzésük.

Az sem segíti a támogatásukat, hogy Magyarország szinte minden Paks2-t érintő anyagot azonnal titkosít és elzár minden szakmai és civil érdeklődő elől.

Mi akár örülhetünk is ennek a tiltakozásnak, mert az atomerőmű háttérbe szorulásával vagy a projekt meghiúsulásával ismét a megújuló energia kerülhetne előtérbe.

Üzemzavar a Paksi Atomerőműben

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Üzemzavar volt az éjszaka Pakson

Üzemzavar PaksonDecember 15-én éjszaka 1:33-kor meghibásodott a Paksi Atomerőmű 4-es blokkjának egyik generátora vagyis volt egy üzemzavar Pakson. A 8-as generátor hibája miatt egy időre a 7-es turbinát is le kellett kapcsolni. A 4-es blokk jelenleg a teljesítményének a felével üzemel.

A hivatalos közlemény szerint: “Az eseménynek nukleáris biztonságra gyakorolt hatása nincs.”

Olcsó poén lenne az atomerőmű biztonságáról értekezni vagy arról, hogy mennyivel kevesebb (konkrétan 0) mozgó alkatrész vagy hibaforrás van egy napelem erőműben. Azt azért ismét kiemelem, hogy egy generátorbeli hiba kiejtette az atomerőmű teljesítményének a negyedét. Ha több blokkot érintő vagy teljes Paksot érintő lenne a hiba, Magyarország energiaellátása is meginoghatna.

Ez a hiba éjszaka jelentkezett, amikor alacsony az energiaigény, ha a csúcsidőszakban esne ki egy vagy több blokk, a nukleáris veszély nélkül is éreznénk a hatását.

Itt térek vissza a napelem erőművekre.

Ha egy országot nagyrészt egy nagy erőmű lát el energiával, mint most Paks vagy pár évtized múlva Paks2, hanem az ország területén elszórva vannak (akár több száz) napelem erőmű + akkumulátoros energiatároló rendszerek, nagyságrenddel jobb az energiabiztonság. Az ellenérvek közül az anyagi jellegűek már most sem állnak meg a lábukon, pár év múlva pedig minden előrejelzés a fosszilis és atomerőművek gazdaságossági okokból történő jelentős háttérbe szorulását jelzik.

Talán nem véletlen az sem, hogy a Paks2-t építő Roszatom is nyit a megújuló energia irányára valamint a Csernobili Atomerőművet is napelem erőműként hasznosítaná az Ukrán állam.

Napelem vagy paks?

Napelem vagy villanyszámla? Közzétéve ,

Napelem vagy Paks: eltérő megoldások ugyanarra a problémára.

PaksIsmét felerősödtek a találgatások és a múltbeli eseményekre utalások amikor Magyarország jövőbeli energiaellátása kerül szóba. Egy biztos, az energiára szükségünk van. A megtermelés módja még kérdéses. (Pl. Paks vagy napelem.) Persze ilyenkor jönnek az érvek pro és kontra. Én most nem fogok minden érvet tudományosan és megalapozottan elemezni, viszont pár fontos pontra kitérek.

Az első ilyen pont a hosszú távú kiszámíthatóság. Mint az elmúlt kb. 5 milliárd év bizonyítja, a nap elég rendszeresen felkel, és ellátja energiával a földet. A fosszilis (és atom) energia sajnos korlátozott ideig áll rendelkezésünkre.  Alapanyagai fogynak, és fogyásukkal folyamatosan drágulnak. A nap mindig ingyen fog sütni, az urán árát 20-30 évre előre viszont senki sem tudja megmondani.

A következő fontos pont a fenntarthatóság. A nap eddigi működése során semmilyen káros anyagot nem termelt, mely akár rövid akár hosszú távon problémát okozna. Az atomerőművekről ez biztosan nem mondható el, hiszen minden erőmű folyamatosan termeli a veszélyes atomhulladékot. Ezek nem semlegesíthetők, így a folyamatos és biztonságos elhelyezésük hatalmas összegeket emészt fel.

A biztonság sajnos már jól ismert probléma az atomerőművek esetében. Senki sem szeretné Csernobil és Fukushima után a következő balesetet, de a balesetek ettől még előfordulhatnak. A napelemben viszont nincs semmi, ami robbanhat vagy környezeti, emberi kárt okozhat.

