Kína célja a megújuló energia 2050-re.

Egy WWF Kína elemzés azt mutatja, hogy a megújuló energiával ellátott Kína meg tudja tartani a gazdasági növekedését és a hálózat stabilitását.

A World Wildlife Fund (WWF) új jelentése szerint a megújuló energiaforrások és az átfogó védelmi intézkedések alkalmazásával Kína számára alacsonyabb költséggel jár, ha 2050-re állítja a villamosenergia-rendszert 80%-ban megújuló energiára, mintha továbbra is szénre támaszkodna. Ennek eredményeként Kína villamosenergia termelésből származó szén-dioxid kibocsátása 2050-re 90 %-al alacsonyabb értékre várható, mint a jelenleg tervezett szint. Ráadásul anélkül, hogy az elektromos hálózat megbízhatóságát veszélyeztetné vagy lassítaná a gazdasági növekedést.

A “Kína Jövő Generációja” jelentést az Energia Transition Kutatóintézet (Entri) készítette a WWF számára és mai bizonyított technológián alapuló négy forgatókönyvet szimulál robusztus számítógépes modellezés segítségével. Az Alap eset, a Nagy hatásfokú, nagy Megújuló energia használat és az Alacsony szén-dioxid Mix.

Az eredmények továbbfejlesztéséhez az Entri megvizsgálta a kínai villamosenergia-ellátást és a keresletet óráról-órára bontott részletességgel 2050-ig a fejlett kínai hálózati modelljüket használva.

“Ha mindent átfog az energiatakarékosság, a hatékonyság és a megújuló energia, akkor Kína képes arra, hogy bemutassa a világnak, a gazdasági növekedés az egészségtelen légszennyezést és klímaváltozást okozó kibocsájtás jelentős csökkentésével is lehetséges.” mondta Lunyan Lu, a WWF Kína Éghajlat és Energiaügyi programigazgatója.

“Ez a kutatás azt mutatja, hogy szilárd politikai akarat esetén Kína fejlődni tud, miközben kizárja a szenet az energiaforrásaiból az elkövetkező 30 éven belül.”

WWF Kína: zöldítés és energiahatékonyság

A megújuló energiaforrások fejlesztésének fokozásán túl, a világ legnépesebb és energiaéhesebb nemzetének emellett agresszív energiahatékonysági fejlesztéseket kell folytatni, hogy csökkentse a villamos energia iránti keresletét. Ez a hatékonyságfejlesztés merész szabványokat ad készülékeknek és ipari berendezéseknek. 2050-re közel felére csökkentheti az éves energiafogyasztást. Kijelöl egy alapot e termékeknek világszerte, és lehetővé teszi a megújuló energia alapú, főleg napelem erőműveken alapuló villamosenergia rendszerre való átállást.

“Ez a kutatás lehetővé teszi a kínai vezetőknek, hogy a műszaki megvalósíthatósági és a gazdasági életképességi kérdéseket félretegyék. Ehelyett itt az ideje, hogy arra összpontosítsanak, hogyan hozzanak jobb irányvonalakat, és megfelelő intézményeket hozzanak létre annak érdekében, hogy a kínai állampolgárok és a gazdaság tiszta, megújuló villamos energiát kapjon.” mondta Lu. “A jelentés azt mutatja, hogy a WWF elképzelése szerint a mai technológiával és kizárólag megújuló energiával Kína a távoli jövőbe is el tud jutni.”

Az elemzés bemutatja az országban a megújuló energia arányának a növelésére történő jelenlegi kínai szabályozási erőfeszítéseket és kihívásokat is. Közben bemutat egy sor célzott ajánlást az energiahatékonyságra a kínai vezetők és a politikai döntéshozók számára, előtérbe hozva az alacsony széndioxid kibocsátású villamosenergia termelési beruházásokat. Ezáltal lehetővé téve, hogy az ár változása tükrözze a szolgáltatás valós költségeit, fontossági sorrendbe gyűjtve és elemezve a legfontosabb energia felhasználási adatokat.

Válaszút

“Kína és az Egyesült Államok útelágazásnál áll. A vezetőknek választani kell, hogy a jövőben egészséges közösségeket lát el a tiszta megújuló energia, vagy a jövőt elsötétítik a légszennyezés és a veszélyes éghajlatváltozás hatásai.” mondta Lou Leonard, a WWF éghajlatváltozással foglalkozó amerikai alelnöke.

“Ebben az évben a Párizsi tárgyalások során minden ország előre bemutatja új nemzeti éghajlati célkitűzéseit. A mi vezetőinknek is választani kell ezt a szebb jövőt. A kínai vezetőknek ez a választás egyszerű. Ez a jelentés ugyanis azt mutatja, hogy a megújuló energiák megvalósíthatóak. Kína merész új célokat érhet el a mai technológiákkal miközben csökkenti az energiaköltségeket.”