Greenpeace: Legyen 5% a napelem áfa!
A Greenpeace kidolgozott a Magyar kormány számára egy energetikai javaslatcsomagot, melynek része az 5% napelem áfa. A javaslat kiinduló pontja a Párizsi megállapodás, (ezt Magyarország Európában elsőként ratifikálta,) mely szerint a cél az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület friss jelentése szerint viszont a kibocsájtás csökkentést a korábbi terveknél nagyobb mértékben kell végrehajtanunk. Véleményük szerint 2040-re az Uniónak teljesen fel kellene számolni a szén felhasználását.
A növekvő arányú megújuló energiára való átállás viszont nem megterhelő, hanem Burgenland példája szerint a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatású.
A Greenpeace javaslat pontjai:
- Magyarország célja 2030-ra legyen minimum 35%-os megújuló energia felhasználás.
- Minimum 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés 2030-ig. 0 kibocsájtás 2050-ig.
- A magyarországi szénszektornak juttatott állami támogatások leépítése, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek.
- A lakosság és közösségek aktív energiatermelővé válásának (pl. háztartási méretű napelem rendszerek) támogatása. Költségarányos díjtételek megszabása, ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés.
- Csökkentsék a napelem áfa mértékét 27%-ról 5%-ra.
- Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj mértékét legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat.
- Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energia korszerűsítési beruházásait.
- Töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. (A szélenergia betiltása évente 25 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.)
- Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban.
- A kormány dolgozzon ki programot és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
- A biomassza felhasználásában szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan.
- A kormány állítsa le a gazdaságtalan, veszélyes és nagy tehetetlenségű atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.
Részletes javaslatok és indoklás:
Hazánk adottságai nagyon jók a megújuló energia termeléshez és a mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb.
Legyen széles körű szakmai vita és szükséges a társadalom bevonása a Nemzeti Energia- és Klímaterv készítésébe.
A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség.
A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata:
2015 óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat (elhíresült nevén napelem adót) kellett fizetni. A termékdíj a nyugat-európai átlag hatszorosa volt és 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették. Ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.
A napelem rendszereket 27 százalékos áfa terheli. Ez a magas napelem áfa erősen hátráltatja a napelemek terjedését.
2017 március végétől újabb díj került bevezetésre (hálózati teljesítménydíj), mely jelenleg 0 Ft, de nem tudni mikor milyen mértékben tervezik emelni és ez elbizonytalanítja a piacot.
Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell. A lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.
Szélenergia
Magyarországon az új szélerőművek telepítése adminisztratív intézkedések miatt lehetetlen. (Gyakorlatilag betiltották a szélenergiát.) Ugyan Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve előirányoz 420 MW új szélenergia beruházást, de ez így nem valósulhat meg.
Energiahatékonyság
A lakosság energiahatékonysági, korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. A magyarországi épületek komplex felújításával 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni és így csökkenteni a lakosság energiaszámláját.
Ehhez javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében az adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).
A következmények:
- 400 000 új munkahely jönne létre
- Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne
- Számottevőbben csökkenne az EU végső energia felhasználása
12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra (70 milliárd euró megtakarítást jelentene.)
A szén kivezetése
Ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül. (A megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje az elavult, lignitet égető Mátrai Erőmű.) Klíma- és egészségvédelmi okokból legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.
Biomassza
Jelenleg Magyarországon a “megújuló energia” teljesítmény 80%-a biomassza. Az ebben felhasznált tűzifa 60%-a illegális forrásból származik. A szilárd tüzelés számottevő része pedig hulladék. Ezt szabályozni kell!
Atomenergia
Az atomenergia veszélyes és klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. (Paks 2-ről az első döntés 2007-ben született, az üzembe helyezésig akár 25 is eltelik.) A Candole Partners tanulmánya szerint Paks 2 üzemeltetése évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül a magyar állampolgároknak kell megfizetniük. A megújulók, az energiahatékonyság gyorsabban és olcsóbban csökkentik a kibocsátásokat.
Forrás: Greenpeace
Egy gyulai cég bemutatta, hogy milyen módon lehet a többieknél olcsóbbá tenni a napelem paneleket. Áfa nélkül kell megvenni külföldön, behozni az országba és elfelejteni bevallani. Ezzel a megoldással az áfa értékével gazdaságosabb lett az olcsó napelem, tehát a többi cég elől el lehet vinni minden munkát.