Nézzük a költségeket.

Nézzük a bekerülési és fenntartási költségeket. Pár napja voltam egy konferencián, ahol energetikai szakemberek és egyetemi tanárok bemutatták számításaikat a várható valós költségekre. Ez alapján Paks 2 előreláthatólag 5500 ezer milliárd Ft lesz. Feltéve, hogy menet közben minden rendben lesz, bár ilyen tökéletes működést a Magyar építőipar még nem mutatott. Gondoljunk csak a 4-es metróra, mely az eredetileg tervezett bekerülési költség (120 milliárd) majdnem négyszereséért (452 milliárd) készült el 11 év csúszással.

Mennyibe kerül?Jelenleg a Magyarországon beadott EU pályázatokban elfogadott maximális napelem rendszer bekerülési költség 600.000 Ft / kWp. Eszerint Paks 2 teljesítménye a Magyar állam által elismert maximális bekerülési költségből csak 10% nagybani napelem vásárlási kedvezményt feltételezve, napenergiával megvalósítva csak 1100 ezer milliárd Ft. Tehát a napelem segítségével pontosan ötödáron (20%!) megtermelhető lenne ez a teljesítmény. Ha ugyanekkora összeget még pluszban ráköltünk, megoldható lenne a teljesítmény hosszú ideig való tárolása is, amit jelenleg sokan a napelemek hátrányának hoznak fel. Az energiatárolásra egyre több példa van, hiszen Németországban már teljes településeket ellátó megújuló energiás akkumulátor rendszerek épülnek. Viszont még így is csak Paks 2 árának kevesebb, mint felét költöttük el!

A napelem energiájának tárolása nem extrém ötlet, és nem véletlen az sem, hogy a világ egyik leggazdagabb emberi Warren Buffet is napelemekbe és napelemes akkumulátor fejlesztésbe fekteti pénzét. Korunk technikai zsenije, Elon Musk pedig most építi a világ legnagyobb akkumulátorgyárát, ahol a saját autói (Tesla) és napelemei (Solarcity) számára gyártanak és fejlesztenek akkumulátorokat. Németországban erre a tárolási rendszerre már bevált napelemes banki finanszírozási rendszer működik.

Mi meddig tart?

Érdekes kérdés lehet a működési idő is. Paks eredetileg tervezett működési ideje 30 év volt. Ez az első blokk esetében már lejárt, így alapos vizsgálatok után meghosszabbították. A napelemek esetében a hivatalos gyári garanciák 25-30 évesek. Természetesen nem ennyi idő után mennek tönkre, hanem ha ezen idő alatt bármi történik a gyár kérdés nélkül cseréli a hibás elemet. A valós működési idő ennek az értéknek minimum kétszerese, tehát 50-60 év.

Mennyi munkát és odafigyelést igényelnek eközben ezek a rendszerek? Paks folyamatos és magas szintű ellenőrzést, üzemanyag utánpótlást (urán), hűtést… igényel. A napelem semmit. (Na jó… a közöttük növő füvet időnként érdemes nyírni. A napelem ugyanis öntisztuló.)

Persze automatikus a kérdés… a napelem nem ad 24 órában áramot, az atomerőmű igen. Jó kérdés, hogy mikor is kell az emberiségnek az energia? Főleg nappal és főleg nyáron. Mikor termel leginkább a napelem? Főleg nappal és főleg nyáron. Hajnali 2-3 körül, amikor minimális az energiaigény elég lenne a napközben termelt energia eltárolt részét használni. Mint már olvashatta, ezen dolgoznak a világ gazdagjai és technikai zsenijei. Iparági elemző cégek szerint 2-3 éven belül az akkumulátoroknál egy olyan forradalom várható, ami alapjaiban írja át az energiatárolást.

Persze ha a napelemet választanánk, nem lenne függőségünk az Orosz urántól, nem lenne sugárzásveszély, katasztrófaveszély és nem lenne szükség atomtemetőre sem, hiszen a napelem rendszer több, mint 99%-ban újrahasznosítható. Akkor mégis miért? A továbbgondolást és a következtetések levonását az olvasóra bízom.