Az oroszok megint elzárják a gázt az Ukrán határon?
Már kétszer előfordult, 2006-ban és 2009-ben, hogy az oroszok elzárták a gázt az Ukrán határon. Januárban újra ez várhat ránk, mert a két fél álláspontja egyre kevésbé hangolható össze. De miért fordulhat elő, hogy újra és újra elzárják a gázt?
A Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller hétfőn egy levelet (tulajdonképpen ultimátumot) küldött az Ukrán gázvezetékeket üzemeltető cégnek. Ebben megfogalmazták hat pontból álló álláspontjukat a jövőre vonatkozóan. Ezek a pontok viszont elképesztően hátrányosak az Ukrán cég és az Ukrán állam számára:
- Hosszabbítsák meg a jelenleg érvényben levő, január elsején lejáró szerződést.
- Csak 1 évre kössenek új gázszállításra vonatkozó szerződést.
- Mondjanak le több milliárd dolláros, nemzetközi bíróságon megnyert kártérítésről.
- Vonjanak vissza egy másik, érvényben lévő, de még ki nem fizetett büntetést.
- Mondjanak le a Gazprommal szemben indítandó piaci erőfölény kivizsgálására vonatkozó vizsgálatról, mellyel az Európai Bizottsághoz fordultak.
- Ukrajna ismét vásároljon gázt az oroszoktól.
Az ukrán energetikai miniszter így reagált a levélre: “Legyünk őszinték. Az ajánlat elfogadhatatlan Ukrajna számára”
Mindkét ország sokat veszít, ha elzárják a gázt, így egyértelmű, hogy nem gazdasági érdekek mentén megy a vita. Ukrajna számára a gázszállítás biztosítja a GDP 2%-át, amiről nem mondhat le, az oroszok európai gázexportjának pedig majdnem a fele Ukrajnán keresztül történik. A jelenlegi egymásra utaltság tehát adott, de a két ország viszonya olyan rossz, hogy itt most csak a másik legyőzése számít. Az oroszok erőből “tárgyalva” teljes megadást kérnek az Ukránoktól. Számukra a politikai hatalomérvényesítés a lényeg. Az Ukránoknál pedig a háború és az elnöki alkalmasság bebizonyítása miatt nem várható az álláspont felpuhulása.
Magyarországi hatás
Mióta lehet tudni a két ország állandó konfliktusáról, Magyarország egyre nagyobb mértékű tartalékolással készül a télre. Sajnos nálunk nagyon elterjedt a gázfűtés.
A gáztározókat azóta -akár a jövő évi szállítási kvótákat előrehozva- nyáron és ősszel maximumra töltik. Ha szerencsénk van és enyhébb a tél, elegendő a készlet a teljes fűtési szezonra. Ezt felboríthatja, ha valamelyik szomszédunk a gázhiány miatt segítséget kér. 2009 januárjában így segítettünk Szerbiának, amikor az ország fogyasztásának a negyedét Magyarország biztosította.
Olyan sikeres volt ez az akció, hogy később a Szerb gázszolgáltató azt nyilatkozta, hogy Magyarországon szándékozik gázt tárolni.
Ez a gázhiány indította el később az alternatív gázszállítási útvonalak keresését. Ekkor indult az amerikai LNG karrierje horvát és lengyelországi állomásokkal, indult a Balti-tengeri és a Törökországi gázvezeték építése.
Akinek már most vannak rossz érzései a Török útvonallal kapcsolatban, már talán előre látja a jövő gázvezeték problémáját?
Lehet, hogy jobb lenne nekünk is alternatív megoldást keresnünk?
Ilyen lenne a megújuló energia használata, ahol különböző energiatárolási megoldásokkal már télre is el tudnánk tenni a nyári energiát.
Egy újabb Orosz – Ukrán jogi vita miatt ismét bizonytalanná válhat Magyarország gázellátása. Március elején vereséget szenvedett az orosz Gazprom egy Stockholmi perben az ukrán Naftogaz-al szemben.
Ukrajna északi részén van egy hely, Csernobil, ahova nem járnak turisták, ahol a sugárszennyezés miatt nincs lehetőség mezőgazdaságra, állattenyésztésre, ipari termelésre. Ez a 2600 km2 nagyságú, Luxemburg méretű terület jelenleg teljesen kihasználatlan és még pár száz évig lakhatatlan.